Délmagyarország, 1920. március (9. évfolyam, 50-74. szám)

1920-03-02 / 50. szám

Szeged, 1920 március 2. DBLMAQYARORSZAQ a pártviszályok miatt. Németország évszázadokon át darabokra volt tépve a pártviszályok következtében. Ezek az országok ma mégis egységes, hatalmas nemzeti államok. Le tudták magukban küzdeni. Mi is le tudjuk, le fogjuk küzdeni nemzetünkben. A közvéleménynek fejlődnie kell. Ki kell fejlődnie abban az irányban, hogy a parlamentárízmust nem szabad többé az egyéni érvényesütés porondjának tekinteni. Aki nyilvános szolgálatot vállal, aki a közt kivánja szolgálni, az igenis legyen szolgája a nemzetnek. (>4 nemzeti művelődés.) A leghatalmasabb fegyver a létért való küzdelemhez mindenesetre nálunk a nemzeti művelődés. Dicsőségünk, de nemcsak ez, hanem szerencsénk is, hogy a magyarság nemzeti kulturája széditő magasságban áll az összes szomszéd népek kulturája felett. A csehek elvehettek tőlünk, belophatták magukat Komárom szűz varába, de nem vehették el tőlünk azt a a megvivhatatlan fellegvárat, melyet Jókai dicső- | sége, Jókai presztízse képvisel. A román megszánhatta Nagyszalontát, megszánhatta Segesvárat, de sem Arany János dicsőségét, sem Petőfi tündöklő, kulturális példáját nem ragadhatja el tőlünk Erdély tele van a magyar nemzeti kultura fellegváraival. Mig ezek állnak, addig itt minden idegen hatalom csak megszálló lesz, de hóditó nem. Nekünk tehát erősítenünk, terjesztenünk kell a nemzeti kulturánkat, műveltté kell tennünk népünket. Gondoljuk meg, hogy minden iskolásfiú, aki megtanul magyarul írniolvasni, egy ujonc-katona a hóditókkal szemben folytatott harcunkban. Gondoljuk meg, hogy minden jó magyar könyv, melyet valakivel elolvastatunk, minden jó magyar színmű, melyet előadatunk, minden magyar ének, melyet elénekeltetünk, a nemzetnek egy erőssége. Szükség lesz tehát arra, ho{>y a társadalmat közelel)', hozzuk a magyar iskolához. A társadalom érdeklődjék az iskola iránt, ismerje a magáénak, vegye szerető ellenőrzése alá az iskolát. Céljaink szolgálatában számítunk a magyar sajtó támogatására, számítunk az irodalmi társaságok támogatására, a színtársulatok, a kulturegyesiiletek és a társaskörök támogatására. Még tervbevettük, hogy propaganda-előadásokat fogunk tartani. Népköröket akarunk alapítani, melyek a magyar tudományosság, irodalom és zenei kulturával foglalkoznak. (Nemzetmentés.) Tisztelt közgyűlési Az alapszabály mindenkor csak holt keret marad. Életet, tartalmat a mi buzgóságunknak, hazafiasságunknak, intelligenciánknak kell beleönteni ezekbe az alapszabályokba. Az lesz szükséges, hogy alakuljunk meg, legyünk együtt, érintkezzünk egymással, ismerjük meg egymást, szeressük meg egymást. A magyarság most éli talán ezeréves éleiének legkiellenebb napjait. Most dől el, hogy a magyarság végleg kiejfi-e kezéből a saját sorsát és elzüllik, vagy pedig merész lendületet vesz. A nemzetmentés e munkájában a maga eszközeivel mindenki részt vehet, minden férfi, minden nő, minden gyermek, minden gazdag és minden szegény ember egyaránt részt vehet. A Délvidéki Liga ezt a munkát akarja irányítani, ebben a munkábin akar Fizetek 43 K-í egq gramm aranijérl; használható tárgyakért többet is. Régi aranypénznek grammját 100 K-val fizetem. Régi ezüst pénzt és brilliáns ékszert bárkinél magasabb árban veszek. Keresek megvételre Omega, Schaffhauseni és Brauswetter-féle órákat igen magas árban. Óra és ékszerjavlfó műhely! GftSPAR FERENC Kőlcseij-ufca 2. szám. résztvenni. Én hiszem az örök Isten';, én hiszem Magyarország dicsőséges feltámadását. (Lelkes éljenzés.) (Három felszólalás ) Eöttövényi Olivér krassószörényi kormánybiztos f.dvözölte ezután a