Délmagyarország, 1920. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1920-01-13 / 9. szám

Szeded, 1920 január 13. DELMAQYARORSZAQ pártból Károlyi Mihályt. Ma is a függetlenségi és nem a konjunkturális politika alapján áll. A kereszténység megértést, szeretetet és ki­békülést jelent. (Helyi kérdések.) A helyi kérdésekről szólva, a paprikavegy­kisérleti állomásnak Szegedről való elvitelét helytelennek tartja. Hibáztatja, hogy a várost elnyomják, pedig Budapest után Szeged az egyetlen nagy magyar város. Kisebb-nagyobb érdekkörök kielégítésére bizonyos monopoliumo­kat csinálnak. Mindenféle cikkre a legteljesebb szabadkereskedelem elvét kell megvalósítani. A hatósági beavatkozás a kereskedelem terén rendszerint a közérdek rovására történik. A szabadkereskedelem a legjobb árszabályozó. A tisztességes kereskedő boldogulását nem sza­bad megakadályozni. Meg kell oldani a tiszt­viselőkérdést, mert a tisztviselő az egyetlen biztos szikla ebben a mocsdrdradatban. Kijelenti, hogy maga is szocialista a szó legnemesebb értelmében, mely mindenkinek biztosítani akarja a tisztességes boldogulást. Ez nem osztály-, vagy társadalmi érdek, mert a szocializmus szó maga társadalmat jelent. Becsületes szocialista az, aki annak az osztalynak az érdekeit is vedi, amelynek körébe maga nem is tartozik. Az iparosnak állami közreműködésre van szüksége, hogy magát nyersanyaggal elláthassa. A kisgazdák anyagi függetlenségéből alakul ki az uj magyar középosztály, amelynek fiai résztvftznck majd az ország vezetésében. Az ország érdekében tisztességes belvizrendészetet sürget. Az egyetem céljaira Szegednél alkalmasabb helyet nem ismer. Ez fogja idevonzani a Délvidékről a tőlünk elszakadt magyarokat. Kevesebbet politizáljunk és többet dolgozzunk. Az a politika, mely szélsőségekbe visz, amely a társadalmi Béke^ megbontására alkalmas, nem lehet egy nemzet jövendő politikájának alapja. Szegedet nem fenyegeti szerb, vagy román megszállás. A nemzeti hadsereg elég erős arra, hogy a rendel fentartsa. — Azt hiszem, — fejezte be beszédét Áb­rahám Dezső — fog még jönni egy olyan politikai kurzus is, amely annak a politikának fog igazat adni, amelyben az igazi keresztény szellem nyer megvalósulást és pedig abban az értelemben, amint azt én gondolom és amely alkalmas arra, hogy ennek a sekat szenvedett országnak olyan uj ezerévet aaljon, mely fejlő­dését és fennmaradásit biziositja. Adja Isten, hogy ez mielőbb bekövetkezzék. (Hosszantartó viharos taps és lelkes éljenzés.) Ezután Zakariás János ajánlotta a 11. kerület jelöltjévé Ábrahám Dezsőt s a gyűlés szűnni nem akaró lelkes tapssal és éijenzéssel jelölte az államtitkárt. • A gyűlés után a Kassban ebédre jöttek össze a 48-as párt vezérférfiai és sok választó. P. Ábrahám a délután folyamán meglátogatta dr. Dobay Gyulát, akivel hosszasan elbeszélgetett.* Este félhétkor hivei társaságában autón Fél­egyházár i utazott az ottani képviselőjelölt támo­gatására. A miniszterelnök programja. — Nyugalom kell az országnak. ­Dudapest, január 12. (M. T. I) Huszár Ká­roly miniszterelnök a vasárnapi napot Sár­váron töltötte választói körében, akik 10 év­vel ezelőtt először küldték őt a képviselőházba A sárváriak régi képviselőjüket és mostani jelöltjüket meleg szeretettel fogadták. A mi­niszterelnök vonata szombaton késő éjjel ért Sárvárra. Vasárnap délelőtt a miniszterelnök kíséretével együtt Vepre ment ki, ahol a vépi választókon kivül a gyöngyösmenti községek választói is egybesereglettek programbeszé­dének meghallgatására. A népgyűlés gróf Erdődy Sándor kastélyának tágas udvarában folyt le. A miniszterelnök hosszabb beszédben fej tette ki programját, hangoztatta