Délmagyarország, 1920. március (9. évfolyam, 50-74. szám)

1920-03-02 / 50. szám

DBLMAOYARORSZAO I. szakasz. A nemzetgyűlés nagybányai Horthy Miklós urnák Magyarország kermáByzójává történt megválasztását ezennel törvénybe iktatja. 2. szakasz. A nemzetgyűlés a föméltóságu Kormányzó ur részére évi 3 millió korona tiszteletdíjat állapit meg. 3. szakasz. Eme törvény kihirdetésének napján azonnal életbe lép. flramiat, brtlltánst ékszereket, platinát minden mennyiségben legmagasabb áron vftsirotek FIRfflFR V ÓRAS ÍS ÉKSZERÉSZ I IOV^IILIX l\k KmMifttii ••lltH. I«l Megalakult a Délvidéki Liga. (Saját tudósitónktáL) Szép és meleg ünnepség volt a Délvidéki Liga szegedi zászlóbontása, fényt adott ne^i Herczeg Ferenc és Steuer államtitkár megjelenése. A nagy irót szeretettel ünnepelte a szegedi közönség, aki a vasárnapi gyűlésen s a színházban mondott nagyobb beszédet. Meghóhitotta a szegediek rokonérzését Steuer államtitkár is, aki beszédeiben a szerbekhez való közeledésnek volt propagálója. Herczeg Ferencet különösen a színházban részesítette nagy óvációban a közönség. A Fekete lovast kétszer adták eló a színházban. A délutáni előadás a nemzeti hadsereg propagandáját szolgálta s a jobbára a helyőrség tagjaiból álló hallgatóság szintén lelkesedéssel ünnepelte a nagy- magyar irót. Délután a lapkiadók vidéki szövetségének volt gyűlése, amelyen Herczeg Ferenc és Steuer államtitkár szép szavakat mondottak a sajtó hivatásáról s követendő nemzeti politikánkról. Az ismerkedési est Szombaton este fél nyolc órakor ismerkedési est volt a Hági-vendéglőben. A budapesti vendégeken kívül a szegediek igen nagyszámban vettek részt. Az étterem zsúfolásig megtelt. Dr. Becker József tanitóképezdei igazgató mondotta az első feköszöntőt. Utána dr. Szalay József kerületi főkapitány, a Dugonics-Társaság elnöke üdvözölte szép beszédben Herczeg Ferencet, aki válaszában többek közt ezeket mondotta: — Az egész világháború folyama alatt és utána — mondotta — egyetlen nemzet volt az, amelyik megtartott minden szerződést, jól bánt a hadifoglyokká'., internáltakkal és minden tekintetben kulturnemzethez méltóan cselekedett: a magyar. A tájékozatlan Európának fel kell nyitni a szemét, hogy egy ilyen kulturnemzethez méttóan bánjon el velünk. Számit a Délvidéki Liga támogatásánál minden magyar és minden sváb emberre, aki hü a hazájához. (Éljenzés.) Dr. Lázár Andor felszólalása után általános kívánságra dr. Steuer György államtitkár beszélt. A svábok és szerbek hűségéről szólott. Kevesebbet politizáljunk és többet dolgozzunk — mondotta — ezután. (Éljenzés.) Almássy Endre színigazgató Herczeg Ferencet, mint színpadi irót élteti. Dr. Somogyi Szilveszter megköszöni a szegediek aposzfrofálását, felajánlja Szeged támogatását és élteti Steuer Györgyöt. A mindvégig lelkes hangulatu ismerkedési estély éjjel 11 órakor ért véget. Az alakuló közgyűlés. Vasárnap délelőtt 10 órakor tartotta a Délvidéki Liga alakuló közgyűlését a városháza nagytermében, amelyet erre az ünnepi alkalomra neni?etiszinü és a város színeit viselő drapériákkal, zászlórtkai díszítettek. A gyűlést Sclimiedt Ferenc MAV felügyelő hirtelen megbetegedése folytán Molnár Fere íe, a szerverőbizottság alelnöke nyitotta meg. Miuíán a tanitóképző-intézet énekkara c a Himnuszt, az elnök üdvözölte a Tisza írtjára eljött fővárosi kiküldötteket és átaóía a szót dr. Vasek Ernő főispánnak, aki Szeged városa nevében mondott hangulatosan