Délmagyarország, 1920. április (9. évfolyam, 75-99. szám)

1920-04-08 / 80. szám

OBLMAQYARORSZAQ S«t«i Itn április » jogokat. Csak ax kaphasson trafikengedélyt, akinek más vagyona nincs. Ma ugy áll a dolog, hogy egyes italmérők milliós vagyonnal rendelkeznek. . Nem felekezeti okokból, tisztára az igazság alapján kivánja a revíziót. Óriási előnyük van még ezeknek a mostani jogosullaknak. Ne kínáljuk tálcán a galíciaiaknak a jómódot. A keresztény családok védelmére és megmentésére siessünk mind a két oldalon. Azt kivánja, hogy ne olyanok kezébe adják a trafikjogot vagy az italmérési engedélyt, akiknek ez csak spanyolfal, amely mellett lánckereskedelem folyik, hanem adják olyanok kezébe, akik szerény polgári megélhetésre törekszenek. Az állami szerződéseknél és bérleteknél is ezeknek az elveknek honorálását kéri. Köveleli az összes iparigazolványok revízióját, még a háború előtt kiadottakét is. Kéri a kot mányi, hogy ne engedje magát félrevezettetni ebben a kérdésben azzal, hogy ezek az intézkedései a liberálizmus elvébe ütköznek. (Élénk helyeslés. A szónokot a keresztény nemzeti egyesülés pártjából számosan üdvözlik.) Ezután Korányi Frigyes volt pénzügyminiszter szólalt fel. Kijelentene, hogy a trafikengedélyeket revízió alá vették és azt szigorúan keresztül fogják vinni. Utalt arra, hogy a 66.000 trafik közül csak 5000 olyan van, amely egymagában is elég keresetet biztosit a tisztességes megélhetésre. A dohányjöveJéki engedélyeket elsősorban a rokkantaknak, a tisztviselők özvegyeinek és az árváknak fogja juttatni. Hasonlóan fog eljárni az italmérési engedélyeknél is. A Ház tudomásul vette a pénzügyminiszter válaszát és elhatározta, hogy Haller József indítványát a pénzügyminiszter által készített törvényjavaslat tárgyalásával egyidejűleg fogja napirendre tűzni. Ez a törvényjavaslat egy-két héten belül kerül a Ház elé. Ezután Rakovszky István elnök a napirendre vonatkozóan tesz javaslatot. Indítványozza, hogy a Ház legközelebbi ülését április 12-én tartsa.. Ugrón Qábor ellene van az elnöki javaslatnak és indítványozza, hogy a Ház már csütörtökön tárgyalja az indemnitási javaslatot. Simonyi'Semadam Sándor hozzájárult Ugrón Gábor indítványához. Rakovszky István elnök módosítja a javaslatát és. a Ház elhatározza, hogy csütörtökön délelőtt* ülést tart, amelynek napirendjére kitűzi a pénzügyminiszter jelentését és az indemnitási javaslat tárgyalását. Ezután az elnök szünetet rendeltel. A szünet után rátért a Ház az interpellációk tárgyalására. (Interpellációk.) Szünet után Sümegi István kéri, hogy interpellációját másnapra halaszthassa el. A Ház ehhez hozzájárult. Ezután Madarász Zsigmond terjeszti elő interpellációját a rekvirálásokról. Nagyatádi Szabó István válaszol elsőnek az interpellációra. A rekvirálások, úgymond, folyamatban vannak, illetve már részben befejeztettek. A rekvirálás ma elkerülhetetlen volt, meri államérdek, hogy a városokban a munkásság körében éhínség ne legyen. Állását köti azonban ahhoz, hogy a jövő termésnél ez a rendszer ne maradjon, de most kitérni ez elöl nem lehetett. Sajnos még nem olyan a helyzet, hogy a teljes fejkvótát lehessen kiadni. Amennyiben módjában áll, gondoskodik arról, hogy a falnsi ellátatlanok is megkapják járandóságaikat. A malmoknál tényleg baj van, szénhiány van. Ha azorban a molnár a fa árát megfizetteti az őrlőkkel, fel kell jelenteni. A közélelmezési minisztérium foglalkozik az?al a kérdéssel, hogy az őrlés nehéz problémáit valahogy megolják. Ezután Rubinek