Délmagyarország, 1920. május (9. évfolyam, 100-123. szám)

1920-05-08 / 105. szám

Ára 1 korona. Sierke.it.Wf ée kiadóhivatal: SZEGED, BOLDOG ASSZOHY-SÜGARUT 4. SZ ÁM A wrtwrtjrtt éa kiadóhivatal telefonja: SS6. Szeged, 1920 ELÓFIZETES! ARA: •féaz évre 280.- K acfyedévre 70%- K félévre . 140.- K «rY hónapra 24 - K ^^^^^Egyea szám éra 1 korona IX. évfolyam 105. szám. Nyomda: 8ZEGED, PETÓFI SÁNDOR SUGARUT 1. 8ZAM A nyomda telefonja : 16-34. Szombat, május 8. Okos békét! (j.) A békétlenség békéjének neveztük { ezen a helyen azt a lehetetlen és tart­hatatlan állapotot, amelybe Középeurópát akarja belekergetni mindenáron, ha kell, az egész világ békéjének és jövő­jének árán, a párisi, londoni, versaillesi, neuillyi és sanremoi nagy kupaktanács. Tegnap, az uj békeszerződés tervezeté­nek hirére, az első percekben, hirtelenül egy kuruc káromkodással könnyítettünk a leikünkön. Mikes és Vörösmarty a megmondhatója, hogy néha a káromko­dás is imádság az Ur szine előtt. Ma már higgadtan és nyugodtan mérlegeljük az esélyeket, nézünk a jövendő elébe és látjuk a lehetetlen kötés összes lehe­tőségeit. És önkénytelenül is eszünkbe jut egy nagyon józan, nagyon okos, nagyon reális és nagyon előrelátó angol politikus könyve, akinek bibliája a nemzetgazda­ság tudománya, Istene az Igazság és bölcsesége a kétszerkettő négy. Keynes­nek hívják, cambridgei egyetemi profesz­szor, Lloyd George oldalán vett részt a párisi békekonferencián, de amikor látta, hogy milyen békét akarnak és csinálnak, .nikor észrevette, hogy itt csalnak, még pedig nem csupán a világot csalják, de önmagukat is, egyszerűen fölkelt az úgynevezett béke asztalától, mint a be­csületes játékos, aki belenézett a hamis kártyákba és angolosan eltávozott a maga előkelő elszigeteltségébe és meg­írta borotvaéles logikájú, acélkemény okosságu, gyilkosan igaz megállapításait a béke gazdasági következményeiről. Ez a könyv, a maga gondos és pon­tos adataival, a maga hideg és rideg tárgyilagosságával ennek az egész mondvacsinált békésdi játéknak a halá­los itélete. Igy nem lehet békét teremteni, igy csak fölfordulást és elpusztulást lehet provokálni: ezt mutatja ki Keynes pro­fesszor könyve. Mint ahogy az antant­háború hazugságait leleplezte Bemard Shaw, a fabiánus szocialista, ugy lep­lezi le az antantbéke hazugságait Keynes, a manchesteri kapitalista. Kimutatja, hogyan bénítja meg a Wilsontól taná­csolt és Clémenceautól kifőzött béke­tervezet Középeurópa egész gazdasági életét és vele együtt egész Európa gaz­dasági, társadalmi és kulturális mozgá­sát. Bevallja, hogy az egész mai társa­dalmi rend azon az uton van, hogy ön­magát tegye tönkre és semmisítse meg, ha Lloyd Georgeék politikai bölcsesége, amellyel kormányozni akarják a világot, az utolsó órákban föl nem ébred. Az angol Keynes szerint itt csak ez segíthet: nem szabad megrabolni és megcsonkítani Középeurópát, el kell engedni minden hadikárpótlást, sőt a szövetségesek is engedjék el egymás kölcsöneit. Ez a minimum, amit a valódi béke érdekében Keynes követel és vele együtt lassan, de biztosan a müveit világ fölébredő lelkiismerete, józansága, belátása és — tegyük hozzá — jól fel­fogott önérdeke is. Keynes bölcs és igaz könyve is velünk harcol a jó békéért, amely a mi békénk, Európa békéje, a világ békéje kell, hogy legyen! Tüntetések a béke aláírása ellen. — Pártok és politikusok a békeszerződésről. — (Saját tudósítónkból.) Az egész ország közvéleménye a végleges békeszerződés áthajtásának hatása alatt áll. Az a kér­dés foglalkoztat mindenkit, alá lehet-e irni ezt a borzalmas kötést, amivel az ország ezeréves területét annyira meg­szabdalják, gazdaságát olyan csontig­velőig hatóan sújtják. Bizonyos, hogy e nehéz kérdés eldöntése az országos kor­mány vezetőinek legpróbáratevőbb gondja most. A hivatottak legbölcsebb mérle­gelésére va*i most szükség. Ha a hábo­rút a „mindent megfontoltunk, mindent meggondoltunk" jegyében kezdtük, akkor százszor inkább kell a béke megkezdé­sekor a megfontolás s