Délvidéki Ligát: — Súlyos helyzetünkben — úgymond — egyetlen barátunk maradt, akire támaszkodhatunk : saját magunk. A multak tanulságai két irányban tagozódnak. Az egyik, hogy a fajmagyarságból kiöljük, megszüntessük, vagy egyelőre legalább enyhítsük azt a közömbösséget, mely, sajnos, a legnagyobb részét jellemzi. A nép millióiban nincs meg a kellő lelkesség. A másik nagy kötelességünk, hogy megértessük a fajmagyarokkal, hogy az államhoz hü, de nem fajmagyar testvéreinket minden tekintetben velünk egyforma honfitársakként becsüljük meg. Dr. Lányi Márton, Temesmegye volt kormánybiztosa kiemelte, hogy a Délvidéki Ligának az a propagandája, amit meg akar valósítani, fontos feladatokat ír elő és ebben a honmentő munkában minden embernek részt kell venni, mert nem arról van szó, hogy a kicsire szabott Magyarországot tartsák meg a magyarság számára, hanem az elszakítandó területen lévő nemzetiségeket is szerezzék meg Magyarország részére. Dr. Steuer György államtitkár a szerb és német lakosság hangulatát vázolva kifejtette, hogy a magyar-szerb barátságot ápolni kell, mert a mult politikájában voltak hibák, amikért a szerbek nehezteltek reánk, de most, hogy megkapták az utat az Adriához és az osztrák uszítás és pánszláv agitáció örökre összeomlott, minden akadály megszűnt, ami a magyar és szerb barátságot akadályozhatná. Molnár Ferenc elnök köszönetet mond a felszólalásokéit és azt indítványozza, ho^y a közgyűlés üdvözölje a kormányt és Horthy Miklós fővezért, amit nagy lelkesedéssel elfogadtak. Ezután megválasztották Klug Péter siketnéma intézeti igazgatót a Liga elnökévé, valamint £ Liga tisztikarát. Klug Péter elfoglalja az elnöki széket és köszönetet mond megválasztásáért. Hamvas Istvánné a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége képviseletébe^ Nagy' Béla a Magyar Nemzeti Szövetség, Prém Margit a keresztény női tábor, dr. Szalay József a Dugonics-Társaság, Nováki Károly a MOVE, Zsirkay János a i EVÉL, Sándor Ignác az Erdélyi Székely Szövetség nevében üdvözölte ezután a Délvidéki Ligát. Zadravecz püspök beszéde. Zadravecz tábori püspök mondott ezután lelkesítő beszédet, amelynek majd minden mondatát megéljenezték. Az elhangzott beszédekből azt szűrte le, hogy vendégeink tulajdonkép nem Szegedre készültek, ők csak megakadtak itt, mint a száműzött gyermek, akit édesanyja kirekeszt az ajtón s csak tükrön keresztül láthatja édesanyját, ók a Bácskába és Bánátba készültek, de feltartják őket a szerbek szuronyai s most arra kérik Szegedet, törjék pozdorjává azokat a szuronyokat. ígéretet tesz, hogy megnövesztjük karmainkat is, ha kell, hogy azt az ölelő nyakonfogást letépjük. Nem megyünk neki a falnak. Prudenciával dolgozunk, azzal a prudenciával, mely a vendégek kedves, politikus beszédeiből kicsillan. Mi békében, szeretetben akarunk maradni a bocskoros románnal, szerbbel, csehvel, osztrákkal, de magyar alapon. Ök a Lajtán tul, mi a Lajtán innen, amazok a Kárpátokon tul, mi a Kárpátokon innen. (Óriási éljenzés.) Mig ök ezt a helyes rendet be nem látják, addig növesztjük karmainkat, élesítjük szuronyainkat. Szeged legyen a kultura végvára s az idesereglő ifjakat kell megtanítani, hogy legyenek szelid apostolai a szent eszmének, de ha kell, legyenek orgyilkosok is, csakhogy a magyar főid virága, illatja magyar lehessen. (Hosszas éljenzés.) Isten kenyéralakunak teremlelte Magyarországot, az emberi gyűlölet bocskoralakuvá akarja formálni. Ha újból kenyéralakuvá lesz az édes haza, akkor ujhól adunk Európának kenyeret, ha bocskoralakunak akarják, akkor érezzék rúgását. (Éljenzés, taps.) Elfladás a Délvidéki Liga tiszteletére. Gyönyörűen megteli nézőtér