Délmagyarország, 1920. február (9. évfolyam, 26-49. szám)

1920-02-27 / 47. szám

AY{>AM..Í Sierkeeitfeéf éa kladéhlvatat i aZEGED, BOLPOOA88ZOHT-aOOÁKOT l aZAM a wrk«ntM| ée kiadóhivatal telefoaja i MS. BLórizetíai Aha: Mén évre 144.- K necyedévre S8.- K félévre . 72.— K «ry hóaapra 12.- K PffM ifim ira 60 flUér. k^bUTPSZEGED, PETÓFl SÁNDOR-SUOAkUT 1. SZÁJ* A nyomda telefonta : 16-34. Szeged, 1920 IX. évfolyam 47. szám. Péntek, február 27. Vásári ponyva «• * Nehéz időket élünk, a na hat éve hátatmába kerítette igy téboly, amdy — Európái, nehezen ik* szürtni. Mélyreható gazdasági, és erkölcsi válságok lázában ég az egész müveit éí. művéletlen világ. A hazafi szive vérzik az erőszakosan <és jogtalanul elsza kilőtt országrészekért éslelke elborul a jelen siralmain és a jövő kétségein. Az ember szive is vérzik annyi igaztalanság és nyomor láttán, amely a földön uralkodik és elborul a lélek, látva, hogy milyen gyönge palánta a szeretet és milyen erős dudvt a gyűlölség. Hová forduljunk vigasztalásért és örömért ebben a vigasztalan és örömtelen időben, vájjon hova? A kultura maradt meg számunkra, az emberi művelődés nagy és örök értékei, a régiek és ujak szellemi kincsei, amelyek mindnyájunké. A színházba megyünk, felejteni és fölemelkedni a művészet szárnyaival. A színházba megyünk, mert azt tanultuk' és ugy tudjuk, hogy a színház a Schiller erkölcsi intézménye, Shakspere Hamletjének tükre, amelyet a művészet tart a természet elé, a színházba megyünk, amely tribúnál, honnan a szépség és igazság szavait hirdetik, amely világotjelentő deszka, a legalkalmasabb arra, hogy tömegeket tanítson, neveljen, erősítsen, fölemeljen. És mit ad nekünk ma Szegeden a színház?Mit ad ma, e nehéz és szomorú napokban, a gazdasági és erkölcsi nyomorúság és válság idején, az uj világ megszületésének kezdetén? Láttunk a mult héten egy operettet, amelyben a szellemnek, az ötletnek és valódi vidámságnak a leghalványabb árnyéka se volt, egy operettet, amelyben tombolt az együgyűség es unalmasság, a tehetség és izlés teljes hiánya. . >zegény szinészek, gondoltuk magunkban es hozzátettük: szegény közönség t És láttunk egy drámának nevezett mozihistóriát, hétmértföldeset. amerikait, vásárit, amelyben csupa morál insanityben szenvedő alak szaladgait, rothadt levegőben élő rothadt népség, erkölcsi patkányok, akiket a szerző valósággal glonfikál, megszépítve a selyemfiu elmúlását es fölmentve a hiszterikát, aki gyilkolt, mert nem tudott a rossz ösztönein uralkodni. A költészet és emberiség minden szikráját nélkülözi ez a rémes drama, amely alatt a hosszaság és undor emelyeg a néző lelkében, aki művészetért és igazságért menekül a színházba. Ezekkel a vásári holmikkal akar ma a színház nevelni és emelni? Ma, amikor jobb erkölcsöket hirdetnek és ezeket a jobb erkölcsöket sehogy sem akarják gyakorolni? Ma, amikor annyi szr^vedés és pusztulás után vigasztalódni és épülni akarunk? Ma, amikor a jobb lelnek mélyen már erősen él a megigamias, a megtisztulás érzése, gondolata és akarata ? Ma, amikor a nemzeti ét emberi kultura legnemesebb és legszebb hagyományainoz kellene fordulni és a külömo, becsületesebb, emberibb jövő felé kelleni utat mutatni minden téren és minden vonalon, iskolában, sajtóban fc nemde a színházban is ? Tanácsokkal szolgáljunk talán a színház vezetőségének, hogy vegye elő Shaksperet, akit az idén megbuktatott, Moliéret és Schillert, Ibsent és Hauptmannt, az igazi költőket? Hogy adja Vörösmartyt és Madáchot és a magyar dráma többi kiaszszikusait és romantikusait, ha mai termésünkben nem talál nekünk valót? Persze, ezt nem lehet tudás és izlés, őszinte lelkesedés és ügyszeretet nélkül megcsinálni, ehhez sziv kell és lélek, kultura és áldozatos szellem és ebhez nem elég az üzlet üzletel vének rideg és sivár megvalósítása, ha törik, szakad. A művészeket sajnáljuk, a publikumot is sajnáljuk, jobb sorsa érdemesek. De reméjjűk mégis, hogy szavainknak némi visszhangja támad. A közönség körében, a művészek körében és talán, a színház vezetősége is be fogja látni és tudni fogja, mivel tartozik a magyarságnak, a közművelődésnek és önmagának is. Még mindig nem egészen késő, a remekmüvek megvannak és megmaradnak