Délmagyarország, 1920. március (9. évfolyam, 50-74. szám)
1920-03-10 / 57. szám
) és abban résztvesz. Az e célra szükséges tár- ! gyalásokban való részvételre a párt a maga részéről kiküldi dr. Simonyi-Semadain Sándoi. | dr Bendrd Ágoston és Taszler Béla párltagokat és felhívja őket, hogy a tárgyalásokat azonnal kezdjék meg és erről az értekezletről Putnoky Mór nemzetgyűlési tagot értesit6ék. • A kisgazdapárt nem fuzionál. Budapest, március 9. A Politikai Tudósító jelenti: Az országos kisgazda-és földmivespárt elnöksége hétfőn este 7 órakor ülést tartolt, amelyen sokorópátkai Szabó István miniszter előterjesztésére elhatározták, hogy a pártértekezlet eié olyérlelmU javaslatot terjesztenek, amely szeiint a párt nevébe progiamjának megfelelően a „keresztény" jelzőt vegye fel, hogy ezáltal is megkönnyítse azok helyzetét, akik a túloldalon a kisgazdapárt programjával egyetértenek és egyébként is agráréi zelmüek. Felhívták továbbá a Oál doktor elnöklete alatt kiküldött bizot'ságot, hogy Drózdi Győző és Kerekes Mihály képviselő ügyét, valamint azokéi, akik önként maguk ellen kértek vizsgálatot, bár azok ellen feljelentés nem érkezett, tegye vizsgálat tárgyává. A párt a maga egészében fennáll, semmiféle fuzios kísérletbe bele nem megy. Minden hasonló érzelmű egyént, aki a párthoz csatlakozni kiván, szívesen lát. Rubinek a tisztviselők felsegitéséről és a társadalmi békéről. Budapest, március 9. A Politikai Tudósító jelenti: Balla Aladár, az országos kisgazda- és földmivespárt cinkotai képviselője tegnap programbeszédét tartott. Rubinek Gyula föl mi velésügyi miniszter is megjelent a programbeszédnél és a többek között a következőket mondotta : —— Mi nem hirdetünk osztályuralmat, ezer éven át országunk támasza a földmivelő nép volt, sőt az utolsó ötven évig csak földmivelő nép volt ebben az országban. Ha keresztény nemzeti és országos politikát akarunk csinálni, oda kell mennünk, ahol a keresztény és nemzeti eszmét hirdetik, ahol azt tanuljuk, hogy a hit és nemzeti érzés mindenek előtt: a faluba. — A magyar tisztviselőkar és a magyar tanult osztály egy és ugyanaz. Minden állam jövő nagyságát a tanult osztályok fajsúlya adja meg. A kormánynak első feladata az, hogy a tisztviselői kenyérkérdést megoldja, más segítség el sem képzelhető, mint a természetbeni segítség. Azok, akik fizetésből élnek és a valuta romlása miatt eddig szenvedtek, a valuta javulásával esősorban ők fognak minden jót élvezni. — Társadalmi békére kell törekedni,, én az egyéni szabadságot hirdetem, aki tisztességben és szorgalommal dolgozik, az elnyeri az emberi élethez illő életfeltételeket. A társadalmi kiegyenlítés politikáját majd csak a földbirlokreformmal tudjuk megvalósítani, aki szereti a földet, tud és akar dolgozni, az kapjon belőle. A földbirtok-reform gondolata összekötő kapocs a falu és a város között. A falu egészséges gondolkozásának, erős keresztény és nemzeti szellemének alapja a föld. — A bolsevizmus bacillusait csak ugy Írhatjuk ki, a keresztény és nemzeti Magyarországot csak ugy epüheljük fel, ha a falut a városhoz, mindnyájunk anyja, a föld utján közel hozzuk egymáshoz. Amikor a föld politikáját hirdetem, ezt a politikát, a keresztény és nemzeti Magyarország fölépítésének egyedüli lehetőségét jelölöm meg. A Népszava szerkesztője nyilatkozik ^ _ kihallgatásáról. Budapest, március 9. A kormányzónái hétfőn délelőtt folytatódtak a kihallgatások. Tizenegy órakor Vanczák János, a Népszava szerkesztője, a