ünnepi hangulatban levő közöns'ge előtt zajlott le a Délvidéki Liga tiszteletére rendezett vasárnapesti előadás. Herczeg Ferenc színjátéka: A fekete lovas került sziure, amelynek előadásán jelenvolt az illusztris szerző Ezelőtt ha a s/erzők lejöttek egy-egy darabjuk előadására, lejövetelük jobbára azért tőrtént, hogy a közönség ünnepelje őket Herczeg Ferenc azért jött le, j hogy ünnepelje azt a közönséget, amely hazafias érzésének legtisztább megnyilatkozásával mindig élő tiltakozása lesz az ország területe megcsonkításának és amely mindig a legszentebb kötelességének fogja tartani azoknak a szálaknak a megerősítését, amelyek a Bánát, a Bácska magyarságát az országhoz fűzik. Herczeg Ferenc ebben a színtiszta magyar közönségben, a szegedi közönségben nem fog csalatkozi.i, ez a közönség, mint a múltban, a jövőben is meg fogja tenni a kötelességét, amely a vasárnapesti előadás keretében a tisztelet és szeretet minden megnyilatkozásával ünnepelte a nagy és kiváló irót, a magyarság egyik szellemi vezérét. Az első felvonás után nyílt színen tőrtént a bensőségteljes ünneplés. A Délvidék magyar ifjúsága állt Herczeg Ferenc előtt, akit egy bánáti testvérünk köszöntőit lelkes szavakban, mig egy bánáti, magyar ruhába öltözött leány virágcsokrot adott át neki. Herczeg Ferenc megindultan, remegő szavakkal válaszolt az üdvözlésére és szavai nemcsak köszönetét tolmácsolták, hanem reménységét is kifejezték, hogy bánáti testvéreink nemcsak érzésben, hanem területben is mielőbb hozzánk fognak tartozni. Zugó taps viharzott végig a nézőtéren, amelynek ünnepi közönsége percekig éljenezte az irót, a magyarság egyik zászlóvivőjét. Előadás előtt a zenekar játszott Fichtner Sándor vezénylete mellett, majd Etsy Emilia átérzéssel, szárnyaló lendülettel szavalta el Vályi Nagy Géza „B.inát" ciniü nagyon szép költeményét Utána egy ifjú szavalta el Sajó Sándor egyik hazafias k'Keményét, amelynek végeztével kezdetét vette A fekete^ lovas előadása, amelynek lelkesítő jelenetei hazafias megnyilatkozásokra késztették a közönséget. Szép este voit, lelkes hangulatu, érezni lehetett a szivek dobbanását, vágyát, a lelkek egy jobb jövőbe vetett reménységét... A Vidéki Lapkiadók Szövetségének gyOlése. Vasárnap délután a városháza ünnepélyesen föllobogózott közgyűlési termében a szegedi sajtó mindvégig emelkedett hangulatu gyűlés keretében tett fogadalmat a Délvidéki Ligj magyar nemzeti és kulturális ^programja mellett. A Vidéki Újságkiadók Országos Szövetségének rendkívüli közgyűlése volt az ünnepi alkalom erre, amelyen a szegedi hírlapírók és újságírók testületileg megjelentek. Pethö Lajos elnök nyitotta meg a közgyűlést, majd Herczeg Ferenc ragyogó szavai következtek a vidéki sajtó hivatásáról. A magyar újságíróknak ugy kell várniuk a magyar jövő Messiását, mint ahogy az okos szűz várta az evangéliumban a vőlegényt. Vigyázni és virrasztani kell, égő mécsessel és fehér köntösben, híven és kitartón. Dr. Eöttövényi Nagy Olivér a sajtó nemzetnevelő szerepéről beszélt, mig dr. Steuer György elnök, a nemzeti kisebbségek államtitkára nagyhatású felszólalásában szeretetre és megértésre, építő munkára buzdította a sajtó képviselőit és ezt a megértést hangoztatta volt ellei ségeinkkel, déli szomszédainkkal szemben is. E ég volt már az hangoztatta, most már szeretném látni a dolgozó kereszténységet. Ne azt nézzük, hogy ki milyen nyelven és milyen templomban imádja Istent, de azt nézzük, hogy ki milyen ember, mennyit ér? Zsirkay János és Endrényi Imre indttványára a közgyűlés üdvözölte Huszár Károly miniszterelnököt, Horthy Atiklós fővezért és Herczeg Ferenc, dr. Steuer György lelkes ünnep'ésével ért véget.