Délmagyarország, 1920. április (9. évfolyam, 75-99. szám)

1920-04-07 / 79. szám

Ara 80 fillér. Sxerkeaitóséc i< kiadóhivatal: IZEOED, BOLDOGASSZONY-SUGÁRUT 4. SZÁM A aaarkaaitAaér éa kiadóhivatal telefonja: M5. ELÓFIZETESI ÁRA: eréai évre 180.- K negyedévre 45.- K UUvre . 90— K tgy hónapra 15 — K frven nrtw ára 80 fillér Nyomda: SZEGED, PETŐFI SÁNDOR SUGÁRÚT 1. SZÁM Szeged, 1920 IX. évfolyam 79. szám. Szerda, április 7. A nemzetgyűlés uj ülésszaka. — A politika eseményei. — Budapest, április 6. A nemzetgyűlés szerdán délelőtt ül ö' ze. Az uj ciklus beharangozó]* gyanánt kedden este a kabinet minisztertaná­csot tartott, amelyen a munkaprogram egyrészét tárgyalja le. Eddig Ot törvényjavaslatot készí­tett elö a kormány tárgyalás céljából, ezek közül a legfontosabb az indemnitásrói szó'ó javaslat, továbbá az árdrágítók, a lánckereske­dók ellen alkotandó törvény. Az indemnitásrói szóló javaslat vitájába a keresztény nemzeti egyesülés pártjának tagjai magas színvonalon álló tartalmas vitára készülnek. A lapoknak az a hire téves, hogy a pénzügyi felhatalmazásról szóló törvényt négy nap alatt köteles elintézni a nemzetgyűlés. Az indemnitási javaslatot leg­jobb esetben pénteken terjesztik be a Ház elé és az tndemnitási vita valószínűleg a hétfői ülésen kezdődik meg. Addig vajmi kevés mun­kája lesz a nemzetgyűlésnek, miután húsvét előtt a bizottságokon csak két törvényjavaslat ment keresztül. A kormány kedd délutáni minisztertanácsán Ferdindndy igazságügyminiszter beterjeszti az árdrágítók és lánckereskedők ellen hozandó törvényjavaslatot. A törvénytervezet az eddigi­nél sokkal szigorúbb rendszabályokat léptei életbe azok ellen, akik embertársaikat kiszipo­lyozzák. A javaslatban a botbüntetés behozata­Iáról nincsen Szó, de a nemzetgyűlés hangula- j lát ismerve, egészen bizonyos, hogy vagy a bizottságban, vagy pedig a nemzetgyűlésen a törvénytervezet Ilyen irányú módosítását javas- \ latba hozzák. (A botbüntetés.) A keresztény nemzeti egyesülés pártjának egyik vezető tagja, aki a jogásztársadalomnak is értékes alakja, a botbüntetés behozataláról a következőket mondotta munkatársunknak: — A tömeg pszihologiát figyelembevéve, a botbüntetés behozatala okvetlenül szükséges és a törvénybe fel kell venni. Még ha egyszer sem ütnek le a bottal, akkor is jó, ha bevesszük s javaslatba. Nemcsak az ipari és kereskedelmi cikkekből flzött drágításra, hanem mezőgazdasági terményekkel flzött uzsorára is vonatkozik a törvény. Az árdrágításról szóló javaslat közvet­lenül az indemnitási javaslat letárgyalása után kerül a nemzetgyűlés elé. (Vita egy húsvéti cikk fölüti.) Dr. Raffay Sándor evangélikus püspö* cik­ket irt a Szózat húsvéti számába, amelyben fölvetette azt a kérdést, hogy mi szükség van a reverzális kényszerének ujabb kihirdetésére s ezzel a kulturhaza újjáéledésére a katolikus és protestáns egyházak között. A reverzális tudva­levően kötelezvény a vegyes házasságoknál •rra, hogy a házasfelek a. születendő gyerme­keket a Katolikus vallásban nevelik. Dr Raffav cikke fölött élénk vita indult meg. Dr. Vass József egyetemi tanár, nemzetgyűlési képviselő kijelentette, hogy a kulturharc szót nem sza­badna kiejteni. A belső, hitbeli sérelmeket nem a nyilvánosság előtt kell letárgyalni. Egy másik, Az Estben közölt nyilatkozat szerint, a rever­zális kérdése teljesen egyházi természetű ügys az a katolikus hitelveknek szükségszerű folyo­mánya a vegyes házszságok esetén. Raffay püspök, úgymond a nyilatkozó, attól tart, hogy a jelenlegi keresztény kurzus .tisz­tán katholikus" kurzus lesz, mi, sajnos, sokkal inkább félhetünk az ellenkezőtől. Éppen a „ke­resztény" kurzus kedvéért mi katholikusok ma szinte mindent háttérbe tolunk, ami speciálisan katholikus. Ott van például a szinte kizárólag katholikus pénzből eredt központi sajtóvállalat, a.nely azzal kezdte sajtóm unkáját, hogy az Uj Nemzedék élére református szeikesztöt állított. A cikk így végződik: — Egyszóval: A keresztény egyházak őriz­zék meg