Délmagyarország, 1920. április (9. évfolyam, 75-99. szám)

1920-04-08 / 80. szám

OBLMAQYARORSZAQ S«t«i Itn április » jogokat. Csak ax kaphasson trafikengedélyt, akinek más vagyona nincs. Ma ugy áll a dolog, hogy egyes italmérők milliós vagyonnal ren­delkeznek. . Nem felekezeti okokból, tisztára az igazság alapján kivánja a revíziót. Óriási előnyük van még ezeknek a mostani jogosullaknak. Ne kí­náljuk tálcán a galíciaiaknak a jómódot. A keresztény családok védelmére és megmenté­sére siessünk mind a két oldalon. Azt kivánja, hogy ne olyanok kezébe adják a trafikjogot vagy az italmérési engedélyt, akiknek ez csak spanyolfal, amely mellett lánckereskedelem fo­lyik, hanem adják olyanok kezébe, akik szerény polgári megélhetésre törekszenek. Az állami szerződéseknél és bérleteknél is ezeknek az elveknek honorálását kéri. Köveleli az összes iparigazolványok revízióját, még a háború előtt kiadottakét is. Kéri a kot mányi, hogy ne en­gedje magát félrevezettetni ebben a kérdésben azzal, hogy ezek az intézkedései a liberálizmus elvébe ütköznek. (Élénk helyeslés. A szónokot a keresztény nemzeti egyesülés pártjából szá­mosan üdvözlik.) Ezután Korányi Frigyes volt pénzügyminiszter szólalt fel. Kijelentene, hogy a trafikengedé­lyeket revízió alá vették és azt szigorúan ke­resztül fogják vinni. Utalt arra, hogy a 66.000 trafik közül csak 5000 olyan van, amely egy­magában is elég keresetet biztosit a tisztessé­ges megélhetésre. A dohányjöveJéki engedé­lyeket elsősorban a rokkantaknak, a tisztvi­selők özvegyeinek és az árváknak fogja jut­tatni. Hasonlóan fog eljárni az italmérési en­gedélyeknél is. A Ház tudomásul vette a pénzügyminiszter válaszát és elhatározta, hogy Haller József in­dítványát a pénzügyminiszter által készített törvényjavaslat tárgyalásával egyidejűleg fogja napirendre tűzni. Ez a törvényjavaslat egy-két héten belül kerül a Ház elé. Ezután Rakovszky István elnök a napirendre vonatkozóan tesz javaslatot. Indítványozza, hogy a Ház legközelebbi ülését április 12-én tartsa.. Ugrón Qábor ellene van az elnöki javaslat­nak és indítványozza, hogy a Ház már csütörtö­kön tárgyalja az indemnitási javaslatot. Simonyi'Semadam Sándor hozzájárult Ugrón Gábor indítványához. Rakovszky István elnök módosítja a javas­latát és. a Ház elhatározza, hogy csütörtökön délelőtt* ülést tart, amelynek napirendjére kitűzi a pénzügyminiszter jelentését és az indemnitási javaslat tárgyalását. Ezután az elnök szünetet rendeltel. A szünet után rátért a Ház az interpellációk tárgyalására. (Interpellációk.) Szünet után Sümegi István kéri, hogy inter­pellációját másnapra halaszthassa el. A Ház ehhez hozzájárult. Ezután Madarász Zsigmond terjeszti elő in­terpellációját a rekvirálásokról. Nagyatádi Szabó István válaszol elsőnek az interpellációra. A rekvirálások, úgymond, folya­matban vannak, illetve már részben befejeztet­tek. A rekvirálás ma elkerülhetetlen volt, meri államérdek, hogy a városokban a munkásság körében éhínség ne legyen. Állását köti azon­ban ahhoz, hogy a jövő termésnél ez a rend­szer ne maradjon, de most kitérni ez elöl nem lehetett. Sajnos még nem olyan a helyzet, hogy a teljes fejkvótát lehessen kiadni. Amennyiben módjában áll, gondoskodik arról, hogy a falnsi ellátatlanok is megkapják járandóságaikat. A malmoknál tényleg baj van, szénhiány van. Ha azorban a molnár a fa árát megfizetteti az őr­lőkkel, fel kell jelenteni. A közélelmezési mi­nisztérium foglalkozik az?al a kérdéssel, hogy az őrlés nehéz problémáit valahogy megolják. Ezután Rubinek Gyula