Délmagyarország, 1920. február (9. évfolyam, 26-49. szám)

1920-02-07 / 30. szám

SierkMxtöséf *• ktadéhlvatal« SZEGED, BOLDOOAMZONT4UOAKOT 4.SZA« ELŐFIZETÉSI ÁRA: mém árf 144.— K ii(y«Kvri 36.- K l6ám . 72.— K egy ktetpra 12.- K Egy— Mám ára V* fillér. MJTMMU : SZEGED, PETŐFI 8AND0R-«UQARUT 1. SZÁM t®l0ftt®J® X 19*34* Szeged, 1920 IX. évfolyam 30. szám. Szombat, február 7. A kilencszáz. Kilencszáz német vezetőférfiu kiadását követeli Németországtól az antant. A kilencszáz német volna a gonosztevők pokoli csapata, amelyet a vezérlet főbűne terhel a háború minden irtőzatáért. Az antant, mint győztes fél igényli magá­nak a jogot, hogy büntessen. Ámde mindig erős kétség ferhetett ahhoz, hogy a győztes joga egyező az igazság jogá­val. A győzelem csak a nagyobb erőt, a nagyobb hatalmat jelenti, de sohasem föttétienűl egyértelmű az igazsággal. S ha babonák nyers és naiv századalban párbajokat vivtak az istenitéléf* kihívá­sára, a diadal akkor sem jelentett min­dig igazságot, ha megnyugodva és meg­győződéssel vette tudomásul a tömeg, hogy: ez az Isten Ítélete, ez a szent igazság. A háború fölidézéseért, el nem sorol­ható, föl nem mérhető gonoszságaiért, életeken, erkölcsökön, javakon keresztül tomboló pusztításáért, igaz, egyes embe­rek is felelősek. Rég nem lehet már gyermeki félős és jámbor képzelettel belenyugodni abba, hogy Hadúr harag­jában fölemelte rettentő kardját az el­vetemült világra: büntetni es irtani, főkép a németet és segítő társait Vagy abba, hogy a bősz Aresz száguldott végig vadul az emberiségen, hogy megint kaoszba döntse a már túlságosan sza­bályos rendet és a nyomán rohanó Erinniszek gyújtogattak velükszületett dühös kedvtelésből. A háború nem ma­gától lett. S ha minden részletükben s a maguk egészében rejtelmesek is azok az erők, amelyek létrehozták, ha mélyükben és elágazásaikban még nincsenek is földerítve azok a titkos aknák, amelyek­ből a világveszedelem felrobbant, ha tisztázatlanok is még mindazok az adottságok, amelyek a háborút fölidéz­tek: meg a viszonyoktól determinált aka­ratokon fölül is marad felelősség. De ez nem tisztán a németeket s a szövetsé­geseit terheli, amit a leghüvösebb elfogulatlansággal is meg lehet állapítani. Ne beszéljünk a győzőkről, beszéljünk arról a nagy nemzetről, amelyet az ö táborukban külön fátum ért: az oro­szokat is leverte a háború., S ha Orosz ország az antantnak volt is a vélt leg­nagyobb erőssége, mint hitték, támasza és talpköve, nem akadhatnak-e az Orosz­birodalom vezérlő politikusai és katonái között olyanok, akiket a háborúért, a háború gonoszságaiért való felelősségből tetemes rév illethetne? Izvolszki a maga háborújának mondotta a most el­multat, amelynek kitörésén nagyon is nyilt kajánsággal örvendett. De az orosz vezérlők kOzül az antant bizonyára sen­kit sem fog felelősségre vonni, senkit sem akar megbüntetni. Hát hol itt a szent igazság? S van-e igazság, ha csak győzelem vaji, ha csak hatalom van, kérdezhetjük még mindig gyermekded állhatatossággal, de keserű rendületlen­séggel. S végül azt is kérdezhetjük, hogy vájjon igazán a népek, az antant népei követelik a személyi boszut is, akik szintén szenvedtek és szenvednek ma is, vagy pedig csak a népek oly sokszor kérdezetlen, mindig kérlelhetet­len hangadói? Nem tudjuk, kiszolgáltatják-e a néme­tek azt a kilencszázat. Most a kiadatás követelése miatt uj lázba esett a nagy birodalomnak nagy lázaktól bizony már eléggé kiégett szervezete. Pedig nem­csak német veszedelem ott uj lázakat kelteni máma! József főherceg kiadatását követeli az antant. Lázongás Németországban a német vezérek kiadatása miatt. - A bolgár király is a listán van. Bécs, február 6. (M.T. I.) Berlinből jelentik: Nagyon jól értesült német forrás szerint a né­met kormány csak akkor fog dönteni a