szép üdvözletet a vendégeknek. . — Azt olvasom, hogy az északi népek lappok és eszkimók — a hónapokon keresztül tartó dermesztő éjszaka után a pár percre megjelenő nap korongját örömrivaigások között üdvözlik, dicshimnuszt zengenek és örömkönnyeket sírnak. A mi másféléves dermesztő éjszakánk alatt két ízben láttuk feltűnni a nap fényes korongját és hajh, akkor mennyire örvendeztünk! Első örömnapunk akkor volt, midőn Horthy vezér darutollas legényei megindultak innen meghódítani jnég egyszer ezt a hazát, ezt a nemzetet. (Éljenzés.) Ezerévnek előtte Árpád apánk innen vezette ki honfoglaló őseinket nyugatfelé, hogy megostorozza őket bűneikért. Második örömünnepünk ma van, midőn a magyar irodalom illusztris fejedelme vezetése alatt megmutogatjuk keletnek és nyugatnak egyaránt a magyar irredentizmus másik nagy erősségét, a magyar kulturát. Szeged város népe és a köztünk levő vértanuszellemek nevében Üdvözlöm a magyar irredentizmus zászlóvivőit, a mi kedves pesti vendégeinket. Herczeg Ferenc beszéde. Ezütán Herczeg F<venc, a Délvidéki Liga elnöke emelkedett szólásra, aki a következő beszédet mondotta: — Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, tisztelt közgyűlés! — Méltóztassék megengedni, hogy mindenekelőtt hálásan köszönjem azt a rokonszenvet, mely engem és Budapestről velem jött tisztelt társaimat és barátaimat c város fala között fogadott. Mi súlyt vetettünk arra, hogy a Liga első zászlóbontását Szegeden tarlsa és pedig azért, mert Szeged, ha közigazgatásilag nem is, de a valóságban fővárosa volt mindenkor a Bánátnak. A bánáti svábság, magyarul beszélni, magyarul érezni itt tanult meg Szegeden. Szegeden át ezer láthatatlan csővön szivárgott a magyar kultura a bánáti zónába. Azt merném mondani, ami a Bánátban magyar voll, Szegedről jött. Szegednek ma kell csak éreznie, hogy mit vesztett a Bánáttal, viszont a Bánát csak most érzi, hogy mit vesztett Szegeddel. Szeged minden fejlődése, virágzása attól függ, hogy a magyar gciidolat él-e és virágzik a Bánátban. Azért gondolom, hegy e nép, Szeged népe, mely regeneráló erejének, magyar életerejének oly sok, oly nagyszerű jelét adta, meg fogja érteni, hogyha a Bánátért harcol, önmagáért •harcol. (A Liga céljai.) — Mélyen tiszteli köz,gyűlés! Beszélnem kellene most már a mi Ligánk céljairól. Méltóztassék megengedni, hogy itt előbb leszámoljak egy kérdéssel, amellyel már a budapesti alakulás alkalmával foglalkoznunk kelle't. Megismétlem azonban magamat, miután a kérdés eléggé fontos. A kérdés az: irredentisták vagyunk-e vagy sem. (Felkiáltások: Igen.) Mélyen tisztelt közgyűlés! Ha irredentizmus azt jelenti, hogy soha, soha. de 3oha nem fogunk belenyugodni abba a véres gyalázatba, abba az égbekiáltó igazságtalanságba, amelyet Szent István ezeréves birodalmával elkövettek, akkor mi igenis irredentisták vagyunk. Nemcsak m!, minden tisztességes magvar, minden tisztességes sváb ?z. Ellenségeinknek tudniok kell, hogy fegyveres hatalommal elfoglalhatják Sieted, 1520 «ár«M 2 a földet, de így magyar ember lelkét %en\ fo*. ialhatják el. Ellenségeinknek tudniok kell.kogy Ok urak lesznek itt, amig szuronyokkal meg tudják szállni az országot. (Felkiáltások: Ne« sokáig!) Abban a percben, amikor kiesik kezükből a fegyver, amint elrozsdásodflc a szurony, nem lesznek többé itt urak. Ha nen így gondolkoznánk, akkor nem volnánk méltfk arra, hogy egy ezeréves nemzet fiainak nevezzük magunkat. Akkor