Délmagyarország, 1920. február (9. évfolyam, 26-49. szám)

1920-02-11 / 33. szám

Saerkaastóaég éa kiadóhivatal: SZEGED, B0LD0GAS8Z0NY-SUGÁRUT 4. SZÁM A aterkeaztSaéf éa kiadóhivatal telefonja: 305. $7<sged, 1920 ELŐFIZETÉSI ÁRA: Sféai évra 144.— K negyedévre 36.— K félévre • 72.— K egy hónapra 12.— K Prveo «iém éra ftHér. IX. évfolyam 33. szám. ORSZÁG Nyomda: SZEGED, PETŐN SÁNDOR SUGÁRUT 1. SZÁM A nyomda telefonja: 19-34. Szerda, február 11. Horthy fővezér a belpolitikái ói és a békéről. Budapest, február 10. Az Est hosszabb beszélgetést közöl Horthy Miklós fővezérrel, aki egyszersmind Assosiated Press tudósítóját is fogadta. A fővezér mindenekelőtt a belpolitikai Tiszonyokról nyilatkozott. Mint muitkor József főherceg, ligy ő is a kalandor-politikusok ell?n foglalt állást. — A magyar politikának — mondotta Horthy - egyedüli törekvése ma csak a konszolidáció lehet. A hosszú háború, az ismételt forradalmak, a kommunizmus és az ellenségei megszállás rendkívül megviselték ezt a nemzete?. Számos szerv, amely az ország életműködését szolgálta, szétm^jlott, megsemmisült. Igy elsősorban a hadsereg. Ma mindezek helyreállítása, újjászervezése, jobb és egészséges alapokra fektetése a magyar kormányzat igazi feladata. Párioskodást, saját erőnk szélforgácsolását, a protekciót és minden korrupciót kérlelhetetlenül ki kell küszöbölni. Nem szabad megengedni, hogy a demagógia és a reklámmal dolgozó kalandor-politikusok az ország kormányát hatalmukba kerítsék. Jellem és tudás adhatja csak meg az érvényesülés lehetőségét, a szerény embereknek* is meg kell találniok méltó helyüket. A személyi harcok, tülekedések helyébe minden érték összefogásának kell lépnie. Ha mindannyian összefoguuk, skkor nincs szükség sok beszédre, akkor megkezdődhet a munka, amely újraépíti a nemzetet. Üres beszédek helyett többet produkálni, •sszefogni, dolgozri és akkor Magyarország jövf«» biztosítva van. A magyar békefeltételekről igy vélekedik a fővezér: — A neuillyi békefeltételek katasztrófát jelentenek nemcsak ránk, hanem egész Középeurópára. Magyarország természetes hatarai között ezereves fejlődése folyamán alakult ki es . a népnek férfias jelleme, valamint az ország geográfiái helyzete Magyarországot a középeurópai egyensúly legfőbb tényezőjévé emelte. Az <i komplikált államrendszer, amely a Duna mentén az Északi-tengertől az Adriáig terjed, germánokból, északi és délsziávokbói tevődött össze és a magyarságban kapta meg ezt a zárókövet, mely a kupolát egyensúlyban tartja. Most a zárókőből hasogat le az antant darabokat. Magyarország összeomlik, de vele dől az egész épület, össze akarják törni az Árpádok szilárd müvet, amely gerincen hordozta a köxépeurópai egyensúlyt. Az ellentétek egyre fokozódnak és c. felmerült problémák közül, amelyek a világháborút előidézték, nemhogy egyetlenegy is megoldódhatott volna, hanem ellenkezőleg, valamennyi kiéleződött. Ahány seb Európa testén valaha vérzett, most mind felfakadt. Az erőszakosan legyűrt nemzetekkel szemüen életbeléptetett gazdasági rendszabályok a munka produktivitását szüntették meg. Ezzel megöltek a munkakedvet és a regenerálódás minden lehetőségét. Mérhetetlen szenvedés és nyomorúság fakadt a békefeltételek révén a vitágra és ez a béke az antant békéje, tü;hetetiencbi nek látszik a háborúnál. — A kibontakozás útját — mondotti a fővezér — megjelölni ma még igen nehéz. Jösolásokb.i bocsát kőzni nagyon bajos. Egyet azonban le lehet szögezni: Igy a viszonyok nein maradhatnak. A napokban olvastam a hires angol nemzetközi jogtudós, Richardson nyilatkozatát, aki azt mondja, hogy a római birodalom bukása óta ilyen zavar, az egyensúly ilyen felborulása, mint most, még nem volt Középeurópában. De rögtön hozzáteszi, hogy ebből a káoszból annak idején a kereszténység született meg és talán most is egy szebb jövö köszönt majd egy emberiségre. Éri is optimista vagyok. Hiszem, hogy a sok bajt csak megpróbáltatásra szánta a Mindenható és végercdményképan megujhódva, talán megtisztulva kerülünk ki az Orvényoől. Honnan jön majd a megváltó szó. mely az erőszak békéjét megértés szellemével, a kiengesztelődés és a szeretet melegével váltja fel, ezt ma még nem látjuk semmiképen — Nem szabad eltitkolnom, folytatta Horthy, az amerikai tudósítóhoz fordulva, hogy nagyon sokat várok Amerikától. Az amerikai EgyesültÁllamok a napi politikában nagyon gyakorlatias irányt követnek, leghatalmasabb érkölcsi eszmények irányítják