annak szük­ségét, ho<:y az ország népe magábaszállva a multak tanulságaiból levonja a következ­tetéseket. Mint Kossuth és Széchenyi vetély­kedései idejébe — mondotta aminiszterelnük — most is vannak emberek, akik azt hiszik, hogy szenvedélyes szavakkal a nép haragjának lángralobbantásával lehet egyedül megmenteni az országot. Én érzem és tudom, hogy nekünk most higgadtságra, nyugalomra, magunkba szállásra, lelki egyensúlyozásra, eikölcsi erőink fokozására, gazdasági életünk újból való meg­alapozására, társadalmi berendezkedésünknek, állami intézményeinknek megerősítésére van szükség. — Békét, nyugalmat akarok elöször az or­szágnak, igazi keresztény politikám van szük­sége, de ez nem abban áll, hogy aki nem ke­resztény, azt gyűlölöm, szidom. A sz >"bad­kőm(Íveseknek, a szociáliítáknak, kommunisták­nak az volt a bilnii.-í a múltban, liogy a nemzet erkölcsi erejét niegroppantoiták. Nemzeti éle­tünket csak ugy tu.Jjuk újjáteremteni, ha a nemzeti élet egész vonalán visszatérünk a keresztény szellemhez. Tudom, hogy az én mérsékletemet, óvatosságomat, higgad-<ágomat sokan félreértik, én azonban nem mondok le semmiről, bizo.'ti mindeubtn, hiszem, ho.y mindent vissza 'udursk csinálni, de nem bolond fővel, hanem okos taktikával, nem a nye(s erőre, nem a fegyverek kényszerítő hatalmára, nem a harcok bizonytalan kimenetelére akarom alupi­tani a magyar nemzet sorsát, hanem a békés munkára, a békés fejlődésre és a magyar n<.m­zet erkölcsi és kulturális felsőbbségére. A miniszterelnök részletesen nyilatkozott ezután a politika főbb kérdéseiről. Beszéde vegén a békeszerződéssel foglalkozott és a jövő kilátásaitól a következőket mondotta: — Gyászba fogtok öltözni néhány nap múlva, mikor megtudjátok, hogy mi lesz Ma­gyarországban. Olyan .".omorusag lesz az országban, mintha mind.n házban egy-egy ki­teritett halott lenne. Menjetek majd templomo­tokba és imádkozzatok, hogy eltudjátok viselni ideig-óráig is ezt a nagy sorscsapást, de a c-üggedés szelleme, a kétségbeesés ne vegyen erőt a leikünkön. Keresztény magyar emberhez nem méltó a ké:ségbeesés. Mindent jóvá lehet tenni, csak akarni kell és én azt hiszem, hogy ti keresztény magyarok tudtok ak irni. A gyűlés után a miniszterelnök és kíséretei vonaton visszautazott Sárvárra. Itt a választók délután 3 órakor gyűltek össze, a bajor her­ceg várkastélyának hatalmas udvarán körül­belül 6000 ember volt együtt. A Himnusz eléneklése után a miniszterelnök több mint egyórás beszédben ismertette a politikai hely­zetet. Ezentúl csak az fog történni ebben az országban. — mondotta — amit a keresztény magyarság akar De ha a keresztény magyar­sig boldogulni akar, akkor békességgel kell megteremteni a maga rendszerét és uralmát. Kereszténységet frázisokká', ostoba hebehur­gyasággal, kalandos lélekkel csinálni nem lehet. Kereszténységet csak keresztény lélekkel lehet csinálfti. Távol kell tartani leikünktől mindazt, amt Krisztus tanításával Össze nem fér A munkaadónak és munkásnak, szegénynek és gazdagnak, ifjúnak és öregnek, asszonynak és férfinek egyaránt vis za kell térni az ősi keresztény erkölcsökhöz, a régi becsületes magyar erényekhez. Az Isten törvényei örök érvényűek, messze tul pártpolitikán, divatos hangulatokon, társadalmi és gazdasági esemé­nyeken, a kereszténység örök szent eszményei tisztán ragyognak. Ezután szociális politikai kérdésekre tért át a miniszterelnök és azt fejtegette, hogy a ma­gyar munkásságnak magyar érzelműnek kell lennie. Az olasz munkás olasz, a francia mun­kás francia, — mondotta — csak épp a magyartól kívánták az ő zsidó vezérei, hogy ne legyen magyar. Majd a nemzetgyűlés fel­adatairól beszélt. A nemzetgyűlési