Délmagyarország, 1920. február (9. évfolyam, 26-49. szám)

1920-02-01 / 26. szám

DÉLMAGYAROKSZAö Szerkesztőség éa kiadóhivatal: aZEGEO, BOLOOGASSZOHT-aOGÁltOT 4. SZA* A iiirkintWi éa kiadóhivatal telefonja: 306. ELŐFIZETÉSI ARA: •féaz évre 144.— K negyedévre 36.— K félévre . 72.— K egy hónapra 12.— K Eryes szám ára 60 fillér. Nyomda: SZEGED, PETŐFI SÁNDOR SUGÁRUT 1. SZÁM A nyomda telefonja: 16-34. Szeged, 1920 IX. évfolyam 26. szám. Vasárnap, február 1. A boldogság fátyla. A miniszterelnök és Friedrich István vitája. — A politika eseményei. — Mi volt a Horthy-paranca intenciója. Ai öreg Clemenceau — ugyebár illusztris szerző? — színjátékot irt. Egy kinai mandarin szerepel a darabban, aki boldog és vak. Vagy talán inkább azt lehetne mondani, hogy boldog, mert vak. Nem látja a valóságot, amely körülölt** készülődik ellene. A mandarin -azt hiszi, hogy a fiai tisztelik öt, a felesége hűséges hozzá, a mandarin azt gondolja, hogy minden jól van ugy, ahogy van, hogy rendben van a világon, amejy az ó illúziói és álmai ingatag és lengeteg jgW1 épült. A bolűug mandarin egy napon arra ébred, hogy újra iát és ez a látás majdnem elveszi az eszét, de mindenesetre elveszi a boldogságát, azt a tudatot, hogy minden jól van igy, ahogy van és a kinai mandarin (Kína olyan nagy, hogy talán még a francia határon is tul terjed) azt kivánja a világos látás első perceiben, a megdöbbenés és megrendülés keserves órájában, amikor saját szemével meggyőződik róla, hogy tulajdon fiai kigúnyoljak es tulajdon felesége megcsalja, hogy inkább vakuljon meg újra, inkább fusson ki a két szeme világa, de ö a megismert valóság, a leleplezett igazság e gyászos és szörnyű világában élni többé nem bir, ö a hazugságot kéri, a boldog yakság állapotát akarja. De te fabula narratur: ez a Clemenceau szinüarabjáuak meséje és alapeszméje, ahogy a régi esztétikusok azt megkövetelik. Igen, az öreg Clemenceau irta ezt a kis drámát, nem most, hanem régebben, amikor meg nem is volt olyan öreg, jobban mondva öregségében meg nem volt makacs és megrögzött szenilitás, régeboen irta ezt a színjátékot, amikor boldogaub volt oizony, mint ma és nem volt olyan vak a valósával szemben, mint tegnap. Mert ma, óh igen, ma már az ő szeme is kinyílt, az Ö vaksaga is elmúlt és a tegnapi tiócutó világpolitika gazdag és boldog kinai mandarinja megrendülve tekint egy most alakuló uj politika arculatába, amely ellensége a vén Clemenceaunak s minderf^ronyörtelen és önző imperializmusnak. Magában Franciaországban tünt fol ennek az uj hánynak Clemenccaut fenyegető Mectuza-arca. Ott. támadtak ellenségei, éppen akkor, amikor győzelmében, hataimaban elbizakodva a dicsőség zenitjére emelkedett volna. Ott is belátták már, hogy a világnak nem lehet állandó békéje az, amelyben leigázf1; es leigázoltak, kizsákmányoló es kizsákmányolt nemzetek vannak. Belátták, hogy a mosiani papiros-béke nem váltlati x vaiosagga es ílette es létrehozójuk ellen • fordulta*, „tv.iatlanoKká" váltak a vajmi kétes ! dicsőség atyja, az öreg O-rwnceau iránt. j Es Clemenceau rezignálton civouul > tgyptomba, a nyugalmas hallgatag j öreg piramisok alá, amelyek egykedvűen szemléltek jutius Caesar légióit, a barbárok seregeit és Napoleon gárdistáit. Most majd az öreg Clemenceauban gyönyörködhetnek es most majd az öreg Clemenceau mélázhat és boronghat •láttuk az idő múlandóságán, a sors forgandóvá, a világ változandóeágan Clemenceau egy játékot irt valamikor és a Játék ma valóságra fordult. Polykrales gyűrűjét • megdöbbent tirannnsnak Ima visszahozza várattanul az élet, a történet logikája, amely •égis a legjobb tró és toffcbb fetré nen a (MiiiitM fatdo* • i (Budapesti tudósítás.) Huszár Károly miniszterelnök a keresztény nemzeti egyesülé3 pártjában hosszasabban nyilatkozott a politikai helyzet ujabb változásáról. A miniszterelnök nyilatkozata lényegében Friedrich István pártjavai polemizái, mert tudvalevő, hogy ez a pár' még a nemzetgyűlés összehívása előtt Friedrich Istvánt kivánja miniszterelnöknek. Huszár Károly többek között kijelentelte, hogy ő annakidején minden kényszerítés nélkül megígérte Clarknek, a minisztertanácsnak és a saját pártjának, hogy a hatalmat abban a pillanatban átadja, mihelyt a nemzetgyűlésen a szokásos alkotmányos módon megalakulhat egy parlamentáris kormányzat. Addig azonban nem hagyja el a helyét, mert érzi, hogy ezáltal beláthatatlan bonyodalmakat iaézne elő. Friedrich István Huszár Károlynak erre a nyilatkozatára a nemzeti egyesülés pártjában tett ujabb nyilatkozattal felel. Ennek lényege az, hogy felfogása szerint a koncentráció megszűnt