Délmagyarország, 1920. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1920-01-13 / 9. szám

2 DELMAGYARORSZAQ Swd, 1920 január lt. hanem elhagyottak is. Azonban nehogy azt higyjék önök, hogy a függetlenség olyan dolog, amelyet elég megszerezni. Olyan az. mint a vagyon, azt is könnyebb megszerezni, mint megtartani. A 48-as program tártadalmi és politikai kérdés'ket foglal magában. A 48 nem Oia^jar találmány volt, egy nagy európai kurzus áramíáí volf áz, épp ugy nyugat felöl és Különösen Franciaország felől keletkezeit, mint az 1890-es évek nagy francia revoluciója, ^honnan azok a nagy jelszavak, arr, elekkel annyiszor éífeJc és visszaélték áz emberek, a siabadság, egyenlőség és testvériség jelszavat, lettek az emberiség j»agy_. áld4sává. 48-ban forradalmi láz, az emberi nagy gondolatok láza hatotta át egész Európát és Magyarországot is és ez egyesítette magában nemcsak ezt a három élvet, de a magyarság felszabadítását, uj alapokra való heljezését is. Most, amikor az általános egyenlő és titkos választójog alapján állunk és pártunk elérkezett e 48-as idők eszméinek betöltéséhez, ez nem azt jelenti, hogy itt meg kell állani, mert egy elvet az életben nemcsak hirdetni, hanem megvalósítani is kell. 'Konjunktura-politika.) Mert mit látunk itt ebbtn a szerencsétlen országban. Harminc-negyven gonosztevőnek, a kommunizmust előidéző lelketlen politikája ezt a szerencsétlen orszegot végzetes veszedelembe döntötte és a keresztény tömegek látva, hogy a bolsevizmus vezérei között egy bizonyos felekezet angazsálta magát, ezért az egész zsidóságot felelőssé akarják tenni, mert belőlük kerültek ki a gazemberek legtöbbjei. Ez azonban igazságtalan és a magyar nemzeti szempontból helytelen is lenne. Solus^m voltam a konjunktura-politi^ának harcosa. Idestova tizenhatodik évét eszem annak a keserves kenyérnek, amit ellenzéki politikának hívnak. Nem sikerű.t sem vagyont, sem egyéb javakat szereznem. Nem volt * alkalmas ez a a po'itika arra, hogy az egyéni érvényesü'ést tolja előtérbe, éppen azért elmondhatom, hogy hivatva vagyok í.rra, hogy másrészt igazságos kritikát mondjuk azon politikával szemben, amely máról-holnapra keletkezik bizonyos hangulat kifolyásakép. Minden »*mber vétkezik és bűnöz. Azt hiszem, hogy •tincs az a pórt, mely va'aha hibát el »e követeit volna, de ez nein jelenti azt, hogy azeit meri két-három eliévelyedeti van valamely pártban, azt máról holnapra Magyarországból való kiközösítéssel sujtsuk. A destrukciót azonban tüzzel-vassal irtanunk kell. Felhívom a hazat zsidósigot, hogy nagyobb hazaszeretettel, fokozott önfeláldozással mu ásson példát orra, hogy ök legalább is Vinnak az országiuk olyan hasznavehető polgárai, mint azok, akik máról-holnapra a konjunktúrapolitikának talaján állva akarják nem a nagy egész, hanem a részletérdekekéi diadalra juttatni. Mi. mikor az egész világgal harcban állunk, nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy egymással is verekedjünk. Mit látunk itt hazankban ? 18 és félmillió magyarsáp, fájdalom, 8 miilióra csökkent, amelynek jórésze ma is megszállott területen lakii. Ha azt keressük egymás között, hogy ki imádja az istenét teltet'. vagy levett kalappai, vájjon szolgálatot •eszünk-e ennek az országnek? Én nyíltan bevallom és hirdetőm, ho^y kereszten/ alapon állok es csak a tökéletes kensztény-kurzu* irányát tarlom egyedül kiviheiőnek. Nem csinálok belőle titkot, hogy a keresztény-kurzusnak bizonyos tekintetben nagyobb kidomborítását kívánom a jövőre, mint a múltban volt. De ez nem abból jog állani, hc^y egymást letiporni igyekezzünk, hanem abból a nemes versenyből, amikor a kereszténység eltanulja azokat a tulajdonságokat