kiada­'tás kérdésében, amikor az antant jegyzéke már megérkezett Berlinbe. Annyi már most is bizo­nyos, hogy a német kormány igyekszik lojá­lisán eleget tenni a versaillesi békefeltételeknek, a fizikai és technikai lehetetlenségekkel azonban számolni kell. A német kormánynak nem lesz­nek hozzá eszközei, hogy a német állampol­gárok kiszolgáltatását végrehajtsa és kénytelen kijelenteni, hogy a békeszerződésnek ezt a pontját nem teljesítheti. Berlin, február 6. A Havas-irodá jelenti, hogy az antant a Németországnak átadott ki­adatási jegyzék után még ujabb kiadatásokat is kér, mihelyt a vádlottak kihallgatása során megállapítja a többi állítólagos bűnös nevét. Berlinből jelentik: A felháborodás és az izga­tottság, amelyet az antant-követelések az egész birodalomban előidézett, nőttőn nő. Erről be­szél mindenki és a közhangulat az, hogy az eddigi megaláztatások mind eltörpülnek a mos­tani mellett, történjék bármi, német állampol­gárokat semmi szi-.i alatt sem szabad az egy­kori ellenség keiére juttatni. Bauer birodalmi kancellár a sajtó képviselője előtt ugy nyilat­kozott, hogy nem akad német kormány, amely az antantnak ezt a megalázó követelését telje­síteni képes volna. A német birodalmi kormány mihelyt az antant jegyzékének tartalmáról érte­sült, minisztertanácsot tartott és egyhangúlag ugy határozott, hogy a követelést feltétlenül viisza fogja utasítani Még ha megvolna a haj­landóság arra, hogy a kiszolgáltatásra irányuló követelést teljesítse, képtelenség elgondolni, hogy akármilyen kormány azt végre tudja haj­tani, hiábavaló volna az antant minden fénye­getése. Németország el van készülve reá, hogy egykori ellenségei fegyveres erővel nyomulnak be, megszállják a Ruhr-vidéket, talán Délnémet­ország egyes területeit is, de hasztalan. Edd g a német birodalmi kancellár nyilatkozata. Politikai körökben minden reménységet abban vetnek, hogy az antant hatalmai között a ki­szolgáltatásra nézve lincs meg az efivértel­mttség. Bécs, február 6. Beavatott német birodalmi körökben a német katonai tisztek és államfér­fiak kiszolgáltatását annak tulajdonítják, hogy az antant ürügyet akar szerezni arra, hogy a franciák a Rajna balpartját megszállják. A ki­szolgáltatás követelése mindenesetre olyan lé­pése az antantnak, amely Németországban a legsúlyosabb válságot és az egész világon be­láthatatlan következményeket vonhat maga után. A berlini helyzet e pillanatban még nem tiszta, bizonyos csak az, hogy valamennyi párt a füg­getlen szocialistákkai együtt ellene van a ki­szolgáltatásnak. Mindamellett lehetséges, hogy a független szocialisták a mostani pártoknak a kormányból való kiválása után készek lesznek az uj kormányt átvenni. A német férfiakat azonban még ebben az esetben sem szolgáltat­hatnák ki az antantnak, mert ez a birodalmi hadsereg körében a legszélsőbb ellenállást hivná ki és a polgárháborút okozná Német­országban. De nemcsak a független szocialis­ták közt, hanem a jobboldali pártok körében is kezdenek hajolni az ;rosz tanácsköztársasággal való szövetség fe1". hogy együttesen léphesse­nek fel a nyugaM imperializmus ellen, jóllehet, tisztában vannak vele hogy ez Németország számára a legsúlyosabb belső válságot, sőt talán egész Európa vámára a civilizáció vál­ságának kezdetét jelentené. De inkább ezt akarják megkockáztatni, semhogy az antant erőszakos parancsa előtt meghajoljanak. Bécs, febr 6. (A Buiapeeti .Stióntó táv­irata.) A Wid tr Mittaqepost értesülése szerint az antant Bécsben és Budapesten jegyzéket készül átnyujtatni a kiszolgál­tatandó politikai és katonai személyisé­gekről. E jegyzéken, amelynek átnyújtása küszöbön áll, szerepel a többi között Jóesef féher—g, Bai chlold gróf, Árt vezér­kari főnök. KVmss, Potionk ét B oroevice tábornokok stb.

Next

/
Thumbnails
Contents