Délmagyarország, 1920. február (9. évfolyam, 26-49. szám)

1920-02-11 / 33. szám

DBLMAOYARORSZAO Sietted. 1920 február It s. Románia ebben a gazdasági helyzetében árszabályozó és terméselosztó teljhatalmú dik­tátora lenne az agyonsanyargatott, tönkretett Déleurópának. A koldusok uzsorása dicstelen uerepét vinné s megakadályozója lenne elszegé­nyedett, nyomorgó szomszélai vagyoni helyre­állításának. A khizserázott koldusok nem sokáig nézhetnék a diktátor tobzódását; föllázadnának ellene és Déleurópát ismét lángba borítanák. Ha az antant komoly, becsületes békét akar, akkor el kell állnia az európai gazdasági egyen­>jiyt veszélyeztető terveitől. A bélyeghamisitási büniigyben befejezéshez közeledik a vizsgálat. ' (Saját tudósítónktól.) A Délmagyarország már beszámolt arról a nagyarányú bélyeghamisitási ügyről, amelyben a szegedi rendőrség már he­tek óta széleskörű nyomozást folytat. Eddig nem foglalkozhattunk teljes részletességgel a különös bünüggyel és ma sem vagyunk még abban a helyzetben, hogy az ügy minden mo­mentumát, főkép pedig személyi adatait nyil­vánosságra hozzuk. Ezúttal is csupán ama rész­letekkel foglalkozunk, nevek elhagyásával, ame­lyeket a vizsgálat magától értetődően némileg tisztázott. A nyomozás kétségkívül nehéz mun­káját Slern Leó határrendőrségi fogalmazó végzi, aki úgyszólván mindazokat kihallgatta már, akik­nek neve a bélyeghamisítással kapcsolatosan szóbakerült. A nyomozás befejezéshez közeledik és valószínű, hogy a bünügy és annak fősze­replői a legközelebbi napokban az ügyészségre kerülnek. A békedelegáció útja. — Apponyi a magyar válaszról. — Bécs, február 10. (M.T. I.) A magyar béke­delegáció PárisK". utaztában gróf Apponyi Al­bert vezetésével ma délután 3 órakor a bécsi keleti pályaudvarra érkezett. A vasúti állomáson Grütz Gusztáv bécsi magyar követ jeient meg a követség több hivatalnokának kíséretében. Nagyszámban volt képviselve továbbá a meg­jelentek sorában a magyar egyesület és a ma­gyar kolónia. A bécsi magyar egyesület nevében Révy Ferenc miniszteri tanácsos rövid beszédben üdvözölte Apponyi Albert grófot, aki válaszá­ban kijelentette, hogy ő, mint a delegáció összes többi tagjai minden erejüket latba vetik Párisban, hogy eiérjék mindazt, ami egyáltalán elérhető. A magyar békedelegációra mindenkép súlyos feladat vár, mert meg van kötve a moz­gás minden lehetőségétől és úgyszólván a hadi­fogoly módjára el van zárva, mert a külvilág­gal egyáltalán nem érintkezhet, mig ellenségeink szabadon és korlátlanul agitálhatnak ellenünk Párisban. Időközben dr. Spitzmüller Sándor, az Osztrák­Magyar Bank kormányzója is megjelent a pályaudvaron és meglátogatta Popovics Sándor főmegbizottat, akivel hosszabb ideig tanács­kozott. A békedelegáció vonata délután fél 4 órakor folytatta útját. A bécsi keleti pályaudvaron gróf Apponyi Albert a magyar és a külföldi sajtó több kép­viselőjét is fogadta. Részletesen válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. Arra a kérdésre, hogy minő kilátásokkai indult a delegáció mostani párisi útjára, igy felelt Apponyi: — Nehéz választ adni erre a kérdésre, mert nem tudom, meddig terjedő felhatalmazása van a páiisi nagyköveti értekezlet tagjainak és azt sem tudom még, hogy egyáltalán lesznek-e szóbeli tárgyalások, vagy sem. Annyit tudok csak, hogy rendkivUl gazdag adathalmazzal vagyunk felszerelve. Anyagunk azonban még nem teljes. Legalább még egyheti i3őre lett volna szükség, hogy anyagunkat teljesen fel­dolgozhassuk. A nagyköveti értekezlet elé kü­lönösen a békeszerződés gazdasági és pénzügyi részére vonatkozólag kimerítő ellenjavaslatokat terjesztek elő. — Milyen mértékben vár Nagyméltóságod vál­tóztatásokat, kérdezték az ujságirók. —%Minden tekintetben, — felelte Apponyi. Az összes ellenjavaslatok a népszavazás elvén alapulnak. Sohasem fogjuk Magyarország bár­mely részének elszakitását elismerni, ha az nem népszavazás alapján történt.