Délmagyarország, 1920. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1920-01-14 / 10. szám

DELMAGYARORSZAG yy;;———. n Szeged, 1920 január 14. "• ••• : ~ • ... Felemelték a kenyérsütés árát — A kenyérdrágaság titka. — (Saját tudósítónktól) A pékmesterek követeld hangú memorandumának következményeként hétfőn délután ülésre gyűlt össze az árvizsgálóbizottság, hogy a pékek követeléseinek a kenyérsütés áraira vonatkozó részét tárgyalás alá vegye. Az árvizsgáló-bizottság hosszas viták utin méltányosnak találta a pékek kérelmét és a kenyérsütés árát a következőképen állapította meg: A kenyérsütés kilónkint sterrsütésnél 1 korona, nem sterrsütésnél 80 fillcr. Sütemények sütési dija, b leszámítva a tepsi súlyát is, kilónkint 1 korona 20 fillér. A hétfői ülésen meghallgatta az árvizsgálóbizottság a kisebb pékiparosok panaszait is. Tény, hogy vannak pékek, akik nem kapnak, vagy csak nagyon drágán lisztet s ezért nycmoio.nak. JSnnek oka főleg a szabad verseny és az, hogy a közönség minden árat megad a kenyérért. Ha az egyik pék harminc koronás lisztből állit elő kenyeret s a közösség megfizeti, akkor a másik már 34 koronás lisztből is bátran süt Az árvizsgáló-bizottság ezt a tűrhetetlen konkurrenciát, amely csak folytonos áremelkedést idéz elő, szövetkezet alakítása által tartja lehetőnek megszüntetni. Felhívta a péi mestereket, hogv tömörüljenek szövetkezetbe és ennek kereién belüi együttesen szerezzék be a lisztet, mert igy mindegyikük egyforma áron és egyforma mennyiségben kaphat árut A bizottság, igen helyesen, az orra alá dörzsölte azt az árkalkulációt, amit az egyik pékmester védekezésül a kihágási bírósághoz nyújtott be. A kalkulációban foglalt képtelen beállítású számadatok példásan megvilágítják a kenyérárak magasságának titkát. A szerény haszonnal megelégedő pék igy foglalta össze számításait: Egy métermázsa liszt ára 2400 K(l) Élesztő Sütéshez fa . . A segédnek . . Két inasnak . . Szerszámkopás és Kereskedői haszon adó 80 K 250 K 70 K 100 K 50 K 140 K összesen 3090 K Az egyetemi bizottság Szegeden. — Értekezlet a városházán a kolozsvári egyetem elhelyezéséről. — Huszonnégy koronába keríti igy egy kilogram kenyér, ha .szerszámkopásért és adóért egy métermázsa liszt feldolgozásánál 50 koronát számítanak. Az is képteien beállítás, hogy két inas ezért a munkáért száz koronát kap, mert akkor az inasnak nagyobb fizetése lenne arónvlat;, mint a segédnek Nyilvánvaló az is, hogy 130 kilogram kenyér kisütéséhez nem használnak el ket métermázsa fát s ha a pékek tényleg csak 140 koionát keresnének a kenyéren, ugy nem kerülne annak kilója 24 koronába. Ezek a szamadatok éppen cs.-ik a 24 koronás ár kedvéért lettek papírra vetve. Arró! a ha/ugságról nem is beszélünk, hogy a pékek keveri rozslisztért 2400 koronát fizetnek. Az árviz-gáló-bizotlság a fehérsüiemények I uzsoraárait is tárgy,)lás alá vette. Az utcai árusokat nem lehet állandóan szem előtt tartani s állandó panasz tárgya a rendötségen, hogy a kifiisek 3—4 koronát kérnek o süteményért. Jónak látta ezért a bizottság a péksütemények utcai árusítását betiltani. I la a pékek-fi liér>üteméi,yt sütnek, ugv helyezzék azt el az üzletekbe:; vagy kávéházakban, de ne adjaK l-t a kosariis uzsorásoknak.'. • Ugyanc-wk a héifci ülésen Alapította meg at arvizegalo-bizottsig az ujonnan érkezett ötven vagon fa árát is, Hasonlóan a rnultheti ármegállapításhoz, a fa ^.rát" 80, 110 ós 142 koronában állapította meg. (Saját tudósítónktól.) Amint azt keddi számunkban jeleztük, a kolozsvári egyetem tanácsa hétfőn" este hét órakor & budapesti vonattal Szegedre érkezett. A város polgármestere, a helyi egyetemi bizottság és a városban időző egyetemi hallgatók közül negyvenen jelentek még a Szeged-állomáson a tanárok ünnepélyes fogadtatására. Dr. Somogyi Szilveszter üdvözölte a város közönsége nevében az egyetemi tanácsot, ms\(i Temesváry Ernő orvostanhallgató köszöntötte a tanárokat. ' A tanács tizenegy tagból áll dr. Tóth Lajos államtitkár vezetése alatt. Névsoruk a következő: dr. Schneller Károly rektor, Korb Flóris inüépitészeti tanár, aki az ötszázágyas szegedi közkórházat tervezte, dr. Pékár Mihály pozsonyi orvoskari dékán, dr. Rlegler Gusztáv közgazdaság tanár, dr. Lechner Károly, az elmekórtan tanára, dr. Szantner Pál jogtudományi tanár, dr. Ortvay Rudolf, a fizika tanára, dr. Menyhát Lajos jogtudományi tanár, dr. Gombocz Pál nyelvtudomány tanár és dr. Pogány Béla, a fizika tanára. A tanárokat a