Gyula földmivelésügyi miniszter válaszolt Madarász interpellációjának másik részére, amely a gazdasági cselédekről szól. Kijelenti, hogy a gazdasági cselédeidet az igaerö megcsökkenése folytán, mint feleslegeseket bocsátották el nagyrészt JÓ eddig konkrét panaszokat nem kapott, a kérdést komoly megfontolás tárgyává teszi és ha a birtokosokhoz intézett jóakaratú figyelmeztetés eredménytelen maradna, sürgősen intézkedni fog, hogy az önkéntes felmondásokat megszüntessék. A választ tudomásul veszik. Ereky Károly egy rendkívül kényes témához nyul hozzá, amely már hónapok óta foglalkoztatja a közvéleményt. Ennek dacára a sajtó egy része a nemzetgyűlést ugy tünteti fel, mintha itt örökös veszekedések volnának és minden progresszív munkát megakadályoznának. Nem az a baj, hogy mi nem vagyunk munkaképesek, kanéin az, hogy a ^kormánynak nincsenek kész törvényjavaslatai. A szabadsajtót nem akarja korlátozni, a sajtó feladata azonban az, hogy a nyilvánosságot tájékoztassa a nemzetgyűlés munkásságáról. A nemkeresztény sajtóban sokszor több jóakaratot látunk, mint egyik-másik keresztény orgánumban. A megértés szavait hirdetik, dplgozzék együtt velünk, úgymond, a sajtó a nemzet érdekében. Jíérdi a miniszterelnököt, hogy képzeli a megoldást. Addig nem akar törvényjavaslattal jönni a Ház elé, amíg a kormánytól remélhet ez irányban intézkedést. Ha a kormány semmit sem tesz, ujabb felszólalással jön a Ház elé és kéri a sajtót, hogy nemes hivatását teljesítse és ne örökösen gáncsoljon. Foglalkozik ezután a cenzúra kérdésével. Feltétlenül hive a sajtószabadságnak, de aki ezzel visszaél, az számoljon a szigorú megtorlással. Ezután a következő kérdéseket intézi a miniszterelnökhöz : 1. Van-e tudomása a miniszterelnök urnák arról, h^gy a sajtó nagyrésze ellenségesen viselkedik a nemzetgyűléssel szemben és a közvéleményt állandóan a nemzetgyűlés ellen izgatja ? 2. Mit szándékozik a miniszterelnök ur a nemzetgyűlés tekintélyének megvédésére a sajtó izgatása ellen tenni? ' 3. Van-e tudomása a miniszterelnök urnák olyan rendeletről,, amely a cenzúrának megengedi; hogy a nemzetgyűlési képviselők szabad véleménynyilvánítását még akkor is gátolja, ha ezt semmiféle közérdek nem kivánja és hajlandó-e intézkedni, hogy ezentúl a cenzúra konkrét hibái és rosszakaratú törlései megtoroltassanak ? Simonyi-Semadam Sándor miniszterelnök kijelenti, hogy anélkül, hogy a sajtószabadságot ne érintené, rtem lehet semmit sem tenni, hogy a sajtónak a képviselők elleni támadását megakadályozzák. Sem azt nem lehet mondani, hogy a sajtónak a támadásra joga van, sem azt, hogy nincs joga. Az első esetben igazságos kritikát gyakorol, a második esetben a közvélemény meg tudja alkotni a sajtó dacára az igazságos Ítéletét. Szabad államban ilyen tekintetben a kormánynak semmiféle rendelkezési joga nincs. A cenzúra alkalmazásán túlmenő intézkedéseket alkotmányos államban tenni nem lehet. A kommunizmus alatt a lapokat beszüntették. Erre sem ő, sem pedig alkotmányos miniszter nem kapható. Ha a képviselőnek az a felfogása, hogy rosszakaratú tudósítások jelennek meg, ezeket helyreigazithatja a sajtóban. Ami a cenzúra kezelését illeti, mindenki tudja, j nincs olyan jó cenzúra, amely sohasem tévedne. Ezután kijelentette, hogy respektálja a pártfegyelmet, ezért a miniszterelnök válaszát tudomásul veszi, miután ő már nem tartozik az ellenzékhez. (Derültség.) A Ház a miniszterelnök válaszát tudomásul veszi, mire az ülés egynegyed 3 órakor véget ért. Tehetetlen az