Délmagyarország, 1920. április (9. évfolyam, 75-99. szám)

1920-04-08 / 80. szám

Ara 80 fillér. StcrkeastóUg is kiadóhivatal: SZEGED, BOLDOGAS6ZONY-SOGÁROT 4. SZÁM A aiwkaar.tóaég é» kiadóhivatal talafonja: 305. Szeged, 1920 Széchenyi emlékezete. Ki a legnagyobb élő magyar? — ezt a kérdést intézte húsvéti számában egy fővár sí keresztény lap a mai magyar közélet vezető embereihez. Már maga az a tény, hogy ezt a kérdést lehetett intézni hozzájuk, mutatja, hogy ma még nem alakult ki a közvéleményben egységes fölfogás arra nézve, ki az, akit a mai magyarság uj honfoglaló harcában legkülömb szellemi vezérének tekint, aki.ben a nemzet vágyainak, álmainak, gondolatainak és érzéseinek, a politikai és kulturális koncepcióink' nk mintegy fókusza ragyog, hevit és irányt mutat. A válaszok, amelyeket e kérdésre adtak, még jobban éreztetik a küldetéses magyar nemzeti, próféta és apostol hiányát. Nagy jdőket élünk, már szinte elcsépeltük ezt a frázist, de a nagy idők nagy emberei csak nem akarnak jelentkezni és akik ennek jöttek is, csakhamar dicstelenül vagy elfeledve tűntek le, a legtöbben végérvényesen, a borús maeyar horizónról. A legnagyobb magyar helyét, amelyet már életében, éppen legnagyobb ellenfele jóvoltából Széchenyi István gróf foglalt' el a nemzete szivében és a történelem Ítéletében, egyelőre nem tudjuk élővel betölteni. Pedig soha. még népek messiásváró lelke nem vajúdott olyan keservesen és olyan félelmesen, hogy megszülje megváltóját, valódi liberatorát, mint most a tragikusan meghasonlott és föltámadt magyar lélek. Éppen ezért kétszeresen ünnepi és magasztos az az évforduló, amely ma ránk köszönt és amelyről, nem először, megfeledkeztek megint, Széchenyi István gróf, a legnagyobb magyar vértanú halálának hatvanadik évfordulója. Egy szó nyilallott a hazán keresztül most hatvan éve (éppen a föltámadás tavaszi ünnepe volt) és ez a szó, amely Széchenyi öngyilkos halálát jelentette, még ma is fájdalmat és gyászt jelent nekünk, pótolhatatlan, örök nagy veszteséget. * Temetni-tudó nemzet vagyunk, de emlékezni-tudó nemzetté nem tett még mindig annyi história, amelyben csak nekünk, ma élőknek is részünk volt. Ha Széchenyi angolnak vagy franciának születik, ma egy világ bámulata és ELÓPIZETÉSI ÁRA: •fész évr« 180.— K negyedévre 45.- K félévre • 90.— K egy hónapra 15.— K Ervet mám ára 80 fillér. Nyomda: SZEGED, PETŐFI SÁNDOR SUGARÚT 1. SZA« A nyomda telefonja: 16-34. IX. évfolyam 80. szám. Csütörtök, április 8. egy nagy nemzst rajongása ünnepelné. Széchenyi magyarnak született, aki megszerette pusztuló faját, a "közöny és lemondás halálából föltámasztotta az uj (és hisszük) örök tietre. A föltámasztott Lázár azonban ma, amikor Messiást keres és nem talál, ime hálátláhul és hatelenül felejti legnagyobb jóltevőjét és ma, Széchenyi halála hatvanadik évfordulóján, amikor minden kunyhóban és palotában Széchenyi nevének és eszméinek kellene visszhangoztok, ma, amikor minden színházban Arany János legnagyobb magyar elégiáját, az ódai és pindari szárnyalású Széchenyi emlékezetét kellene a nemzet napszámosának a i lelkekbe zengenie, ma, e tragikus halál hatvanadik évfordulóján, a magyar politika, a magyar kultura, a magyar társadalom fórumai megfeledkeznek a legnagyobb magyart magasztalni. Fájdalmas joggal kérdhetjük ilyenkor: vájjon, ha eljő végre mégis az a bizonyos legnagyobb élő magyar, nemfog-e ugy járni majd, mint e dicső halott? Mi mélységes hálánk és szeretetünk fekete betüvirágaiból font szerény koszorúnkat az emlékezés és remény szentséges érzésével küldjük ma a cenki sirhoz, a föltámadás havában. A nemzetgyűlés újból megkezdte 