szociáldemokraták egyik vezetője jelent meg a kormányzónál közel háromnegyedórás audencián. Kihallgatásáról Vanczík igy nyilatkozott: — A kormányzó ur érdeklődött aziránt, hogy DKLMAOYARORSZAO pállunk miként látja a politikai helyzetet. Kifejtettem, hogy ezidőszfrint, sajnos, bizony uagyon bizonytalannak. Mi a magunk részéről — amint ki is fejtettem — a kibontakozás elé semmiféle akadályt nem akarunk gördíteni, hanem ami tőlünk telhet, mindent megteszünk a békés kibontakozásra és a minél gyorsabb kormányalakítás megkönnyítésére. Nem kívánunk semmi mást, miht annak a lehetőségét, hogy a munkásság megtalálj?; a megélhetés fölféieleit, bizonyos mozgási szabadság mellett. Örömmel tapasztaltam, hogy a kormánvzó ur teljes megért'-ssel, de vasakarattal megy a maga utján és teljes reményt érez aziránt, hogy sikerülni fog az országot jobb és kedvezőbb viszonyok közé vezetni. Vanczák kijelentette, hogy a szociáldemokraia Szegad, 1920 március i>j párt, miután a hatalomban nem. akar aktív részt venni, valószínűleg a Tiszántúl sem állit képviselőjelölteket. A községi választásokba azonban teljes eróvel mennek bele és igyekezni fognak a maguk álláspontjait érvényre juttatni. A szociáldemokrata vezérek beszámolója a kormányzói kihallgatásról. Budapest, március 9. A szociáldemokratapárt vezetőség, a napokban ülést tart amelyen Miakits Ferenc és Vanczák János beszámolnak a kormányzónál lefolytatott kihallgatásról és ugyancsak határoznak arról, .állitson-e jelöltet a tiszántúli kerületekben. A vezetőség körében az az álláspont, hogy a párt az egves kerületekben állítson jelölteket. Stéhli István a törvényszék előtt. (Saját tudósítónktól.) Kedden délelőtt kezdte meg a szegcdi törvényszék ötös tanácsa a> kommunisták bünügyeire vonatkozó gyorsított eljárás szerint Stéhli István volt szatymazi politikai megbízott egyik rablási esetének a tárgyalását A tárgyaláson Marinkovich Iván táblabíró elnökölt, a vádat Kalmár Szilveszter ügyész képviselte. Stéhli védelmére az ügyvédi kamara dr. Fischer Marcelit rendelte ki. • A tárgyalás megnyitása után az elnök felhívja az ügyészt, hogy terjessze elő vádindítványát. A vádirat. Stéhli István a proletárdiktatúra alatt mint direktóriumi tag erőszakkal behatolt Agócsi Gyula bezárt szatymazi villájába s onnan nagyobb mennyiségű lisztet, zsirt, korpát, káposzta- és répamagot 4000 koronát túlhaladó értékben elvitt. A nyaralóban tartózkodó Labádi j Sándor kapást ugyanekkor azzal fenyegette meg, hogy a forradalmi törvényszék elé állítja, ha a lakásban levő élelmiszerekről felvilágosítást nem ad. A vád másik része az, hogy Labáditól nagyobb összeget fogadott el, noha tudta, hogy az a pénz Agócsi Gyula tulajdonát képező kékgálicnak az eladásából származik. E tényállás alapján az ügyész magánlaksértés, betöréses lopás, zsarolás és orgazdaság bűntettével vádolja Stéhlit. Az elnök elrendeli Stéhli kihallgatását. Stéhli István vallomása. i Magas, borotváltképü harna ember. Minden mondatában a nagyságos elnök ur megszólítást használja. Kopott, zöldes felöltő és fekete ruha van rajta. Révedező szemekkel tekint jobbra, balra, majd egy elhatározó mozdulattal papirost huz elő zsebéből és a vádiratra reflektálva a következőket mondja: — Az ügyész ur ált'al előterjesztett vádakban nem érzem magam bűnösnek. Engedje meg, nagyságos elnök ur, hogy elejétől végig elmondhassam ugy a kommunizmus alatti szereplésemet, mint a jelen vádra vonatkozó válaszomat. Husszu beszéd keretében