választások után népszavazás fog dönteni Magyarorország jövő államformájáról, ó el sem tudja máskép képzelni az országot, mint királyságot. A nem­zetgyűlés feladata lesz megoldani mindazokat a gazdasági és pénzügyi kerdéseket, amelyek a háborús terhek likvidálásával vannak össze­függésben, meg kell teremtenie a nemzetgyű­lésnek a modern adózási rendszert, a birtok­rendezést, meg kell teremtenie intézményesen a katojkusok és protestánsok közötti lelki vissz­hangot. Végül a külpolitikai kérdésről beszélt. Most a népek Ítélőszéke előtt állunk. Igazságot kérünk. Magyarországot nem lehet megfosztani állatállományának 60, gabonájának 52, vasúti kocsijainak 80 százalékától. Nem lehet kisebb műveltségű népek igája alá hajtani, ha van igazság. Szavait egyetértésre és munkára való buzdítással fejezte be. DrTDobay Gyula programbeszéde. (Saját tudósítónktól.) A II..kerületi Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja dr. Dobay Gyulát jelölte egyhangúlag képviselővé. JDr. Dobay a Tisza-szálló nagytermében tartotta meg pro­grambeszédét, amelyet hallgatósága nagy tet­széssel fogadott. Dr. Dobay beszéde folyamán történelmi példákkal igazolja, hogy a nemzet dicsőséges múltjának nagy eredményei a keresztény nem­zeti alapon álló nemzet és ugyanezen célra törekvő fejedelmének egyetértéséből fakadt. Minél mélyebb volt az eltávolodás ettől az alaptól, annál súlyosabbak voltak a csapások, amelyek a nemzetet érték. Ezzel — mondotta — már meg is jelöltem politikai hitvallásomat. Két világnézet áll egymással szem en: a ke­resztény nemzeti irány és a deslruktiv irányzat, amely utóbbi internacionalistának nevezi magát, pedig ez csak harnj^ jelszó, ezek is naciona­listák, akik az egész világon szétszóródva a keresztény nemzetbe beolvadni nem tudtak, hanem saját fajuk sajátságait megőrizve ural­kodni akarnak az egész világon. Ezen irányzat félrevezetett katonái a szociáldemokraták. A destruktív elenek elnyomása a nemzet létér­deke és ezért ezeknek politikai szerepet jut-1 tatni nem lehet. Ezeknek uralma anarchiát' idézne elő. A két világnézet által elválasztott pártok között vannak még egyéb polgári pártok, amelyek nem tudnak keresztény alapra helyez-' kedni és a szociáldemokrata-párttal kacérkod­nak. A területi integritás alapján áll, hive a nemzeti királyságnak, mert ez a nemzeti gon­dolat kifejezője. Szuverén rendelkezési joga azonban csak a nemzetnek lehet. A kettős kamara rendszerét óhijtja. A földmivelő, ipari és kereskedelmi osztály helyzetén, a tisztvi ".elölj, nyomorán keresztény szellemtől áthatott intéz­kedésekkel kell enyhíteni, a hadirokkantak és/ hadiárvák jogos követeléseit teljesíteni kell. A nemzetgyűlés feladatai között sürgősen meg kell reformálni a büntefőtörvénykönyvet. Szigorúan kell büntetni a csalást, sikkasztást, árdrágítást, csalárd bukást, hamis könyvveze­tést és a többi Insonfaj'a bűntetteket. Le kell/ törni a lánckereskedelmet, meg kell szabályozni az áru- és értéktőzsdét. A vallásszabadsági hive, amíg az a kettsd^ny és nemzeti gondo­latot nem sérti. Az értékes és hazafias, zsidóság mint a magyarságba olvadt, test nem igényel külön intézkedést, de elvárja, hogy kiközösítsék soraikból a destruktív elemeket. Á faji külön­állóságot fentartani kívánó zsidóságra nézve a nemzeti kisebbségek védelméről szóló törvény alkalmazandó. A megszállott területeken leg­utóbb egy félmillió zsidó nyilvánította magát külön nemzetiségnek és ezáltal rontott a ma­gyarság arányszámán. A nemze'gyülés össze­Óráját és ékszereit lavtffassa elsőrangú óra- és ékszer­üzletemben. Szolid árak! órákban és ékszerekben nagy raktár. 154 FIS CHER K. ^"MELlett*"-

Next

/
Thumbnails
Contents