Délmagyarország, 1920. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1920-01-14 / 10. szám

DÉLMAGYAR i 8i«rk*actAaéff *• kiadóhivatal t SZEGED, BOLDQGASSZONY-SÜOÁRUT 4. SZÁJ* A Mirtwatőadg 4a kiadóhivatal Ulafaaja: 306. Szeged, 1920 Amagy ar békedelegáció Neuillyben. — A békeszerződést átadáskor akarják aláíratni. — Budapest, január 13. (M. T. 1.) A magyar békedelegáció tagjainak Párisba érkezéséről és fogadásáról most irnak csak részletesebben a lapok. Az egyik ezt jelenti január 7-éről: A mi időnk szerint 11 óra volt, amikor a francia határra, Delle-re értünk. Egy órát álltunk itt. Vonatunk érkezését a párisi külügyminisztérium nem jelezte a határállomásnak és igy azt sem tudták, hogy jövünk. Egyórás purparlé következett erre és miután megfizettük a háromezer frankot, amibe a jegyek kerültek, megnyílt előttünk az ut, az órái 60 perccel visszaigazitS

k és a különvonat nekivág Franciaország Idjének. Minden különösebb esemény nélkül érünk Párisba. Nyolc óra 15 perckor állunk meg a Oare de i'Esten olyan pontossággal, amelyet a francia sajtó is csodálkozással emlit. Fényképészek, újságírók rohanják meg a vonatot, kattog a kodak, fel-fel lobban a magnézium, hordárok sürögnek-forognak, mozgalmas kép a ködös téli reggelben. A Legfőbb Tanácsot Henry ezredes vezetésével katonai misszió képviseli. ö fogadta a többi nemzeti delegációt is. Egy-két udvarias szót vált Apponyival, aki röviden még néhány kérdésre is válaszol. A főmegbizottak és megbízottak és a kisérő antanttisztek autót kapnak, & kiséret pedig egy autóbuszba szorítva indul Párisba, Neuilly leié. Az első két napnak nincs eseménye. Ha nem volna itt a delegáció mellé beosztott katonai misszió, azt hihetnénk, hogy elfeledkeznek rólunk. Mindenekelőtt a megbízóleveleket fogják majd felülvizsgálni, aztán, ha hinni lehetne a francia lapoknak, a jövő hét elején, hétfőn vagy kedden a Quai d'Orsai-n átadják a békefeltételeket. Ez lesz a nagy jelenet, amikor Clemenceau allokuciójára Apponyi válaszolhat. A lapok különben elég cinikusan irnak rólunk. Ám a legfontosabb még sem ez. A legfontosabb egy szürke kis hir, amely szerényen húzódik az ujságtáviratok között: Lloyd George, lord Courson, Jty Balfour és Bonar Law kíséretében ma este Párisba erkezik, hogy a magyar béke tárgyalásánál ittlegyen. Az internálás, amelyre a szabályok köteleznek, nem olyan szigorú. A Boisban sétálhatunk és bemehetünk bevásárolni Neuillybe. A Bois elhagyott, egy-két lovacska poroszkál, autók S