nem volnánk méltók arra, hogy a mi nagy királyaink között szerepeljen Szent István, Szent László. Nagy Laios, Mátyás király, hogy a mi nemzeti hőseink között egy Hunyadi, Rákóczi, Zrínyi szerepeljen. Akkor néni volnánk arra sem méltók, hogy államférfiaink között egy Széchenyi, Deák, Kossntto. hogy költőink között egy Petőfi. Aran»\ Jókai (felkiáltások: egy Herczeg!) legven. Mi tehát igenis ország-világnak megmondjuk, míg egy magyar falu idegen kézen lesz, minden tisztességes magyar férfiú, minden magyar nő, minden gyerek irredentista. (Helyeslés.) (Irredenta szervezet-e a liga?) Más kérdés azonban, hogy a Délvidéki Liea irredentista szervezet-e. Erre a leghatározottabb nemmel kell válaszolnom. A mi alapszabályaink imperative megtiltják a külső és belső politikával való foglalkozást, mi tisztán kulturális é« humanitárius célokát tüzünk magunk elé. Nagyon naivaknak kellene lennünk, hogyha mi kormányhatóságilag jóváhagyott alapszabályokkal közgyűléseken akarnánk irredentát csinálni. Különben is azt hiszem, irredenta-propagandára nincs nagy szükség, mert hiszen amig egy magyar ember él, addig sohasem fog megfeledkezni arról a Magyarországról, amely a Lajtától a székely havasokig, az északi Kárpátoktól az Adriáig terjed. Ami pedig a svábokat illeti, a főembereik ma börtönben ülnek, vagy bujdosnak. A román csendőrség bottal és puskatussal veri a sváb gyerekek fejébe a leckét, hogy soha kulturális életet másutt, mint Magyarországon élni nem lehet. Tehát miért csináljunk mi titkos magyar propagandát, mikor ellenségeink megteszik nekünk a szomorú szívességet, hogy nyílt magvar propagandát csinálnak. A Délvidéki Liga'tehát nem irredenta szervezet. Nincs nekünk semmi titkolni valónk. Nem akarunk rombolni, mi építeni akarunk. A mi fegyverünk nem a gyűlölet, hanem a szeretet. Mi részt akarunk venni abban a munkában, amely az egész magyar társadalomból egy egységesen szervezett, jól fegyelmezett, istenfélő, munkás, hazafias társadalmat akar alkotni. (Helyeslés.) Mert a nemzet csak ugy diadalmaskodhat a jövendője fölött, ha az ország egyetlen nagy tábor lesz a jövőben, ahol minden katona megállja a maga helyét. Ennek a munkának egy részlete folyik le ma itt ezeo a közgyűlésen. (Nemzeti érzés, társadalmi egyetértés.) A világháború előtt megengedhették közülünk sokan maguknak, hogy állandóan kacérkodtak az internacionális kulturával. Tapasztaltuk azóta, amióta meggyengült a nemzeti érzésünk és megnyíltak a határaink az intírnacionálizmusnak, nem a nyugati műveltség, hanem a keleti barbárság örön'dtt ebbe az országba. A nemzetköziség kicsivé, szegénnyé, megalázottá tette az országot. Lopífrtio következmény, hogy naggyá, gazdaggá csau < nemzeti érzés tehet, összefügg ezzel a kérdéssel a közvéleménynek, a közhangulatnak r.iás irányba való te:;*i-.e, tudniillik a társadalmi egyetértés és palit. Mi béke' irányába. A magyarság bizonyán a világ egyik legtehetségesebb fúja, hogy a történelme mégis a nemzeti katasztrófáknak szinte szakadatlan láncolata, ani.ak a rettenetes, a véréber levő átöröklött átoknak, amelyet turáni átoknak neveztem egyszer, kell tulajdonítani: a pártviszályok szenvedélyének. Ezt az átkot azonban le lehet küzdeni. A történelemből tudjuk, hogy Anglia évszázadokon át vérben, tűzben úszott, Cigaretta töltők! Hédi Specialíté szivarkahüvcly Mnktfcita,. Steged, Jökai-»t« 11 Telefon 15-20. Vi.ion'dáru.itékn.k i, legolcóbb bevísárlísi forrí..