- A nemzet­gyűlésben képviselve nincsenek az elszakított területek és ezért, szerintem, a nemzetgyűlésnek nim:s is joga rendelkezni a megszállott terüle­tek sorsáról. Népszavazás és újból csak nép­szavazás, ez az alapja minden ellenérvünknek. Őszintén'megvallva, egyáltalán nem látom be, micsoda ellenérvekkel utasíthatnák vissza ezt az álláspontunkat. Előre és a leghatározottabban kijelentjük, hogy el fogjuk ismerni minden nép­szavazás etedményét, bármit veszítsünk is el ezzel, de erről a nemzetgyűlésnek kell dönteni. Ki fogjuk adni magunkat esetleg a sorsnak, de jogérvényesen nem ismerhetjük el olyan terüle­tek elszakitását, amelyek nem küldhették el képviselőiket a nemzetgyűlésre. Gazdasági téren rendkívül beható javaslatokat dolgoztunk ki. — A románok mindent, amit csak meg­mozdíthattak, elvittek. Magyaiország irsége ezért rsndkjvül nagy. A román megszállás ne­hezen jóváfehető károkat okozott. Ezeket a dolgokat tudomására hozzuk az antanthatal­maknak. Az egyik ujságiró azt kérdezte, vájjon Ma­gyarországgal szemben is támasztott-e az antant követeléseket bizonyos személyek kiszolgáltatása iránt. Apponyi erre igy felelt: — A szerződés tervezetében van egy erre vonatkozó pont. Ebben a kérdésben ép ugy mint a német kormány, intranzigens álláspon­tot foglalunk el. Ez a nemzeti becsület dolga. De nem hisszük, hogy az antant ragaszkodni fog ehhez a követeléséhez. Remélem, hogy ez nem is lesz konfliktus tárgya — Mikorra remélhető a béke akirása, — kérdezte az egyik ujságiró. Apponyi erre tgy felelt: -- Az attól függ, hogy mennyi iddg tart. amíg az antant meghiznttai áttanulmányozzák a mi ellenjavaslatainkat. Ha lelkiismeretesen t% komolyan végzik ezt, amtt nem vonók kétségbe, akkor meglehetősen sokáig fog tartani. Egy ujságiró ezt kérdezte: Van-e kilátás arra, hogy a bolseviki veszedelmekre tekin­tettel, az antant bizonyos előnyöket nyújtana Magyarországnak. Apponyi erre igy. válaszolt: — A gazdaságilag és katonailag erős Magyar­ország, amilyen a mult évszázadokban volt, Nyugateurópa szempontjából védőbástya lehetne. Apponyi részletesen nyilatkozott még a ma­gyar békeszerződésről és azt mondotta, hogy ez nagyban eltér az eddig kötött békeszerződé­sektől, . mert azok eeyikében sem volt a területi kérdésnek olyan nagy szerepe, mint a magyar békében. Hiszen nem kevesebbet, mint földünk kétharmadrészét és lakosságunk kétharmad­részét akarják elvenni tőlünk. Az én vélemé­nyem szerint ebben csak a lakosság kifejezett akarata lehet irányadó. Ha a lakosság akarata ugy hangzik, hogy el akar tőlünk szakadni és más államokhoz akar csatlakozni, ám legven, amig azonban ez meg nem történik, addig a dolog érvénytelen és tarthatatlan. Az ideiglenes államfő. Nyilatkozások Horthy mellett. A politika eseméryei. Puáapest, február 9. M. T. I. jelenti: A ke­resztény nemzeti egyesülés pártjának közjogi bizottsága ma este 6 órakor Rakovszky István elnöklésével folytatólagos ülést tartott. Az ülésen résztvett Huszár Károly miniszter­elnök és Haller István vallás- és közoktatás­ügyi miniszter is. A tárevalás anyagául az ideiglenes államfő hatalmának gyakorlásánál figyelembe veendő alapelvek szolgáltak. A hét közepén az ideiglenes államfőről szóló törvény­javaslat teljes szövegében kerül a bizottság elé. A javaslatot a miniszterelnökségen egy bizott­ság dolgozza ki. Csütörtökre pedig a miniszter­elnök konferenciára hivja a keresztényblok két pártjának vezéreit. Fontos alkotmányjogi és személyi kérdéseket fognak megbeszélni. Jászberény Horthyt kormányzónak és fővezérnek kívánja. Budapest, február 9. M. T. I. jelenti: Horthy Miklós fővezér a mai napon Jászberényből a következő táviratot kapta: Nagyméltóságú Fővezér ur! Városunk kép­viselőtestülete a mai napon táviratilag fordult a Miniszterelnök úrhoz, azon óhaját kifejezve, hogy a kormányzói méltóság kegyelmes Uramra ruháztassék. A város közönsége azon alázatos kérelemmel fordul Nagyméltóságodhoz, hogy a kormányzói méltóság mellett a hadsereg név­leges és tényleges fővezérletét is méltóztassék megtartani. Jászberény város polgármestere. Pest vármegye Horthy mellett. Budapest, február 10. Pest vármegye közön­sége ma délelőtt 10 órakor tartotta közgyűlé­sét, amelyen elsőnek Veszprémmegye átiratát .tárgyalták Károlyi Mihály és minisztertársai, valamint Hock János ellen megingandó bün­fenyitő eljárás tárgyában. A közgvülés az átira­tot egyhangúlag magáévá tette. Cegléd város képviselőtestületének átiratát olvasták ezután tel, ameiyben azt kéri, hogy a vármegve támofta*J JC3T Briliánsokat, használt ékszereket, «üst régiségeket igen MAGAS ARBAN megvételre keresünk. 384 fischer Testvérek

Next

/
Thumbnails
Contents