a zsidóságtól, amelyek hasznosak és nem lesz köztünk más különbség, mint az, hogy ebben a nemes versenyben ki tud ennek a szerencsétlen országnak nagvobb hasznot és nagyobb dicsőséget szerezni. En más megkülönböztetést sem mint magyar, sem mint ember nem tudnék soha polgártársaim között tenni, mint azt, hogy ki tehet egy n'eüizetnek nagyobb hásinára, vagy ki vét az ellen nagyobbat. (Az ország talpraállitása.) Most kinnt vannak áll amférfiaink Franciaországnak egy ránk nézve, azt hiszem, nagyon szomoftí émTékCI városában, Neuilíybeff. Szent meggyőződésem, anélkül, hogy izgatni akarnék ezúttal, hogy nem Neuillyben fog eldőlni Magvírország sorsa. Ez pillanatnyi rossz flom, melyből fel fogunk, mert fel kell ébrednünk, de hogy ez az ébredés országunkra nézve jó legyen, ne keserű csalódásokat hozzon, az egyedül itt ebben az országban fog eldőlni és nem a heccpolitikában, hanem az egymás megértésében, az emberszeretetben. (Lelkes éljenzés és taps.) Nem kardcsörtetéssel fogjuk ezt az országot megmenteni, hanem a becsületes békés munkával. (Igaz! Ugy van!) Az a kérgestenyerü munkás és a fáradt, agy onéhezett dolgozó tisztviselő a maga becsületes munkájával fog vonzóerőt gyakorolni azokra a részekre is, amelyeket most igyekeznek tőlünk elszakítani. De ha azt j látják azok a reszek, amelyeket tőlünk most el- ! választani akarnak, hogy ebbe az országban \ csak visszavonás, c^ak a rend felbontása, az egymás elleni uszítás tyőzölt, vájjon lesz-e j vonzó, rö, amely ezen részek visszacsatolását előmozdítja ? A nagy emberi kulÍLrában minden ember csak annyit ér, amennyit a nagy egész szempontjából tud érvénye:iteni. Fokozottan ;'ill ez a nemzetekre. Ha e magyaiság továbbra is megnasonlásban, egymás iránti visszavonásban f«g tündökölni, vájjon meg szerezheti-e a nagy nyugati lépek rukonszenvft? Azt az irtózatos ragalrri hadjáratot, amJyet ellenségeinknek ötvenéves aknamunkajavai s került ellenünk e hitetni a külföldön, a mt becsületes munkánkkal igyekezzünk mielőbb e.lensu'yozni a |övő Magyarországot biztosabb alapokra fektetni. A függetlenségi politikának éppen ez a nagy érdeme, hogy nem egy társadalmi réteg, nem egyes felekezetek érdekeit képviseli, hanem az egységes nagy magyarságnak összes érdekei egybe vannak benne foglalva Ví j;on Kossuth L *jos hirdeteú-e felekezeti viszálykodás, békétlenkedett, az osztály- és érdekképviseletek közö'ti megkülönböztetést, vagy azt hirdette, hogy tartsunk össze a vegyésztdelmek legnagyobb csapásaiban ? Soha Magyarország ezeréves fennállása alatt olyan szeienc étlen viszonyok között nem volt, mint a je:en!egi helyzetben. És lia most nem tudunk erre a magasi Ura emelkedni, akkor nem fogjuk tudni e/.t a szerencsétlen országot a további katasztrófáktól megmenteni. (Visszaélés a keresztény eszmével.) Engedjék meg, ho*y n-tgyon röviden foglalkozzam a most divatossá vált kereszténykurzussal. Én magam őskeresztény vagyok, de f. keresztény szónak igazi és ősi, nem az 1919. és 1920-iki értelmezéseben. Abban az értelemben, amelyben azt Krisztus urunk és a vérző hbakkal jaró apostolok hirdették. Azt tudják önök, hogy rr.inden gyakorlati politikának és minden kormányzatnak megvan a maga hátrányos oldala is. Mikor egy jelölt feláll a választópolgárok élőit, mennyi minden jóval megvan a kosara terhelve. mind a kisiparost, mind a kereskedőt, a tisztviselőt teszi boldoggá, hiszen számítania kell arra, hogy választói rokonszenvéi megnyerhesse. Mi következik azután: a mézesnetek utáni kiábrándulás. Pláne roosf, amikor az ország ebben i szerencsétlen helyzetben Van. Mikor a népbiztosok kifosztották és az innen rtholt pénzeken —•>• amint biztos értesülésem van róla — külföldi vállalatokat alapítanak és megakadályozzik még annak az országnak fönszoMációjlf Is, amety őket befogadta. A mostani kormányzatból, is ki fogunk dbrándulni, noha a kormány nem tehet róla. Egy rossz béke előtt állunk. Ezt a békét mégkéTT fcöfnűnl?, lé kell nyelnünk, ez efíen hiába rugkapálódzánk, inert az egész világgal szerpben g millió magyar nem. fogja kivívni a maga még olyan nagy igazsága! sem. Mi következik be azután? Elhinnék, hogy az adót le fogják szállítani? Az az adó sohasem lett kisebb, mindig csak nagyobb. Itt vagyunk egy körülbelül ötvenmifliárdos adóssággal a nyakunkon, amelynek jórészét ennek a szerencsétlen 8 mi lió magyarnak a nyakába fogják sózni. Hiszik önök, hogy a paprikát lehet olyan drágán eladni, hogy ebből az ujabb adóterheket fedezni lehetne. Olyan sulvos adóterheket kell behozni, amely megbénítja nemcsak az iparosokat, kereskedőket, de a gazdákat, (Közbekiáltás: A nagybirtokosokat is!) igen a nagybirtokost i?. Mert én voltam a parlamentben egyike azoknak, akik állandóan sürgették a nagybirtokok nagyobbmérvü megadózlatását, mert igazságtalannak tartottuk, hogy épp a kisbirtok súlyosabban legyen megterhelve, mint a nagybirtok, a gazdag ember a közjövedelmeknez nagyobb ör.szeggel kell, hogy hozzájáruljon. A fázás, éhezés, ez.k mind olyan dolgok, amelyek ódiumát a mostani kormányzatnak kell akaratlanul is elviselnie. Gondolkozzunk józan ésszel, mert a politikában egyszer-másszor igy is lehet, ne mindig korte»fogásokkal, mert ez keserű csalódással és késő ébredéssel jár. És mindezt csinálják az úgynevezett kereszténykurzus jelszava alatt, fi.n mint keresztény ember, tiltakozom az ellen, hogy ez mind kereszténykurzus alatt történjék. Vigyáznunk kell arra, hogy le ne járassuk a keresztény-kurzust, mert akkor nemsokára odajutunk, hogy a jeruzsálemi rabbit kel! idehozni miniszterelnöknek, mert a keresztény-kurzus egészen lejáratná magát Ártatlanul, büntetlenül nem lehet kormányozni. Keserű doigok ezek, amelyeket elmondottam, de én is féltve őrzöm a keresztény-kurzust és higyjék el, legalább annyi felelősséggel tartozom annak a keresztény-kurzusnak, mint azok, akik azt állandóan hangoztatják. (Az államforma, a forradalom.) Szeged n*;m érezte annyira a kommunizmust saját bőrén, mint a vörös ország. A nemzeti hadsereg mielőbb . be fog vonulni Szegedre, hogy biztosítsa a rendet és ha kell tisztogasson, de mindig szem előtt tartva, hogy igazságtalanságokat el ne kövessen, Ami az áilamformát illeti, legtökéletesebb emberi közületnek a köztársaságot tartja, de nálunk ez kivihetetlen. A közelmúlt tapasztalatai egyenesen monarchistává tették. A szabad királyválasztás joga visszaszállt a nemzetre. Az októberi forradalom elkerülhetetlen volt, a katonák és az itthonievők végső elkeseredéséből fakadt. A forradalmat nem egy-két ember csinálta Budapesten, ezt a történelem elháríthatatlan konzekvenciái és eseménye/ vonták maguk után. Fájlalja, hogy a forrada om nem abban a nemzeti jegyben folyt le, ?melyben akarták. Az ok'óberi forradalom nem is revolució, hanem evolúció, fejlődés volt a nemzet önállósági és sziDadsága felé. Amikor egyes politikusok a külfölden bujdostak, vagy idehaza meglapultak, ő személyével és existenciájával fedezte a polgári és hazai érdekeket. Egypár barátjávil már decemberben kitessékelte a KENDERES! GYÖRGY (a AM Bf^l N US-IBÜFFÉ o csemege- es élelmiszer-csarnoka <» Szeged, Feketesas-u. (Keleti-palota.) Telefon 836. JM Meleg tízóraik, választékos ebédek és vacsorák, finom felvágottak, sült malacok, libamáj és tüpörtő, sajt, vaj, tojás, sütemények, gyümölcsök, borok, pezsgők, likőrök, sör. Szolid, tiszta és figyelmei kiszolgélásl