nnek, rajtuk prémekbe öltözött parisienek. euillyben az az érzése az embernek, mintha Ó-Budán, vagy Kőbányán sétálna. Henry ezredes engedte meg a delegáció tagjainak, hogy a Boisban és Neuillyben szabadon járhassanak és csak akkor kell egyelőre külön engedélyt kérni, ha Párisba akarnának bemenni; ilyenkor kíséretet adnak melléjük. Eddig még egyetlen békedelegáció sem részesült ebben a kedvezményben. Henry ezredes autóját ajánlotta fel telszésszerinti használatra. A legtöbb napilap ha ejtett is rólunk cinikus szavakat, mégis jóakaratot mutat irántunk. A Malin az irja, hogy a delegáció tagjai rezignáltán érkeztek. Ezzel szemben a Figaro hangsúlyozza, hogy a magyarok nem fognak egykönnyen lemondani területi egységükről. Kiemelik a lapok a delegátusok szegényes kinéELŐFIZETÉ8I ÁRA: •Céax évrv 144.- K nagyadévra 36.— K félévre . 72.— K tgy bónap<-a 12.— K IX. évfolyam 10. szám. Nyomda: SZEGED, PETŐFI SÁNDOR SUGÁRUT 1. SZÁM A nyomda talafonja : 16-34. Szerda, január 14. zését, divatjamúlt kabátjukat, háboruelőtti kalapjaikat. Gróf Apponyi Albert mindennap délután 6 órakor értekezletet tart. Csütörtökön délelőtt a katonai megbízottak teljes díszben jelentek meg Henry ezredes előtt. Fdris, január 13. (M. T. I.) (Elkésve érkezett.) Az egész párisi sajtó élénken foglakozik a magyar küldöttség megérkezésével, az egyes lapok politikai irányának megfelelően. A Petit Párisién vezércikkében foglalkozik az egykori és a mai Magyarországgal. Megállapítja, hogy az uj Magyarországnak 77 ezer km. *lesz a területe és 8 millió a lakossága. Páris, január 13. (M. T. I. Szikratávirat) Arról beszélnek, hogy a békeszerződést csütörtökön nyújtják át a magyar békedelegáctónak. Az időpontot azonban még hivatalosan nem állapították meg. Páris, január 13. (Havas.) A felhatalmazások megvizsgálására kiküldött bizottság a magyar békemegbízottak felhatalmazásait érvényeseknek jelentette ki. Románia válasza az antant ultimátumára. — Nem vonul vissza a régebbi határra. — Bukarest, január 13. (M. T. I.) Az Estnek jelentik: Arra az ultimátumra, amelyet az antant Romániának küldött, a bukaresti kormány most válaszolt. A jegyzék Magyarorország megszállására vonatkozólag kijelenti, hogy Budapest kiürítése és a román hadsereg visszavonulása nem hagyhat fenn kétséget abban a tekintetben, hogy a román kormányt minő szándékok vezérlik. A román kormány megfogadta a Legfőbb Tanácsnak azt az utasitását, hogy a Magyarországon reüvirált anyagot a román hadsereg ne vigye magával és megfelelt annak a rendelkezésnek is, hogy Budapesten, Szolnokon, illetve Csongrádon I izottságokat kell alakítani az elszállított anyagok leltározására. Ezeknek az anyagoknak kirakása a két hídnál nagy nehézségekkel járt. A román kormány kész megvizsgálni és megtorolni a román katonai hatóságok részéről elkövetett visszaéléseket, de ellenzi azt, hogy a vizsgálatot idegen tisztek vezessék. Hivatkozik arra, hogy mialatt Románia megszállás alatt volt, a magyarok kifosztották, a fegyverszünet megkötése után pedig kétszer is megtámadták a román területeket. Ezutá-i hivatkozik a román kormány arra az érdemére, hogy a magyar bolsevizmus! letörte. A román kormány határozottan kijelenti, hogy a Legfőbb Tanács által kijelölt országhatárokkal szemben Románia teljes egészében azokhoz a határokhoz, amelyeket neki szeiződésben biztosítottak, ragaszkodik. Csapatait, mihelyt a technikai feltételek azt megengedik, visszarendeli tul a tiszai vonalon, azonban csak akkor, ha erre a magyarországi helyzet elegendő biztosítékot nyújt. Ugyanezt az eljárást követték a szövetségesek is a rajnamenti területek kiürítésénél. TELEFON, ÍÁVIRAT. A Szovjetoroszország helyzete. Budapest, január 13. (M. T. I.) Egy francia újságíró, aki most érkezett Moszkvából az oroszországi állapotokról a következő tudósítást bocsájtotta Az Est rendelkezésére: A bolsevizmus a legnagyobb ellensége a jelenlegi Szovjetoroszországban a betegség és az inség. A parasztok ádáz ellenfeiei a vörösöknek, semmit sem akarnak adni a katonáknak és ha azok élelmiszereket akarnak rekvirálni, gyakran valóságos harcokra kerül a sor. A parasztok ugyanis nem fogadják el a bolsevisták pénzét. A gyermekhalandóság felülmúl minden képzeletet. A drágaság rettenetes. Egy pud, vagyis négyszáz gram lóhus a bolsevikiek pénzén 2—3 ezer rubelbe kerül. Egy font kenyérnek 1200 rubel az ára. A választási kUzdelem Budapest, január 13. (M. T. 1.) A kisgazdapárt nagy elszántsággal ment bele a választási küzdelembe, a harci eszközöket nem nagyon válogatják és nem tartja meg a központban létesített megállapodásokat sem, ugy hogy a 30 paktuinos kerületben is választási küzdelemre van kilátás. Most alig van olyan Kerület, ahol egyhangú választásra lenne kilátás. A minisztereknek és pártvezéreknek is éles harcot kell megvívni a mandatumért A kisgazdapárt jelöltjei közül 19 kisgazda. 9 földbirtokos, 47 értelmiségi és 4 másfogtalkozásu lép fel. A kerületekben általában 4—5 jelölt versenyez a mandátumért, a jelöltek nagyrésze csupán uj ember, a' i luú'g alig szerepelt a politikában. öt 7 e vásárolják a szőnyegeket Néhány hét óta külföldi ügynökök járnak körül Budapesten, hogy minden áron összevásárolják a perzsa és keleti szőnyegeket, butorszállitó kocsikon költözködés ürügye alatt vagy más visszaélésekkel kiviszik az országból. Ma négyzetméterenkint 4000 koronát is fizetnek és az ár úgyszólván napról-napra emelkedik. A megvásárolt szőnyegeket rendszerint csempészek viszik ki az országból, aminek az a hátránya, hogy az idegen valutáért eladott szőnyegből az országnak semmi haszna nincs. I '.etékes helyen ennek folytán felmerült az a gondolat, hogy a szőnyegek külforgalmát korlátozzák, illetve csak azzal a feltétellel engedjék meg az áruk kivitelét, ha a vevő a vételárat külföldi valutában a közpénztárnál s az eladó javára letétbe helyezi. (M. T. L) Szirmay Istvánt halálra ítélték. Budapest, január 13. (M. T. I.) Dr. Szirmay István volt törvényszéki jegyző előtt, akit a napokban a Herczeg Géza meggyilkolása ügyében a töivényszék halálra ítélt, ma hirdette ki a Kúria l atározaíát A benyújtott kegyelmi kérvénye tárgyában. A Kúria a kegyelmi kérvényt elutasította és a halálos ítéletet szerdán fogják végrehajtani.