földmivelésügyi mi­niszter válaszolt Madarász interpellációjának másik részére, amely a gazdasági cselédekről szól. Kijelenti, hogy a gazdasági cselédeidet az igaerö megcsökkenése folytán, mint feleslege­seket bocsátották el nagyrészt JÓ eddig konkrét panaszokat nem kapott, a kérdést komoly meg­fontolás tárgyává teszi és ha a birtokosokhoz intézett jóakaratú figyelmeztetés eredménytelen maradna, sürgősen intézkedni fog, hogy az ön­kéntes felmondásokat megszüntessék. A választ tudomásul veszik. Ereky Károly egy rendkívül kényes témához nyul hozzá, amely már hónapok óta foglalkoz­tatja a közvéleményt. Ennek dacára a sajtó egy része a nemzetgyűlést ugy tünteti fel, mintha itt örökös veszekedések volnának és minden progresszív munkát megakadályoznának. Nem az a baj, hogy mi nem vagyunk munka­képesek, kanéin az, hogy a ^kormánynak nin­csenek kész törvényjavaslatai. A szabadsajtót nem akarja korlátozni, a sajtó feladata azonban az, hogy a nyilvánosságot tájékoztassa a nem­zetgyűlés munkásságáról. A nemkeresztény sajtóban sokszor több jóakaratot látunk, mint egyik-másik keresztény orgánumban. A meg­értés szavait hirdetik, dplgozzék együtt velünk, úgymond, a sajtó a nemzet érdekében. Jíérdi a miniszterelnököt, hogy képzeli a megoldást. Addig nem akar törvényjavaslattal jönni a Ház elé, amíg a kormánytól remélhet ez irányban intézkedést. Ha a kormány semmit sem tesz, ujabb felszólalással jön a Ház elé és kéri a sajtót, hogy nemes hivatását teljesítse és ne örökösen gáncsoljon. Foglalkozik ezután a cenzúra kérdésével. Feltétlenül hive a sajtószabadságnak, de aki ezzel visszaél, az számoljon a szigorú meg­torlással. Ezután a következő kérdéseket intézi a mi­niszterelnökhöz : 1. Van-e tudomása a miniszterelnök urnák arról, h^gy a sajtó nagyrésze ellenségesen viselkedik a nemzetgyűléssel szemben és a közvéleményt állandóan a nemzetgyűlés ellen izgatja ? 2. Mit szándékozik a miniszterelnök ur a nemzetgyűlés tekintélyének megvédésére a sajtó izgatása ellen tenni? ' 3. Van-e tudomása a miniszterelnök urnák olyan rendeletről,, amely a cenzúrának meg­engedi; hogy a nemzetgyűlési képviselők sza­bad véleménynyilvánítását még akkor is gátolja, ha ezt semmiféle közérdek nem kivánja és hajlandó-e intézkedni, hogy ezentúl a cenzúra konkrét hibái és rosszakaratú törlései meg­toroltassanak ? Simonyi-Semadam Sándor miniszterelnök ki­jelenti, hogy anélkül, hogy a sajtószabadságot ne érintené, rtem lehet semmit sem tenni, hogy a sajtónak a képviselők elleni támadását meg­akadályozzák. Sem azt nem lehet mondani, hogy a sajtónak a támadásra joga van, sem azt, hogy nincs joga. Az első esetben igazságos kritikát gyakorol, a második esetben a köz­vélemény meg tudja alkotni a sajtó dacára az igazságos Ítéletét. Szabad államban ilyen tekin­tetben a kormánynak semmiféle rendelkezési joga nincs. A cenzúra alkalmazásán túlmenő intézkedéseket alkotmányos államban tenni nem lehet. A kommunizmus alatt a lapokat beszün­tették. Erre sem ő, sem pedig alkotmányos miniszter nem kapható. Ha a képviselőnek az a felfogása, hogy rosszakaratú tudósítások je­lennek meg, ezeket helyreigazithatja a sajtóban. Ami a cenzúra kezelését illeti, mindenki tudja, j nincs olyan jó cenzúra, amely sohasem tévedne. Ezután kijelentette, hogy respektálja a párt­fegyelmet, ezért a miniszterelnök válaszát tudo­másul veszi, miután ő már nem tartozik az ellenzékhez. (Derültség.) A Ház a miniszterelnök válaszát tudomásul veszi, mire az ülés egynegyed 3 órakor véget ért. Tehetetlen az árvizsgáló-bizottság