meggondolás. Az érzelmek azonban nem olv könnyen fékezhetők. A lesújtó békeföltételek ter­mészetszerűen váltották ki a legelkeseredet­tebb tömegérséseket az égést országban. S még egyre növekszik az elkeseredett hangulat, melynek hatása alatt tömeges tiltakozások lesznek a megnyomoritó béke aláirása ellen. A legtöbb vezetőpolitikus nyilatkozatából azonban azt a megálla­pítást lehet leszűrni, hogy a békeszerző­désnek hikénysseritett aláirása még nem jelenti ennek a minden igasságot legyilkoló békekötésnek aa elismerésit is. Vasárnapra várják Praznovszkyt. A Magyar Távirati Iroda közli a magyar békedelegációnak átadott békeszerződés kisírő levelének a szövegét, mely nem teljesen pon­tos ugyan, de körülbelül összevág az eredeti szöveggel és lényegében megegyezik azzal, amit a Délmagyarország is leközölt a francia Havas-ügynökség jelentése alapján. Versailles-b6\ jövő jelentések szerint a -Leg­főbb Tanácsnak a magyar ellenjavaslatokra adott válaszát délután 4 órakor minden for­maság mellőzésével adták át a magyar béke­küldöttség főtitkárának, Praznovszkynak. A magyar békeszerződésen történt módosítások között van Magyarország ama jogának a szö­vetségesek részétől való elismerése, hogy az osztrák köztársaságtól követelhesse azokat a művészeti, régészeti, tudományos vagy törté­nelmi tárgyakat vagy okiratokat, amelyek a volt közös osztrák-magyar intézményekhez és a korona családi gyűjteményéhez tarioztak. A békeszerződést Praznovszky Iván rend­kívüli követ és meghatalmazott miniszter va­sárnap hozza Budapestre. Hétfőn bizalmas értekezlet lesz a miniszterei; ök urnái, melyen a nemzetgyűlési pártok vezetőférfiai és a békedelegáció elnöksége vesz részt. Azonkívül emkezlct lesz a békedelegáció főmegbizottai és megbízottai részvételével, akik a békeszerződést szakszerűen meg fogják vizsgálni. Kedden délután a nemzetgyűlés külügyi bi­zottsága fog a békeszerződéssel foglalkozni, szerdán vagy csütörtökön pedig a békedele­gáció plénuma vitatja meg a békeszerződést. Budapest, május 7. Az U. N. irja: Mint értesülünk, a módosított békeszerződéssel, va­lamint Millerand eredeti kísérőlevelének példá­nyával a békebizottsáf egyik tagja nyomban az átadás után vonatra ült és Budapestre uta­zott. A delegátus valószínűleg szombaton éjjel érkezik meg és így a külügyminisztérium vasár­nap reggel jut majd az etedeti okiratok birto­kába. Hogy a hazfirkező delegátus Praznovszky Iván-e, vagy pedig a békeküldöttség valamelyik más tagja, azt még nem tudjuk. Tiltakozás a béke aiáirása ellen. Budapestről jelentik: A Területvédő Liga csütörtökön délután az eletetni körben az egyetemi ifjúsággal gyűl st tartott, melynek határozatából kifolyólag az ifjúság népes me­netben a Liga Váci-utcai helyisége elé vonult fel, ahol szónoklatokban követelték az aláírás megtagadását. A szónoklatra dr. Cettler Jenő képviselő válaszolt, aki kijelentette, hogy a Liga mindent el fog követni a kormánynál a béke aláirása ellen. A Liga ez alkalomból kiáltványt bocsátott ki, amely többek közt ezeket mondja: „Az ország nem halhat meg, mert a nemzet egészséges es élni akar és ez akaratát el is tudja érni. Fel a fejjel tehát — irja a kiált­vány — és fel a szivekkel. Gyászzászlók nem kellenek, mert ezek csak a halottaknak járnak. Egység kell, akarat és komor elszántság, mind­addig, mig a célt el nem érjük. Az igazság keresztrefeszitése után a megváltás következik.' A főváros népe az elfogadhatatlan békefel­tételek ellen hatalmas demonstrációval tiltako­zott csütörtök délután a Petőfi-téren tartott nagygyűlésen. Este az egyesületek a Vigadóban tartottak nagygyűlést. A belügyminiszter a nagy­gyűlések és felvonulások megtartását tegnap délután engedélyezte. Apponyi és Andrássy nyilatkozatai. Budapest, május 7. Qróf Apponyi Albert a következő nyilatkozatot tette Az Est munka­társa előtt: BIeier cipős^aionja készit mérték után a legmodernebb kivitelben férfi, női és gYcrmekcipőket Iskola-utca 14. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents