Délmagyarország, 1920. május (9. évfolyam, 100-123. szám)

1920-05-08 / 105. szám

2 — Aki visszaemlékezik azokra a nyilatko^a tokra, amelyeket februárban tettem, amikor j másodszor utaztunk Párisba, az tudni fogja, hogy a békeszerződésnek ebben a formában vató végleges átadása ránknézve meglepetést nem jelentett és már akkor is azt mondottam, hogy nagyon keveset várok a békeszerződéstől ma­gától, annál többet a későbbi időtől és az idők körülményeinek bölcs kihasználásától. De azért nagyon természetes, hogy amikor a csapás tényleg ránk zudul, bármennyire láttuk előre, mégis csak csapásnak érez/Un és ezért önér­zetünk fellázad ellene. Kar volna egy szót is-' vesztegetnünk annak ismétlésére, amit számta­lanszor kifejlettem, hogy ugy Magyarország históriai jogainak, mint a népjog általános elveinek, a nemzetek önrendelkezésének és a kultuifentartás emberi kötelességeinek szem­pontjából, valamint életképe* gazdasági és politikai egyéniségek alkotásainak és igy Európa nyugalmának szempontjából ez a békeszerződés a legrettenetesebb eltévelyedés, amely csak el­gondolható. De nem hunyunk szemet az előtt sem, hogy a kísérő iratnak az a vázlata, ame­lyet ismerünk, bizonyos utakat látszik kijelölni a békeszerződés igazságtalanságainak és lehe­tetlenségeinek kijavítására, amelyeknek gyakor­lati jelentőségét majd csak a szöveg teljes ismerele és a helyzet gondos mérlegelése után lehet megállapítani, ugy hogy abszolúte remény­telennek még a mai helyzetet sem mondanám, a jövőbe vetett bizalmam pedig az előttem fekvő egész népnek — amennyiben azt ma áttekin­teni birom — figyelembevételével sokkal erősebb, mint amilyeh néhány héttel ezelőtt volt. — Most azonban a nem váratlan villám­csapásnak, de mégis villámcsapásnak hatása alatt szálljunk egyszer igazán magunkba és tekintsünk el minden kicsinyességtől, gyülöl­ségtől, egymásnak üldözésétől, egymástól való versengéstől, szóval mindezen kicsinyes és alantjáró érzelmek tultengésétől, amelyek rendes körülmények között is elég utálatosak, a mai helyzetben pedig egyenesen bűnösek és a hazaárulással azonosok. Koncentráljuk egész érzelmi világunkat a nemzeti visszaszerzés és újjászületés — a sorrend megforditoltan veendő — naSy gondolatára és akiben bizunk, azt támogassuk azokban a nehéz elhatározásokban és abban a megfeszített munkában, amelyek szükségesek a külső és beisó politikában. Budapest, május 7. Gróf Andrássy Gyula a békéről ezeket mondotta: — Amig a békeszerződés szövege nincs kezünkben, végleges véleményt nem formálha­tok. Mindenesetre azonban hidegvért ajánlhatok. Ne feledje el senki, hogy az elhamarkodása nem­zet életerejével űzött könnyelmű játék lenne. Külföldi lapvélemények. Kopenhága, május 7. A Skandinavski Tele­graphen Compagnie párisi tudósítója jelenti: A magyar békeszerződéssel senki sincs megelé­gedve, kivéve azokat az államokat, amelyek kapzsiságukat Magyarországon akarják csilla­pítani. Az angolok nem titkolják el azt a nézetüket, hogy Magyarország irányában lojá­lisabb magatartást kell tanúsítani. Az olaszok azt hirdetik, hogy a magyar békeszerződést revidiálni kell, mert Magyarország sokkal fon­tosabb, semhogy elhanyagolható mennyiség­ként lehesscu vele bánni. (Bud. Tud.) Zürich, május 7. A Telegraphen Information párisi jelentése szerint a békekonferencia köré­ben azt hiszik, hogy Magyarország a jövőre vonatkozó bizonyos Ígéretek ellenében a béke­szerződést tiltakozás melleit alá fogja írni, de mindenki tisztában van a rendelkezések meg­változtatásának szükségéről. (Bud. Tud.) KORZÓ-MOZB^r-j Szomb ,ton és vasárnap, máius 8. és 9-én. A legmonumentáliiabb történelmi filmalkotás) Columbus Kristóf. A nuyy fcifedező életének története 3 két részben, 8 felvonásban, a Előadások <1. u. 5, 7 és 9 órakor. Vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. DBLMAQYAKORSZAü Intenzivebb gyümölcs­termelést kiván a miniszter — Leirat a hatósághoz. — Gyenge a gyü­mölcstermés. — Számszerű jelentést kér a miniszter. — (Saját tudósítónktól.) Az uj gabonatermés bekövetkeztéig a lakosság a gyümölcsfélékre igyekszik élelmezés szempontjából támaszkodni s miga a kormány is igy véli megoldani az élelmezés kérdését az uj termés időszakáig. _ Ehhez azonban jó gyümölcstermés is kellene, amire — sajnos — az idén nincs kilátás. Korán élveztük a tavaszt az idén, a gyümölcs­fák hamar kivirágoztak s a cseresznyefürtök már ott láthatók a kofák kosaraiban a piacon. Á kedvező idő dacára azonban, nagyon gyenge lesz a gyümölcstermés ebben az esztendőben. A korai virágzásnak megvan ugyanis az a hátránya, hogy a virágok nagyon gyengék s a pusztító gombák és hernyók a fejlődő gyü­mölcsöt teljesen tönkretették. A cseresznye az egyetlen, amelyből dus termés mutatkozik, de a többi gyümölcs még a tavalyi rossz termés­nél is gyengébb. A gyümölcsre pedig igen nagy szükség lenne az idén. A konyhakertészet bármennyire fejlett is már, még sem elegendő arra, hogy az élelmezési szükségleteket teljesen fedezzék. A földmivelésügyi miniszter elhatározta ezért, hogy állami szervezéssel és támogatással na­gyobb lendületet ad a gyümölcstermelésnek. Szervező munkáját már meg is kezde s leiratot intézett az ország valamennyi törvényhatósá­gához, hogy a gyümölcstermelés állapotairól ponlos adatokat terjesszenek fel hozzá. A leiratot, amely pénteken érkezett meg Szegedre, itt közöljük: Örömmel észlelem azt a nagy fellendülést, amely a konyhakertészet terén a háború tar­tama alalt mutatkozott és jelenleg is tapasz­talható. Sok helyen, hol annakelőtte azzal alig fog­lalkoztak, immár többszáz holdon termelik az élelmezésre jelenleg oly nagy fontossággal biró zöldségféléket és megállapítható, hogy mig eddig a termelők inkább csak a termelés fokozását tartották szem előtt, most már nagy gondot fordítanak a termeivények értékesí­tésére is. . A gyümölcstermelés terén azonban a helyzet, sajnos, nem igen kedvező. A gyümölcsfák ül­tetése, dacára annak, hogy a faiskolák tulaj­donosai a csemetéket jutányos áron, néha még az előállítási áron alul is igyekeztek elhelyezni, nagyon elhanyagoltatok. Azokra az igen nagy fontossággal biró érdekekre való tekintettel, amelyek a gyümölcstermelés fokozásához és a gyümölcskivitelhez fűződnek, elsőrendű fel­adattá kívánom tenni a gyümölcstermelésnek belierjesebben leendő megindítását. A háború befejeztével és a forradalmak elmultával teljes erővel kell hozzálátni e téren is az áldásthozó munkához. Minden lehetőt el kell követni, hogy az arra alkalmas területek gyümölcsfákkal mielőbb beültettessenek, hogy a tömegélelmezés ezáltal elösegittessék és hogy a gyümölcsbehozatalt a legkisebb mér­tékre lehessen csökkenteni. Ennek az üdvös célnak kivitele azonban nagy akadályokba ütközik, miután a faiskolák csemetekészletei nem képesek a keresletet kielégíteni. Megjegyzi végül a miniszter, hogy mielőtt a szükséges lépéseket megtenné, a gyümölcsfa­tenyésztés jelenlegi állapotaitól kiván tájékozó­dást nyerni. Felhívja a város hatóságát, hogy a tényleges állapotnak megfelelően a város az uradalmak és magánbirtokosok tulajdonában lévő összes faiskelákról, azok jelenlegi állapo­táról számszerű jelentését nyolc nap alalt ter­jesssze fel. A miniszter leirata legközelebb kerül a tanácsülés elé. Brilliánsokat, használt ékszereket, arany