adja elő, hogy ő nem volt soha kommunista, mert ő tiszta szociáldemokrata érzésű ember. Ezért őt, amit az egész város tudhat, a kommunisták agyon is akaiták verni. A proleiárdiktatura kitörése alkalmával sem csatlakozott volna a kommunistákhoz, de mivel sem állása, sem lakása nem akadt, erre kényszerítő okai volht;, mert éhen veszett volna. Wallisch azzal bi/.iatta, hogy ő lesz a Munkás-Otthonban a házfelügyelő, ha melléjük áll. Igy lelt ő kommunista. A diktatúra harmadik napján az összes direktóriumi tagokkal együtt ő is elhagyta Szegedet és Félegyházára inent. Velük együtt ment ki WaHisch, Udvardi, Czibula, Kovács János, Kovács Péter, özvári Pál, Belocerkovszki, Szalay János, Holló Jenő és még többen. Kiskunfélegyházán a direktórium összeült és szétoszlatta a tagokat. — Engem — folytatta — Szatymazra vezényeltek ki politikai megbízotti minőségben. Megérkezésem után néhány nappal Wallisch és Udvardi aláírásával irolt parancsot kaptam, hogy az élelmezési nehézségek leküzdése végett a lezárt villákat nyittassam fel és a talált élelmet szállítsam be a szatymazi Katona-féle üzletbe. A rendelkezés után közvetlenül ujabb értesítés jött Felsőközpontból Wallischéktól, sőt Wallisch személyesen is felhívta figyelmemet, hogy az Agócsi-féle villát azonnal kutassam át, mert feljelentés érkezett a direktóriumhoz, hogy ott gépfegyverek vannak elrejtve. Ilyen előzmények után hajtotta végre a vád által előterjesztett büntettet. Magához vette Bittó rendőrt és vele együtt felkereste a villát. Ott csak Labádi kapás tartózkodott Amikor a kulcsokat kérte tőle, Labádi azt mondotta, hogy azok a gazdánál vannak. Erre ő a földszint egyik ablakán lévő dróthálót lefeszítette és behatolt a lakásba. Végigkutatta a szobákat, de fegyvert nem talált. A kamra és pincelakatot szintén azért verte le, mert a kérdéses gépfegyver után kutatott. A padlásra ment fel ezek után s az ott talált élelmiszereket lehozatta Labádival az udvarra. Az elnök kérdésére Stéhli beismeri, hogy az Agócsi-villából körülbelül 20 liternyi zsirt, 30 kilogram babot, néhány zsák lisztet, korpát, 25 füzér fokhagymát és 15 kilogramnyi répamagol ilyen módon eltulajdonított, illetve a direktórium rendelkezése szerint azt még ugyanakkor Labádi és Bitfó segédletével a Katona-féle kommunista élelmezési központba szállította be. Tagadja, hogy ő bármiféleképen is fenyegette vagy kényszeritette volna Labádif, hogy a fent elősorolt cikkeket neki adja ki. Tagadja azt is, hogy a vád szerinti kékgálic árából egy fillért is kapott volna Labáditól. Utána Agócsi Gyulát, úgyis mint főmagánvádlót, hallgatja ki a bíróság. Elmondja, hogy j szatymazi villájából 130 ezer korona értékű dolgok tűntek el a kommün alatt. Közvetlen : tudomása arról nincsen, hogy ezeket Stéhli | vitte volna el. A kékgálicra vonat'.-zólag azt mondotta neki a kapása, mikor efelől megkérdezte őt, hogy azt Stéhü par-ncsára ki kellett neki árusítania, sőt egy jegyzéket is mutatott fel, hogy kik kaptak ebből. A kiárusi! tásból befolyt 2800 koronát pedig átadta 1 Stéhlinek. Fischer Marcel védő közbevető indítványára megállapítja a bíróság, hogy a Stéhli által beismert eltűnt holmik értéke a 4000 koronát nem haladja tul. Bittó Perenc rendőr a következőleg vallott: Húsvét másnapján érkezett Szalymazra hozzánk Stéhli, mint közCigaretta töltők! St^^*; Hédi Specialiíé szivarkatiüvely la,aktádban. Szeged, Jökai-utc, II. Teleion 15-20. „. Viszonlelárusitékn.k i, legolcsóbb bevásárlási fórrá,.