minden anyaghiány mellett, a művészeket még nem tudta teljesen megrontani ez a furcsa szellemi gazdálkodás és a közönség is kezd ébredni é* nagyon szomjazik a valódi irodalom és szépség örökké üdítő és erősítő italára I TELEFON, TÁVIRAT. A kisgazdapárt nem fuzionál. Budapest, február 26. Rubinek főldmivelési miniszter-egy nála járt kecskeméti küldöttségnek kijelentette, hogy a kisgazdapárt nem fuzionál. Keresztény nemzeti alapon áll azonban s igy készséggel együttműködik a keresztény nemzeti pántal. mmm A londoni tárgyalások. Budapest, február 26. Az antant-miniszterelnökök londoni tárgyalásán, párisi lapok hirei szerint, ugy határoztak, hogy a bolsevista Oroszországgal csupán kereskedelmi összeköttetést engednek, de a diplomáciai viszonyt semmi esetre sem kezdik meg. A török béke főbb elvei ezek lesznek: A törökök megmaradnak Konstantinápolyban. Szmirna körül a görög vidék egy részét visszaadják a törököknek. A Petit Párisién megjegyzi, hogy bizonyos, hogy Törökország nemzetközi ellenőrzés alá kerül. A londoni konferencia a Duna-kérdéssel is foglalkozni fog és erre tanácskozni meghívták gróf Apponyi Albertet, aki mdr oda is utazott. Pénzügyminiszterünk nyilatkozata egy avéd lapnak. Budapest, február 26. Báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter a Skandinavszki Telegraphen Csmpagnie Budapestre küldött tudósítójával folytatott hosszabb beszélgetést, amelyben többek között a következő kérdésre: hajlandó-e a magyar kormány a jegybank felállításánál külföldi, elsősorban hollandi és svájci tökét igénybevenni és vannak-e ily irányban már tárgyalások, igy felelt: — Magyarország részére egyrészről a termelés megindításához, másrészről a pénzviszonyok egészséges rendezéséhez szükséges kölcsönök tekinteteben természetesen elsősorban a hollandi és svájci tőkére kell számítanunk. Sajnos, a pénzügyi körök többnyire a külföldön még ma is teljesen tájékozatlanok az itteni viszonyokról. Az eddig meginditott érintkezés ezért járt kevés eredménnyel. Főként a magyar jegybank megalakítására, valamint nagy iparvállalataink munkájának újból való megindítására volna kivánato?, ha elsősorban ennek a két tökegazdag és neutrális államnak pénzügyi erejére támaszkodhatnánk, mig részünkre ilyen gazdasági kapcsolat Magyarországgal, amely kétségtelenül Keleteurópának gazdaságilag és kereskedelmileg egyik legfontosabb területe lesz, nagy előnyöket jelentene. — Igaz-e, hogy Magyarországon küszöbön áll a pénz lebélyegzése és devalvációja? — Az osztrák-magyar bankjegynek bélyeggel való megjelölésé: a békeszerződés fogja elöirni. Ártól azonban szó sem lehet, hogy a felülbélyegzés alkalmával a pénz devalváltassék, vagyis hogy a törvényes pénzláb leszálittassék. Ennélfogva nincs is tervbevéve semmiféle intézkedés, amely a külföld követeléseit érinthetné. — Hollandiában a magyar záloglevelek tulajdonosai attól félnek, hogy az állam a földre akarja bekebeleztetni • hadiadósságait, illetve követeléseit és igy a záloglevetek tulajdonosai károsodni fognak. Igaz-e ez? — Arról szó sem lehet, hogy az állam hadiadósságait a záloglevél-tulajdonosok kárára a földre kebeleztesse. Az ájlam a legnagyobb súlyt fekteti arra, hogy ugy a saját, mint polgárainak külföldi hitelezői egyáltalán ne károsodjanak és szilárd elhatározása, hogy a pénzügyi egyensúly helyreállításával a külföldi hitelezőket is kielégiti. A román kormányválság. Neuilly, februSr 26. (M. T. I. szikratávirata.) A Matin beszámol a román belpolitikai válságról, amelyet a hadügyminiszter és a kereskedelmi miniszter lemondása idézett eió. A Matin értesülése szerint a válság oka a tiszai vonal kiürítése, ami a katonai elemeknek nem volt invére. Minthogy a király Sinajában van, Vajda-Vojvoda miniszterelnök pedig Londonban tartózkodik, a válság rövidesen nem fog megoldódni. A cseh alkotmány. Prágai jelentés szerint a cseh alkotmány tervezete elkészüli. Lényege ez: A csehszlovák állam demokratikus köztársaság, amily Gyászesetben ruhák soronkivü! festetnek feketére Lucza ZTÓ25ö©£ kelmefestő é» vegylruhatlsztttó Ipartelepén Szeged, Razlnczu-V. 14. o Taldfea J0-75- na Fióküzletek: Mikszáth Kálmán-u. 9. Valéria-tér éa paprikapiacsarok és Gizella-tér 3.