Délmagyarország, 1919. december (8. évfolyam, 260-282. szám)

1919-12-17 / 272. szám

2 DELMAGYAKORSZAG Szeged. 1919 december 17. A kamara akciója a tisz­tességes kereskedelem megvédése érdekében. Ismeretes a kamarának az az akciója, ame-. lyet az üzleti tisztesség fokozott védelme céljá­ból indított meg. Folyó hó 15-én a kamara helyiségében Wimmer Fülöp elnöklete alatt a kamara, a Szegedi Lloyd-Társulat, az Ipartes­tület és a Szegedi Kereskedők Szövetsége ki­küldötteivel igen látogatott értekezletet tartott. Wimmer elnök megnyitójában rámutatolt arra, hogyha valaha, ugy most van szükség arra, hogy a kereskedelmet és az ipart az oda nem tartozó elemektől szabadítsuk meg és ezzel a kereskedő- és iparososztály öntudatát emelve, a magyar kereskedelem és ipar nivóját állandóan fejlesztve az üzleti tisztességet messzemenő védelemben részesítsük, a tisztességtelen ver­seny és a betolakodott hívatlan 'elemek ellen pedig a legélesebb harcot vegyük fel. Az e tárgyban készített elnöki előterjesztést felolvas­tatja, kéri az érdekelteket, hogy véleményüket tárgyilagosan fejtsék ki. Dr. Landesberg Jenő kamarai segédlitkár terjeszti elő az elnökség indítványát, amely rámutat arra, hogy a háború a fogyasztás és termelés harmóniájának meg­bontásával nagymérvű áru- és anyaghiányt idézve elő, lagadhatlanul könnyű konjunktúrát teremtett és ezzel lehetővé tette az árufelhalmozást és árdrágitó elemek nyerészkedését, a csempész-, zug- és lánckereskedelem felburjánzását. A gazdasági blokád, kiviteli és behozatali tilalom, az anyagok rekvirálása, a maximális árak rendszere, az állami beavatkozással járó bü­rokrácia, a hatósági ellátás túlzásai, a beszer­zési csoportok privilégiumai, a központok Uralma megkötötte, számos vonatkozásban meg­szüntette a kereskedelmet és ipart. Ez az állapot a jövőben természetesen nem tartható fenn, ma már a tizenkettedik órája érkezett el annak, hogy a kereskedelem és ipar az őt jogosan megillető mozgási szabadságot, működési teret visszanyerje, hogy a rájuk váró közgazdasági feladatoknak megfeleljen. Kamaránk elérkezett­nek látja az időt, hogy a káros tendenciákkal szemben az ország gazdasági fejlődése érde­kében felemelje óvó szavát, ugyanakkor a kamara, mint a kereskedő-és iparostársadalom törvényes érdekképviselete, megismétli ama álláspontját, hogy a tisztességtelen elemek kíméletlen elfojtását nemcsak helyesli, hanem e téren a jövőben is óhajt közreműködni, ugyanakkor a maga részé­ről hatékonyan kíván közreműködni az üzleti tisztesség fokozott védelme és az egész­séges szabad verseny biztosítása érdekében, ami a magyar kereskedelemnek és iparnak presztízsét ugy a belföldön, mint a külföld előtt csak erősbitheti. A védelmet meggyőződé­sünk szerint a meglevő hatóságok, bíróságok működése "mellett jelentékeny mértékben tudja szolgálni a kereskedő- s iparososztály a maga autonom szerveivel. Ez utonom-szervezetek egy zsűrit alkotnának, amelynek tagjai a kereske­delmi és ipari élet elitjét és a kereskedelem és ipar összes számottevő erkölcsi testületeit és szakmáit képviselve, legszebb garanciáját nyújt­ják az eredményes működésnek, irányítaná a kereskedelmi és ipari életet, befolyásolná a kereskedelmi szokások, judikatura kialakulását és feladatkörébe tartoznának főképp az árdrágítás, jogosulatlan árufelhalmozás, zugkereskedelem, lánckereskedelem, csempészkereskedelem és ál­talában a tisztességtelen üzletvitel esetei. Holtzer Tivadar mindenekelőtt a kataara és a Kereskedők Szövetsége között legutóbb fel­merült ellentét kérdésével foglalkozik és meg­állapítja, hogy a Kereskedők Szövetsége és a kamara között sem a mullban, sem a jövőben a gazdasági kérdéseket illetően ellentét nem volt. Szükségesnek tartja hangoztatni, hogy a Kereskedők Szövetségének egy akciója sem irányul személyek ellen, legkevésbé a kamara elnöke ellen, akinek közgazdasági ténykedését minden arra hivatott faktor elismeri és kellő­képen méltányolja. Érdemben a Kereskedők Szövetsége részéről is szükségesnek tartja az elnökség által javaslatba hozott zsűri felállítá­sát, amely lehetővé fogja fenni, hogy a keres­kedelmi életet megszabadítsuk azoktól a para­zitáktól, amelyek a tisztességes kereskedelem rovására, fejlik ki káros működésüket. Mert elsősorban magát becsüli meg a tisztességes kereskedelem, ha az oda nem tartozó elemeket kizárja soraiból. Glücksthal Lajos rámutat arra, hogy a tisz­tességes kereskedelem zavartalan