'munkáját. Indítvány a regale-engedélyek revíziójáról. — Interpellációk napja. Budapest, március 7. A húsvéti szünet után szerdán fiit össze először a nemzetgyűlés. Napirend előtt Szmrecsdnyi újból szóbahozta az ellenforradalmi költségek kérdését, amikor Huszár Károly' és Friedrich István szóltak hozzá. ". Haller József előterjesztette a napirend során érdeklődéssel várt indítványát a trafikés italmérési engedélyek reviziójáról, amelyet majd a pénzügyminiszter idevonatkozó javaslatánál tárgyalnak részletesen. Interpellációk következtek ezután. Madarász Zsigmond a rekvirálások ellen és a tömegesen elbocsájott gazdasági cselédek érdekében interpellált. Ereky Károly a sajtóról terjesztett eiő interpellációt. Részletes tudósításunk a következő: A nemzetgyűlést háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Mindjárt megnyitás után Ferdinándy Gyula törvényjavaslatot terjesztett be a kivételes háborús intézkedések meghosszabitásáról, a miniszterek felelősségre vonásának eljárásában való rnódosiiásokról, végül a legfőbb fegyelmi bíróságok szervezetének megváltoztatásáról. (Az ellenforradalmi költségek.) Napirend előtt Szmrecsdnyi képviselő szóbahozta az ellenforradalmi költségek elszámolását. Kéri a miniszterelnököt, hogy az erre vonatkozó számadásokat vizsgálja fölül és terjessze a Ház elé. Huszár Károly volt miniszterelnök személyes kérdésben kiván szólni. A bizottságtól, úgymond, a számadást megkaptam, a magam részéről azonban á számadásokhoz még pótlásokat tartottart szükségesnek, mert a számadásokat ugy, mint voltak, nem fogadhattam el. £n a számadásokat átnéztem, a magam részérő! azonban nem voltam abban a helyzetben, hogy ezekért a számadásokért egyénileg a felelősséget vállaljam, ezért ujabb vizsgálatot rendeltem el. Kijelenti, hogy az első számadás nem érte el a kivánt mértéket. Ftiedrich István személyes kérdésben kiván szólni. Nálam — úgymond — augusztus 6-án, vagy 7-én jelentkezett Szmrecsányi György és sürgetett, hogy el akar számolni az ellenforradalom költségeivel. Szmrecsányit tehát mulasztás e tekintetben nem terhelheti. Nagyon sok bizalmas tétel van a számadásokban, parlament akkor nem volt, ezért Gracz Gusztáv elnöklete alatt delegált a számadások megvizsgálására. Most ujabb vizsgálatot rendeltek el, nem.tudom, hogy miért. A számadásokban erősen diszkrét tételek szerepelnek, olyanok például, hogy melyik faktor, mennyi pénzt kapott. Bleyer Jakab miniszter: Ezt lehetetlenség itt tárgyalni I Elnök figyelmezteti a szónokot, hogy legyen óvatos ép az emiitett külpolitikai faktorokra vonatkozó nyilatkozatában. Friedrich azért indítványozza, hogy egy bizottságot küldjenek ki a számadások megvizsgálására. Szmrecsdnyi újra felszólal és kijelenti, hogy az aktákkal senki érdemben nem foglalkozott és azok felbontatlanul hevertek a mai napig. Huszár Károly kijelenti, hogy az akták nem voltak felbontatlanul a fiókban, mert ö azokat átnézte. (Haller indítványa a trafik- és italmérési jog korlátozásáról.) Ezután következett Haller József felszólalása, aki megindokolta azt az innitványt, hogy az állam vegye revizió alá a trafik- és italmérési engedélyeket. A keresztény erkölcs érvényesítése vezeli indítványának megtételében — mondotta — nem kortesszolgálatok. t akarna ezzel jutalmazni. Ez távol áll a pírtoktói. A javaslatot az tette szükségessé, hogy még mindig fennáll az igazságtalanság, hogy több trafikokat kapnak olyanok, akiknek több emeletes házuk van. A földbérleteknél, a szeszkontingenseknél is nagy állami kedvezményeket kaparintottak a galíciaiak magukhoz. Hangóztatja, hogy nem konfiskálni, hanem revideálni akarják a régi