és nemzeti multjuk válságos pillanatokban felemelkedett arra az eszményi magaslatra, amely a durva érdekek érvényesítése helyett, az emberiség legfőbb javainak szolgálatát tűzte ki célul. Amerikában sok százezer magyar testvér él, akik megdöbbenve látják, hogy mit csinálnak a gvd/ők szerencsétlen országukból és ók tudni fogjak kötelességüket. Fel fogják világosítani .i rosszul informált amerikai közvéleményt. Szilárd az a hitem, hogy eijön az az idő. amikor azok, akik a rabszolgaság eltörlése érdekeben a véres testvérháborútól sem riadtak vissza, az crőizak békéje által előidézett szolgaságot, amely egész nemzeteket hajt a győzök jármába, tűrhetetlennek fogják érezni és ekkor meglesz az erkölcsi bátorságuk ahhoz, hogy nyíltan a porondra lépjenek és helyreállítsák az emberi megélhetést és a nemzeti élet lehetőségeit Középeurópában. Végül a népszövetségre került a sor, amelyről ezeket mondotta Horthy Miklós: — A nemzetek ma két kategóriára oszlanak: Győzőkre és legyőzöttekre. Ameddig ez az osztozás fennmarad, addig a népek szövetségéről beszélni sem lehet. Ameddig csak egy nemzet is szóigasorb3n él, addig egyetlenegy nemzet sem szabad s nem érezheti megát biztonságban, addig nem fog megszűnni a nemzetközi helyzet feszültsége, amely mindenki számára tűrhetetlenné teszi az atmoszférát. A népek szövetségének annyiban talán mégis haszna lesz, hogy olyan fórumot teremt, ahol a kiáltó igazságtalanságok a világ közvéleménye előtt feltárhatók és igy talán meglesz a lehetősége is annak, hogy a bajokat orvosolhassák. Románia néprajzi helyzete és gazdasági igényei. Románia néprajzi helyzetéről, amely a mostani békeföltételek életbelépése esetén beállana, tendenciózus, elferdített közleményeket hoznak a romániai es párisi lapok. E közlemények azt akarják elhitetni,' hogy Nagyrománh majdaem egységes nemzeti állam, amelyben az id^en nemzetiségek száma elenyésző csekély s hogy Erdélynek és DélviJén.egyrészének Romániáhőz csatolása a nemzetiségi elv alapján történik. Ezzel szemben Románia néprajzi heiyzete a neuilly-i békeföltételek valóra válása esetén a követítező volna: A régi Románia román lakossága 6 millió. (Az ott lakó különféle Idegen nemzetiségeké jnásfálinilió.) Ha ab millió romániai oláhsághoz hozzászámítjuk az erdélyi 2 és félmillió, a Bukovinában és Besszarábiában lakó 1,300.000 románt, akkor az oláhság összes Száma lenne 9,800.000. Ha most a régi Romániában lakó másfélmillió idegenhez számítjuk az erdélyi 3 200.000 magyart és szászt, a bukovinai" 260.000 lengyelt és oroszt, 300.000 russzint és németet, a beszarábiai t, 100.000 oroszt és németet, akkor kiderül, hogy „Nagyrománia" területén 6,360.000 vblna az idegen nemzetiséi.', vagyis az összlakosság 40 százaléka. Ha ehhez még a románoktól kívánt Bánság részében lakó magyarok, németek és szerbed számát is hozzáadjuk, akkor az idegen nemzetiségűek létszama 7,360.000 re emelkednék, mig a románoké csak félmillióval növekednék. Az idegen nemzetiségek percentje most 43-ra szökne fel: Szóval, Románia ugyanabban a néprajzi helyzetbe jutna, mint amelyben a szétdaiabolt Ausztria volt, mely az idegen nemzetiségek túlsúlyától roppant össze. A magyar-román határ tehát, ha Európa békét akar, alapos revízióra szorul. * Az államalakulatok uj folyamatának szükségességét az antant azzal is indokolja, hogy az európai közélelmezés, a gazdasági egyensúly biztositása kívánja ezt igy. Vessünk csak egy pillantást „Nagyrománia" perspektívájára: Románia nwmális viszonyok között termelt egy esztendőben: . . 3ü,UU0.000 métermázsát ytjoe.ooo . . 12,400.000 3\*fl 0 000 Búzát . . . Árpát . . Zabot . . . Tengerit . . Összesen: 91,000.000 métermáasát. Ha ehhez hozzáadjuk a románok részérőt igényelt magyar területeknek évi normális tertermését, ami kitesz: Buza és rozs . I8.ÍO0.U00 métermázsát Árpa 8,000.000 * . Zab 8,000000 Tengeri . . . 18,000.000 métermázaát, továbbá Besszarábia 30,000.000 métermázsa évi termését, ugy Nagyromániának 1 évi terr jse 173,000.000'métermázsai tenne ki, ami a mostani árakat alapul véve 60 milliárdot jelent. A szomszédos államokkal szemben való ez a kiáltó egyenetlenség és semmivel sem indokolható va$»yoni túltengés az államközi barátságnak és ' békének mindenkor ellensége. De veszélyeztelője az európai közélelmezés folyton Kisertö és megoldásra szoruló közélelmezésének Ajánlok cigarettapapírt, cigarefíahöveluekef SS3& "SSÉS "JSí. Eladás nagyban és kicsinyben ne