Országos ármegállapítások szüksége- t sek. — Csonka Ferenc lemondott az ár­vizsgáló-bizottság elnökségéről s utód­jául Balogh tanácsnokot szemelték ki. (Saját tudósítónktól) Az árvizsgáló-bizottság működése, sajnálattal kell megállapítanunk, ezideig csak itt-ott járt eredménnyel. Nem az árvizsgáló-bizottság ennek jiz oka- hanem inkább az a gazdasági helyzet, amely mind­inkább tűrhetetlenné válik a közönség, külö­nösen pedig a tisztviselő- és munkásosztály számára. Szorult gazdasági helyzetünk követ­keztében az árvizsgáló-bizottság kezéből ki­hullott a fegyver s ma az árak irányítása telje- * sen a termelók kezében van. Hiába maximálja az árvizsgáló-bizottság a faluról behozott élelmi­cikkek árát, a termelők nem tartják be az árakat, ha pedig a közélelmezési rendőrség erélyesen lép fel velük szemben,, nem hoznak be többé semmit, megeszik maguk, vagy­viszik oly piacokra, ahol az árak magasabbak, mint Szegeden. Az állam rendje ma már megszilárdult, aminek következményekép joggal remélt a közönség valami áresést a piacon. Ezzel szem­ben azonban az árak nemcsak nem csökken­nek, hanem folyton emelkednek s hogy milyen okból, azt az tudja legkevésbé, aki az árakat felhajtja. Ugylátszik, hogy általában mindazok, akiknek módjukban áll, a közönségen akarják visszaharácsolni az állam által a pénzből levont kényszerkölcsönokozta .veszteségét". Hogy mennyire igazságtalanul hajszolfák a tulmagas árakat, példa rá a tiszántúli eset, ahol már most is alig alacsonyabbak az árak, mint nálunk. Néhány hét alatt tehát bekövetkezett az, hogy a tiszántúli olcsó piac felszökött a mi drága piacunk mellé, ahelyett, hogy a tiszántúli piac konkurenciájával leszorította volna az itteni árakat, amit még csak nem is igyekezett megtenni. Az árvizsgáló-bizottságnak, mint fentebb említettük, minden erélyes fellépése megtörik a termelök, mondjuk, „sztrájkjánamellyel bojkot­tálják a szegedi piacot. Ennek a megakadá­lyozása csak egy módon lehetséges: országosan maxtmálni az árakat, hogy a termelők ne talál­hassanak drágább piacot. Az árvizsgáló-bizott­ság kedden délelőtt ülést tartott, amelyen e sürgősen megoldandó probléma felett tárgyaltak. Az árvizsgáló-bizottság működése, mint köny­nyen megállapítható, ma már csak legfeljebb a másodrendű szükségleti cikkek árainak korlá­tozására szoritkozhatik, elég kevés eredménnyel. Elhatározta ezért a bizottság, hogy feliratot intéz a közélelmezési miniszterhez és az élel­mezési központokhoz, maximálják egyöntetűen és országosan az élelmiszerek árát, mert a drágaság fokozódását más módon nem lehet megakadályozni, pedig erre a nyomorgó tiszt­viselő- és munkásosztály érdekében haladékta­lanul szükség van. Ugyancsak keddi ülésén foglalkozott az ár­vizsgáló-bizottság az ünnepek alatt a Vécsv áruforgalmi iroda cimére érkezett harminc va­gon fa árával t~ azt a következőképen állapí­totta meg: Tisztviselőknek 75, munkásoknak 90 és vagyonosabbaknak 125 korona. Az utal­ványokat a közélelmezési hivatal állítja ki. Itt említjük raeg, hogy Csonka Ferenc, a városi vegyvizsgáló-hivatal vezetője lemondott az árvizsgáló-bizottság elnökségéről, amely minőségében sok érdemes munkát végzett. Mint értesülünk, a polgármester Balogh Károly tanács­nokot jelölte ki az árvizsgáló-bizottság elnökéül. férfi öltönyök, női ruhák, ZltT^TZZ^ZJ't ZLaíCJZSl TCZSOf kelmefestő é§ vegytrühat:gztlt6 ipartelepén Szeged. Kaztnczu-U. 14. o Telefon 10-75. ím Fiókflzletek: Mikszáth Kálmán-u. 9. Valéria-tér és paprikapiac sarok és Gizella-tér 3.

Next

/
Thumbnails
Contents