működése éppen olyan tényezők részéről van megnehe­zítve, akiknek kötelessége volna a tisztességes kereskedelem működésének megkönnyítése. Többek hozzászólása után Wimmer Fülöp elnök összegezi az elhangzottakat és rámutat arra, hogy a szóbanforgó zsűri felállítását a kereskedelmi és ipari élet kiküldöttei szükséges­nek tartják. Javasolja, hogy n jelenlevő testü­letek egy szűkebb bizottság megalakítása cél­jából, amelynek feladata, á zsüribizottság ügy­rendjének kidolgozása lenne, nevezzék meg 2—2 képviselőjüket és pedig oly időben, hogy ez a bizottság működését minél előbb meg­kezdhesse. TELEFON, TÁVIRAT. Bandholz kilépett az antant­tábornokok tanácsából. Budapest, dec. 16. Bandholz amerikai tábor­nok kilépett a Budapesten székelő antant­tábornokok tanácsából és értekezleteiken többé nem vesz részt. Bandholz amerikai tábornok fellépése összefügg a párisi tanács­kozásokkal. Az amerikai békedelegáció a többi antantküldöttséggel való teljes egyet­értésben ugyanis azt határozta, hogy haza­utazik Amerikába, mert további közreműkö­désére szükség nincs. Ennek megfelelően kiléptek az amerikaiak az összes antant­missziókból és természetesen ki kellett lépni Bandholz tábornoknak is a budapesti misszió­ból. Ki'épése azonban nem jelenti azt, hogy az Egyesült-Államok kormánya és az antant kormányai között az egyetértés megszűnt volna, vagy hogy az Egyesült-Államok kor­mánya továbbra nem képviseltetné magát Budapesten. Bandholz kormánya képviseleté­ben egyelőre Budapesten marad és már leg­közelebbi időben amerikai polgári diplomata érkezik Budapestre, aki ezentúl fogja az ügyeket az Egyesült-Államok kormányának nevében vezetni. A magyar békedelegáció ülése. Budapest, december 16. A békedelegáció ma délelőtt tanácskozást tartott, amelybe a referen­seket is beavatták. Az ülésen gróf Apponyi Albert ernökölt. Résztvettek gróf Teleki Pál, gróf Bethlen István, báró Lers Vilmos, Ottlik Iván államtitkár, gróf Somsich László, az OMGE elnöke, Hegedűs Lóránt és mások. A német kormány válaszjegyzéke. Berlin, december 16. A német kormány vá­laszjegyzéket adott át a békekonferencia elnökének, az antant december 6-íki jegyzékére. A jegy­zékben kijelenti a német kormány, hogy ami az elsülyesztett flottát illeti, a német kormány hajlandó jóvátenni azt a kárt, amelyet az el­süllyesztésekkel ' a szövetségeseknek okozott, arra azonban képtelen, hogy a kártérítést a november elsejei jegyzőkönyvben közölt módon teljesítse. Ennek a követelésnek teljesiíése soha jóvá nem tehető kárt okozna Németország gaz­dasági életének, lehetetlenné tenné a békeszer­ződés követelményeinek végrehajtását. A cseh külügyminiszter a magyar békéről tárgyal. Páris, december 16. (Szíkratávirat) Benes cseh külügyminiszter Londonból Párísba ér­kezett Párisban a Magyarorsz ggal kbtendő békéről és más pénzügyi és gazdasági ter­mészetű kérdésekről fog tárgyalni. A horvát hangulat. Prága, december 16. A Narodny Listy je­lenti : A horvátok Zágrábban felgyujtoíták a diadalkaput, amelyet Jugoszlávia uralkodó­jának fogadtatására emeltek, mert Magyar­ország felé vonzódnak, ahol a törvényes ura­lom helyreállt. A francia fegyverkezés. Bécs, december 16. Párisból táviratozzák: Az Information jelentése szerint a francia kor­mány a kamarában javaslatot nyújt be, amety­ben további nagyszabású fegyverkezésre kér felhatalmazást. Ausztriát közösen élelmezik az antant-államok. Páris, december 16. Londonból jelentik: A Daily Telegraph párisi távirata szerint a francia kormány arra az álláspontra helyezkedik az osztrák kérdésben, hogy a szövetségesek kö­zős ellenőrzés alá helyezik Ausztriát és Ausztria segítését. Tőzsde. • Az irányzat haszonbiztositó eladásokra, va­lamint külföldi jegyzésekre ellanyhult. Egyes értékek azonban továbbra is lényegesen emel­kedtek. A valutapiac lanyha volt és különösen a dollár hanyatlott. Magyar Hitel 1180—90, Osztrák Hile'l 811. Leszámítoló 685—70, Ma­gyar Bank 835—25, Ingatlan 790—70, Forgalmi : Bank 590—600, Fabank 1970—85, Adria I 6250—150. Aíiantica 3300-50, Levante 3200­300, Államvasút 3100—300, Concordia 900—80, Viktória 2000—160, Naschitzi 7800—8020. Valuta: Lei 407-05, márka 335-29, dollár 135—28, románov 243—34, szokol 230, font 550, rubel 240. Férfi, fiu és gyermekruliák Balázs Jenő ruhaaruházabanszerezhelők be-Szeged' Ízléses kivitelben készen és méret után Telefon-szám 25ö. 335 Külön mértékosztály.

Next

/
Thumbnails
Contents