város diszhintajain vitték lakásaikra, majd a Kass-étterembe, ahol a város vezetőségével együtt vacsoráztak. Vacsora után a szegedi közállapotokról tájékoztatta őket a várbs polgármesteré. Az egyetemi tanács tagjai meglátogatják ittlétük alatt azokat az épületeket és intézményeket, amelyeket a város a szegedi egyetem céljaira átengedne. Kedden a szemkórházat, a Somogyi-könyvtárat és muzeumot szemlélték meg. * Kedden délelőtt tiz órakor a városháza tanácstermében értekezletet tartott a szegedi egyetemi bizottság, amelyen a kolozsvári egyetem tanácsa is teljes számban vett részt. Az értekezleten dr. Vasek Ernő korinánybiztos-főispán is megjelent. Dr. Kelemen Béla kerületi kormánybiztos egyéb fontos elfoglaltsága miatt kimentette távolmaradását az értekezletről. Az értekezletet dr. Somogyi Szilveszter polgármester nyitotta meg. Üdvözölte Tóth államtitkárt, Schneller rektort, az egyetemi tanácsot és a szegedi egyetemi bizottságot. A Szegediek — mondotta a polgármester — a legnagyobb aggodalommal kisérték a román megszállást, mert attól féltek, hogy kincses Kolozsvár elvész ;i magyarság számára. Aggodalmunk, sajnos, alaposnak bizonyult Már a román megszállás idején felvetették a gondolatot, hogy a kolozsvári egyetem tanáralt Szegedre meghívják. A tanárok azonban akkor még nem mozdulhattad. Szegednek régi vágya, hogy egyeteme legyen. Ezúttal ismét olyan helyzetbe kerültünk, hogy az egyetem kérdéséről tárgyalhatunk. Szeretettel köszönti a város nevében az egyetemi tanácsost és bár megvan győződve, hogy csak az egyetem ideiglenes elhelyezéséről lehet szó és minden magyar ember leghőbb vágya, hogy Kolozsvár a magyaroké legyen, mégis ugy hiszi, hogy sikerül Szegeden az egyetem alapjait megvetni és a városnak megmarad az egyeteme akkor is, ha Kolozsvár visszakerül az anyaországhoz. i Ezután dr. Gaál Endre tanácsnok referált az egyetem áthelyezésének ügyéről. A szegedi egyetem megvalósítása fontos magyar érdek. Ha a térképen vízszintes vonalat huaink Budapesten keresztül, meggyőződhetünk róla, hogy a vonaltól délre még középiskola is alig van. 20—30.000 lakosú városoknak nincs polgári iskolája. A vonaltól északra ellenben számos főiskolát találunk. Kulturát kell adni a magyarságnak. A háború elő:* eszközölt számitások szerint le^lább 2000 haügatőja lett volna a szegedi egyetemnek. M,< természetesen megváltoztak a viszonyok, de 8—10 év múlva újra helyreáll az arány. Felsorolja azokat az épületeket, amelyek tanári és diáklakások és előadótermek céjaira felhasználhatók volnának. A leszámoló-hivatalDí. n 60—70 modern tanári lakást lehet berendezni. Az orvosi egyetem céljait szolgálnák a közkórház, gyermekkórház, szemkórház, bábaképző és n két katonai kórház. Az előadásokat k egyik gimnáziumban tartanák, de a laktanyákat is igénybe lehet venni. A kulturpalcta és a könyvtár szintén alkalmas volna egyetemi célokra. Az egyetem számára meglehet teremteni Szegedért az összes előfeltételeket. Az általános tetszéssel fogadott előterjesztés után dr. Schneller István rektor szólalt fél. Köszönetet mondott a szívélyes fogadtatásért és vendégszeretetért. Szeged történelmi hivatást teljesít. A legnagyobb súlyt a közgazdasági fakultásra kell helyezni. Ipar és kereskedelem nélkül nincs hatalom, hatalom nélkül pedig nincs önállóság. A tanács célja, hogy tájékozódjék az egyetem áthelyezésének előfeltételei felől. Javasolja, hogy egyetem elhelyezésére alkalmas és céljaira felhasználható intézményeket ne fakultások szerint, hanem együttesen tekintsék meg, mert ezek valamennyi kart egyformán érdeklik. Szívből örülünk, — mondotta — hogy ilyen miliőbe kerülhetünk, de bizonyos előfeltételeket mégis meg kell kívánnunk a tanárok megélhetése és #az egyetem működése szempontjából. Berzenczey Domokos főmérnök szerint az Ítélőtábla helyiségei alkalmasak volnának előadótermeknek. A táblát az igazságügyi palotában lehet elhelyezni. Dr. Tonelli Sándor azt javasolta, hogy a város megtekintése után Újból üljön össze a bizottság. Somogyi polgármester azzal rekesztette be az értekezletet, hogy szerdán délután öt órakor újból tanácskozásra gyűlnek össze a bizottság tagjai és megállapodnak a további teendőkre vonatkozóan. KORZO-MOZI R.-T. Igazgató: VASS SÁNDOR. # Telefonszám 11—85. Kedden és szerdán, jánuár hó 13. és 14-én. Egy világváros rejtelmei. Bünügyi dráma 4 felvonásban A főszerepben: DOLLY MORGANA Előadások 5, 7 és 9, vasár- és ünnepnap d. u. 2, fél 4, 5, 7 és 9 órakor.