abban a pillanatban, amikor a szociáldemokraták kiléptek a kormányból, Clarkkel pedig ő abban állspodoM meg, hogy a hatalom isméi reá — Friedrichre — száll a koncentráció fölbomlasa után. Ennélfogva Friedrich nyilatkozatának következtetése szerint most Huszárnak vissza kellene lépnie, hogy Friedrich legyen a miniszterelnök. Friedrich, amint mondja, nyolcszor is elolvasta Horthy parancsát, de még most sem érti, a parancs szerint Horthy a jelenlegi kormány mellett foglal állást. Elmondja még Friedrich, hogy kívánatosnak tartja Heinrich és Bárczy miniszterek kiválását, mert azoknak nem lesz pártjuk a parlameutben. Friedrich nyilatkozatára válaszol a Magyar Távirati Iroda közlése. Ez fölidézi az 1919. évi november 25-én tartott minisztertanács emlékét. Abban a mmisztertanác&oan Huszár Károly fölolvasta Clarknek hozzájuk intézett levelét, amelyben Clark többek Közt ezeket mondja: „Van szerencsém közölni Excellenciáddal, hogy a Legfelsőbb Tanács kormányát, mint piovizorikus de facto kormányt elismerte, amely- l lyel kész tárgyalni addig is, amig a választások és az ezekből letrejövő nemzetgyűlés egy olyan kormány alakiW*áhn7 vezetnek, amely az egész magyar nép törvényes akaratának kifejezője leni.".. A levél felolvasása során többek között tel- . szólalt Rubinek Gyula földmivelésd^yi minis*- , ter és beszédében kijelentette, ho^y ezen tény ; felett örömét, másrészt pedig készségét fejezi ki ; aziránt, hogy az újonnan megalakult koncén- j tráeiós kormány vállalkozását, mely Magyarország egész jövőjét kell, hogy ezen nehéz időkben szolgálja, a leglelkesebben és a legodaadóbb* n kész támogatni és hogy a mást megalakult minisztérium el nem hagyhatja helyét. hanem a hutalmat az uj nemzetgyűlés kezébe fogja letenri A jegyzőkönyvet az összes mlnlsrter, temészeteasn Friedrich István hadagyminlszter is aláirta. Budapestről jelentik : A tegn ipi Horthy-parancs kiadásának intenciójáról ma a legiletékesebb helyről a következő nyilatkozatot kaptuk : — A parancs kiadásánál Horthy fővezért az j az intenció vezette, hogy mint a nemzeti hadsereg feje, egyszersmind az ország rendjénekés a törvények erejének leghivatottabb öre gondoskodni kívánt arról, hogy az ország nyugalmát akár személyes, akár politikai ókokoól semmiféle rendkívüli eseményt ne zavarhassák és különösen ne történhessék az ország polgári kormányzatában olyan változás, amely esetleg külpolitikai bonyodalmakat idézhetne. elő és akár csak a legcsekélyebb mértékben is akadályul szolgálhatna arra, hogy az ország a békés munka, a rendszeres fejlődés és a politikai gazdasági konszolidáció útjára térjen. A nemzeti hadsereg nem politizál. A fővezér határozottan meg is tiltja ezt. Szükségesnek tartja a polgári osztály nyugalma érdekében különösen hangsúlyozni, hogy a nemzeti hadsereg minden politiKai velleiiásoktól mentesen csupán az ország rendjére figyel és bármiképer. változzék is a politinci helyzet, annak forgatagába a nemzeti hadseregnek belekerülnie nem szabad. Párisi lapok a magyar helyzetről. Páris, január 31. (A M. T. I. szikratávirata.) A párisi lapok élénken foglalkoznak a magyar ügyekkel. Az Eclair jelenti, hogy a nu.yyar választásokon a keresztény nemzeti blok győzelmet aratott. Közli továbbá a magyar lipok támadásait a bécsi kormány ellen, amely Kun Bélát kiadni vonakodik. Az Eclair fejtegetéseiben azt a végső következtetést vonja le, hogy a középeurópai helyzet valóban távol áll ?itóí, hogy tisztázódott volna, ső! ellenkezőleg még a gazdisági újjáépítés elé leküzdtíetet'en akadályok tornyosulnak. Ugyancsak az Eclair egy másik cikkében élesen bírálja azokat az intézkedéseket, amelyikei a bécsi kormány a magyar kommunistákra vonatkozólag telt. Bécsben — irja a lap — jelenleg 3000 orosz ügynök dolgozik az állapotok felforditásán. A francia *ap a bécsi sajtó nagy orgánumainak cikkeire hivatkozik, annak bizonyítására, hogy az osztrák közvélemény mennyire elégedeti.n kormányával. Páris, január 31. (A M. 1\ I. szik távirata.) » csütörtöki francia lapok egyértelműleg megállapítják, h gy ö vála»zusok alkalmival egész Magyarc izág a monarchia mellett loglalt állást. A Journal de Debats kiemeli, hogy a választások során a szocialisták és a köztársaságiak nem kaptak mandátumot. Az Echo de Paris közli a soproniaknak egyhangú határozatát, amelyben ki;elentik, begy minden erejükkel ellene szegülnek az isztrák megszállásnak. Bécs, január 31. (M. T. I.) A Neuez Wiener Tageblattnak jelentik Prágából: A nemzetgyűlés földbirtokreform bizottsága elfogadta a nagybi tokok kisajátításáról eléje terjesztett törvényjavaslatot.