árvizsgáló-bizottság Országos ármegállapítások szüksége- t sek. — Csonka Ferenc lemondott az árvizsgáló-bizottság elnökségéről s utódjául Balogh tanácsnokot szemelték ki. (Saját tudósítónktól) Az árvizsgáló-bizottság működése, sajnálattal kell megállapítanunk, ezideig csak itt-ott járt eredménnyel. Nem az árvizsgáló-bizottság ennek jiz oka- hanem inkább az a gazdasági helyzet, amely mindinkább tűrhetetlenné válik a közönség, különösen pedig a tisztviselő- és munkásosztály számára. Szorult gazdasági helyzetünk következtében az árvizsgáló-bizottság kezéből kihullott a fegyver s ma az árak irányítása telje- * sen a termelók kezében van. Hiába maximálja az árvizsgáló-bizottság a faluról behozott élelmicikkek árát, a termelők nem tartják be az árakat, ha pedig a közélelmezési rendőrség erélyesen lép fel velük szemben,, nem hoznak be többé semmit, megeszik maguk, vagyviszik oly piacokra, ahol az árak magasabbak, mint Szegeden. Az állam rendje ma már megszilárdult, aminek következményekép joggal remélt a közönség valami áresést a piacon. Ezzel szemben azonban az árak nemcsak nem csökkennek, hanem folyton emelkednek s hogy milyen okból, azt az tudja legkevésbé, aki az árakat felhajtja. Ugylátszik, hogy általában mindazok, akiknek módjukban áll, a közönségen akarják visszaharácsolni az állam által a pénzből levont kényszerkölcsönokozta .veszteségét". Hogy mennyire igazságtalanul hajszolfák a tulmagas árakat, példa rá a tiszántúli eset, ahol már most is alig alacsonyabbak az árak, mint nálunk. Néhány hét alatt tehát bekövetkezett az, hogy a tiszántúli olcsó piac felszökött a mi drága piacunk mellé, ahelyett, hogy a tiszántúli piac konkurenciájával leszorította volna az itteni árakat, amit még csak nem is igyekezett megtenni. Az árvizsgáló-bizottságnak, mint fentebb említettük, minden erélyes fellépése megtörik a termelök, mondjuk, „sztrájkjánamellyel bojkottálják a szegedi piacot. Ennek a megakadályozása csak egy módon lehetséges: országosan maxtmálni az árakat, hogy a termelők ne találhassanak drágább piacot. Az árvizsgáló-bizottság kedden délelőtt ülést tartott, amelyen e sürgősen megoldandó probléma felett tárgyaltak. Az árvizsgáló-bizottság működése, mint könynyen megállapítható, ma már csak legfeljebb a másodrendű szükségleti cikkek árainak korlátozására szoritkozhatik, elég kevés eredménnyel. Elhatározta ezért a bizottság, hogy feliratot intéz a közélelmezési miniszterhez és az élelmezési központokhoz, maximálják egyöntetűen és országosan az élelmiszerek árát, mert a drágaság fokozódását más módon nem lehet megakadályozni, pedig erre a nyomorgó tisztviselő- és munkásosztály érdekében haladéktalanul szükség van. Ugyancsak keddi ülésén foglalkozott az árvizsgáló-bizottság az ünnepek alatt a Vécsv áruforgalmi iroda cimére érkezett harminc vagon fa árával t~ azt a következőképen állapította meg: Tisztviselőknek 75, munkásoknak 90 és vagyonosabbaknak 125 korona. Az utalványokat a közélelmezési hivatal állítja ki. Itt említjük raeg, hogy Csonka Ferenc, a városi vegyvizsgáló-hivatal vezetője lemondott az árvizsgáló-bizottság elnökségéről, amely minőségében sok érdemes munkát végzett. Mint értesülünk, a polgármester Balogh Károly tanácsnokot jelölte ki az árvizsgáló-bizottság elnökéül. férfi öltönyök, női ruhák, ZltT^TZZ^ZJ't ZLaíCJZSl TCZSOf kelmefestő é§ vegytrühat:gztlt6 ipartelepén Szeged. Kaztnczu-U. 14. o Telefon 10-75. ím Fiókflzletek: Mikszáth Kálmán-u. 9. Valéria-tér és paprikapiac sarok és Gizella-tér 3.