és ezüst régiségeket igen magas árban meg­keresünk. Fischer Testvérek Mrííi-u. 10' e»í4 Szeged, 1920 május 8 ^ TELEFONj^TÁVIRAT. A valutazavarok nemzetközi elhárítása Páris, május 7. A nemzetközi interparla­mentáris kereskedelmi értekezlet tegnapi ülésén hosszú vitát folytatott a valutakérdés* ről. Báró Deschamp, Belgium megbízottja határozati javaslatot terjesztett elő, mely szerint a nagyhatalmak együttesen segítenek a valutamizérián. Nemzetközi valutahivatal felállítását javasolja, melynek aranyra szóló kincstári jegyek kibocsájtására lesz felhatal­mazása a nagyhatalmak kormányai részéről. Behrens, a párisi angol kereskedelmi kamara volt elnöke nemzetközi papírpénz kibocsá}­tását javasolta Franciaország, Nagybritannia, Egyesült-Államok, Olaszország és Belgium garanciája mellett A bankjegyek öt év múlva fizetendők vissza, öt éven kérésztől különböző, a gazdasági élet helyreállításához szükséges termelőeszközök és nyersanyagok bevásárlá­sára fordítandó Az értekezlet végül szövegezö bizottságot választott, amely a valutakrizis megoldására vonatkozó terveket fogja kidol­gozni. Az S. H. 8. delegációja cáfol. Budapest, április 7. A Budapesti Tudósító a Szerb-Horvát és Szlovén királyság Magyar­ország delegációjától a következő átiratot kapta: — Több budapesti lap bécsi és zürichi táv­iratokat reprodukál, amelyek arról szólnak, hogy Belgrádban, Zágrábban, Laibachban és a szerb-horvát-szlovén királyság más városai­ban nagy zavargások voltak, továbbá arról, hogy Belgrádban a zavargások folyamán a Moszkva-szálloda élőit mintegy 100 emberéle­tét vesztette. — Abban a helyzetben vagyok, hogy mind­ezeket a híreket megcáfolhatom és tendenciózus hazugságnak jelenthetem ki, mert egész király­ságunkban mindenütt teljes rend uralkodik. A királyi delegátus nevében Hódiéra Svetis­lav első követségi tanácsos. A Budapesti Tudósító e nyilatkozatra meg­jegyzi, hogy a külföldről érkező valamennyi hir ennek a cáfolatnak ellentmond, valamint, hogy bécsi és zürichi levelezője a közléseket egész terjedelmében fentarlja annak hangsúlyozásával, hogy a szóvátett hireket az antant-lapok is közzétették. Az angol parlamentben megerősítették a nagyváradi lázongás hirét. Versailles, május 7. Az angol alsóházban Guest képviselő kérdést intézett Harmsworthoz, , vájjon tud-e felvilágosítást adni a román ka­tonák és az erdélyi laUoiság lázadásáról szóló hírekről. Harmsworth igy felelt : — Nem kaptam jelentést forradalomról, azonban arról érkeztek hirek, hogy a nagy­váradi román fronton levó román csapatok között lázadás tört ki és állítólag több tisztet agyonlőttek. A török békedelegáció Párisba érkezett. Versailles, május 7. A török békeküldöttség tagjai Tevfik basa volt nagyvezér vezetésével szerdán este érkeztek meg Versaillesbe, ahol a Hotel de Reservoirba szállásolták be őket, ugyanott, ahol eddig a magyar békeküldöttség tagjai laktak. Anarchista merényletterv Washingto ban. Bécs, május 7. A Deutsches Volksblattnak jelentik Newyorkból: A washingtoni törvény­szék elnöke, Palmer kijelentette, hogy április első napjaiban meghiúsították az anarchisták merénylettervét, kik a Fehérházat Wilsonnal és valamennyi szenátorral egyetemben a leve­gőbe akarták röpíteni. Ugyanekkor még 60 más nevezetesebb politikust is megakartak gyil­kolni, köztük magát Palmert. Ha a merénylet sikerült volna, ez lett 'volna a jeladás a kommu­nista világforradalomra. Megállapították, hogy az elfogott amerikai kommunisták összekötte­tést tartottal: fenn az európai központokkal, | ezek között Berlinnel és Béccsel. Gyermekkocsiig S" párisi Nagy Áruházba - »«4

Next

/
Thumbnails
Contents