es gyakorolják sajátos hitelveiket és egyházi törvényeiket, versengjenek és mérkőz­zenek is, ahogy tudnak, de a közös ellenséggel szemben, a közös nagy célok biztosüására politikai, társadalmi és gazdasági téren igenis maradjanak együtt, mert ez a protestánsokra nézve — „csak nem akarnak ismét a zsidóknál találni támaszt" — legalább oly iétfentartasi kötelesség, mint a katholikusokra nézve. (A községi választói jog.) Dr. Sipőcz Jenő budapesti kormánybiztos a készülő községi választási törvényjavaslatról a kővetkezőket mondotta: — Kimerítő adatokat és direktívákat tartal­mazó nyilatkozatot most nem tehetek. Az elő­készítő munkálatok most folynak és végleges megállapodások végett ankétot hívtam össze. Az aktív és passzív választójog feltételei nagy­jában azonosak lesznek a nemzetgyűlési válasz­tói jog alapfeltételeivel, persze csak nagyjában és általánosságban, mert módosításokra feltét­lenül szükség van. A nők mindenesetre szava­zati jogot kapnak és ez alapon választhatók is lesznek a községi választásoknál. A franciák német városokat szállnak meg. — A vörösveszedelem Németországban. — Budapest, március 6. A'vörösök még min­dig garázdálkodnak Németországban a Ruhr vidékén. A német kormány kénytelen volt csapatokat küldeni ellenük. Ez azonban konflik­tust okozott Franciaországgal, amelynek kor­mánya a Frankfurt—-Darmstadt—Hannau-zóna megszállására csapatokat küld. Budapest, április 6. Millerand francia mi­niszterelnök a német ügyvivőhöz intézett jegy­zékben tiltakozott az ellen, hogy a Ruhr vidékére a békekötés 4. cikkében előirt létszámúnál nagyobb német sereg ment s ott a vörösök ellen 2-án támadást kezdett. Ez ellenkezik a békeszerződéssel és a világ békéjének megzava­rására alkalmas tény. A francia kormány elő­vigyázati rendszabályokat tétet Foch marsallal és több német várost akar megszállatni. A Petit Párisién a francia korín .íny maga­tartásáról a következet írja: Ilyen körülmények között a katonai beavatkozás minden bizalmat­lansági és elővigyázati rendszabályt igatolt. Franciaország a maga részéről már megtette ezeket a rendszabályokat. Nem gondol ujabb annekszióra, egyszerűen csak az a szándéka, hogy egyes városok megszállásával zálogot sze­rezzen magának, amellyel kényszerítheti a német csapatokat a Rajna jobbpartjának kiürítésére. Mihelyt a védőrség kivonul a semleges zónáról, amelynek megszállását tiltja a versaillesi béke­szerződés, a mi csapataink ig ki fognak vo­nulni Frankfurtból, Da.mstaűtból, Hannauból, Homburgból és Disburgbói. Ooeppert, a békeértekezletre kiküldött német bizottság elnöke vasárnap délután azonos szövegű jegyzéket intéztek Millerandhoz. A jegyzékben Németország képviselői igyekeznek lecsökkenteni a műveletnek jelentőségét, amelyet a német csapatok kezdtek a Ruhr v'dékén. Azt állítják, hogy a német csapatok számát túlozták. Biztosítják továbbá a francia kormányt, hogy az általa követelt biztonsági rendszabályok feleslegesek, minthogy a védőrség segédcsapatai csak rövid ideig maradnak a Ruhr meden­céjében. A német jegyzékben foglalt adatok nem felelnek meg azonban azoknak az értesü­léseknek, amelyeket Fock marsall kapott. (M.T.L) Berlin, március 6. A franciák ktddm délután 4 órakor Darrmtadba beoonuliak. A Htsten tartományi elnök a mtgtsállds eUen tiltakozását jelenUtte bt. Budapest, április 6. Műnsterből jelenlik: Ide­érkezet; jelentések szerint a Reichswehr csa­patai minden nagyobb ellenállás nélkül szál­ták meg Mülheim városát és ujabb jelentés szerint Nordmutot is. Berlin, április 6. Düsseldorfból jelentik: A vörös hadseregnek még el nem tévelyedett részeit Essenbe koncetrálják. Düsseldorfban nem változott a rendes állapot. A zavargások igazi fészke Essen. Páris, április 6. Mayer német ügyvivő ói Johan Mária farina kölni vizek cs szappanok, francia illalszeiek, harisnyák, szabókellékek, rövidáruk, pipere különlegességek legszolidabb árakban HOCH rövidáruházában DUGONICS-TÉR 11. SZÁM. Porbát-palota. 310

Next

/
Thumbnails
Contents