Délmagyarország, 1920. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1920-01-11 / 8. szám

Szerkeaztőst? éa kiadóhivatal: SZEGED, BOLDOGASSZONY-SUGARUT 4. szAm A *í»r>f '.7tiWr és kiadóhivatal 'elefonla : 305. ELŐFIZETÉSI ARA: egéaz évre 144.— K negyedévre 36.— K félévre . 7i— V egy hónapra 12.— K T*m Ars f'"ér Nyomda: SZEGED, PETŐFI SÁNDOR SUGARUT 1. 8ZÁ* A nyomda iel#»r«Tla: 16-34. Szeged, 1S20 IX. évfolyam 8. szám. A magyar békekötés. — Szombaton véglegesítették a német békét. — (Haját tudósítónktól.) A béketervezetet még nem ismertették meg a magyar delegáltakkal. E helyett Clemenceau volt lapja megfenyeget bennünket azzal, hogy semmi jóra siirs kilátásunk. Nincsenek rózsás reményünk, de a L'Hommc Libre-t, Clemenceau egykori lapját nem kell a végső orákulumnak tartanunk. A német béke ratifikálás;) szombaton történt meg s ezzel most már Németország — legalább papíron — kibékült a világgal, Amerikát kivéve, amellyel külön békét kell kötnie, mert Amerika j kivált az antantból. A hatalmas Németországot, mint egész Középeurópát hosszú idfjre megnyomori- 1 totta a háború, de bizonyos, hogy nem örökre. Németország legjobb lerfiai régen kiadták már a jelszót: Dolgozni és el nem csüggedni. Mai híreink a béke ügyéről a követ kezők: Még nem adják át a békcszerrődÓB j -— tervezetét. Páris, január 10. (M. T. I.) Politikai körök- j ben azt mondják, hogy a magyar békedelegá- j ciónak csak bizonyos idö tnulv* adják át a magyar békeszerződés tervezetét. A megbizólevel.k veritíkáiásától eltekintve, ami még nem történt meg, a határozatok egész sora nincs I még végleg megállapítva, főleg a jóvátételre vonatkozók. A jóvátcteli bizottság még a szövegezéssel foglalkozik. A szerződés átadása : után határidőt tűznek ki a magyar delegáció ; számára, amelyen belül válaszolnia kell, mint j a többi állam delegációinak, amelyekkel eddig békét kötöttek. A válasz határideje meglehetősen rövid lesz, de módot nyújtanak Apponyi Albert grófnak arra, hogy közben Magyarországba uhzh?ssék ús Budapesten szövegezhesse meg a válaszjegyzéket. Clemenceau lapja a magyar békéről. Budapest, január 10. (M. T. 1.) A N. U. tudósítója jelenti Parisból : — Mihelyt megérkeztünk Neuillybe és a delegáció a kényelmesen berendezett Oateau de Madrid-szállóba elhelyezkedett, a főtitkárság azonnal megkezdette működését. Praznovszky Iván rendkívüli követ, meghatalmazott miniszter, a delegációhoz kirendelt misszió közvetítésével eljuttatta a békeénekezlet fotitKárához. a küldöttség megbízóleveleit. A L'Homme Libre, amely azelőtt Clemenceau ispja volt, a Magyarországgal kötendő békével kapcsolatosan ezeket irja: — A magyarok jelenlegi magatartáía nem fogja c!hári;-.mi az igazságos büntetést. A 14. évi események nagyon közel vannak ahhoz, ho?y el tudnánk felejteni Magyarországnak nagy bűnét, amely egy hajszálnyival sem kiscDb, mint Németország, Aus^iria és Bulgária bűne volt. Az antant kötelessége betartani a Romár.iáv-íl, Szerbiával és Jugoszláviával válla.t kötelességeket. A magyar békeszerződés irányelvein nem fog változás történni és a magyar diplomaták előtt csak az a választás áll, hogy aláirják-e vagy nem irják alá a békét. A magyar békeszerződés értelmében az uj Magyarország lakossága 8 millió lesz. Vasárnap, január 11. A nyugatmagyarországi kérdés. Budapest, jinu.ir 10. (M. T. I.) Clark budapesti tartózkodása alkalmával gróf Sigray Antal, Nyugatmagyarország kormánybiztosa memorandumot készített a nyugatmagyarországi kérdésről, amelyet gróf Pálfy-Daun Jó/sef repülőszázados nyújtott át az angol államferfiunak. A jegyzékben kéri az amattól a Mura-vidék kiürítésének elrendelését. A jegyzékre még nem érkezett válasz. Szombaton véglegesitik a német békét. London, január 10. (M. T. I. szikralávirata.) A Daily Chronicle értesülése szerint a nagyhatalmak véglegesen szombatra állapították meg a békeszerződés ratifikálását. A német megbízottakat erről hivatalosan értesítették és ők tudomásul is vették ezt. A francia külügyminisztériumban jövő szombatra báró Lerchner és SimDson aláírják majd a ratifikáló jegyzőkönyvet, majd azoknak a nemzeteknek megDizottai is, ameiyek már ratifikálták a békeszerződést. Az Egyesült-Áliarnok nem lesznek képviselve a szombati ceremónián. Az aláírás után Kicserélik a rutifikaio okmá.iyokit. Clemenceau, mint a békeérte*ezei elnöke áMdja a német megbízottaknak a Legfőbb Tanacs írásba foglalt ígéretét, amely szerint a Scapa-öbölben a történtekert követelt kártérítési igényűket redukálni fogják. Ezután a né.net megbízottak az ar.tant meg.iizouaivai ke*et fognak és együtt mennek arra a teadélu-ár.ra, amdyei a francia kormány rendez a vendégek tiszteletére. Ettől a perctől kezdve Németország hivatalosan békelábon áll az egész világgal, az Egyesült-Államok kivételével. A német béke életbeléptetése. Páris, január 10. (M. T. I. Havas.) Lloyd George, Nitti es Clemenceau tegnap tartót,'ák első tanácskozásaikat. A békeszerződés életrelép'etesé! követő napon, tehát vasárnap, újból felveszik a. diplomáciai erintkezest NémetTARCA NEFELEJCS. Bus Morva mentén árva kis Szakolca, Emlékszel-e a régi vándorodra, Ki itt tanyázoti két keserű évet És bus ifjúból bölcs örtg legény lett ? Ki szelek szárnyán sóhajtottam vissza A Tisza táját vágyó dalaimba S ugy álltam árván a magyar határon, Mint Toldi ős a nyári pusztaságon És ugy idéztem büszke Budapestet, Mint bánatos szerelmes, aki szenved És ugy idéztem az öreg Gvadányit, Mint tékozló fiu, ki hazaáhit. És ugy öleltem a szli* mélubut itt, Mint beteg nővéri, aki édesbusit. Most mit csinálhatsz, most kijár ki mélán A szent határra fekete éjféltájt A háromszínű félfát megölelve, Mint árva, aki anyját eltemette. Kis Tisza mentén Mármaros Szigetnek Piros tetői ködből integetnek, A messzi és a múlt derűs ködéből, Egy régi őszből és egy régi iélből. Az Iza tükre a lelkembe csillan, Hol Arany árnya kószáll álmaimban. Első szerelmünk itt tavaszodott még, Ha én csak egyszer ily szomorú volnék! Egy vig majális mámota dereng még, A könnyek fátylán rózsálló nagy cmlck. És régi séták utja visz ki messze, Hol hivón kéklik a regés Verecke. Ugy érzem, egy dalt akkor félbehagytam, Eresszetek! Ott vár rám az a daliam ! III. Adyval ültünk Váradon. A hold sarlója aratott az égen. Hulltak a hervadt csillagok Fehéren. Adyval, ültünk. A vonat Vörös szemével rőt szemünkbe bámult, Zakatolt, mint a kárhozat Titánul. Adyval ültünk. Feketén Borongott föl az égre ho'mi nyárfa, Sirt rajta lágy nyugati szél, Mint hárfa. Adyval ültünk. Váradon A magyarok vigadtak és loholtak S fölrémlett csókon és dalon A holnap. Adyval ültünk. Zomotor Nem szomorúbb, mint ez a régi bálunk. Virrasztva vártuk, hogy kopog Halálunk! luhász Gyula.