Délmagyarország, 1919. december (8. évfolyam, 260-282. szám)

1919-12-14 / 270. szám

ÖELMAGYAR©83ZAO Szeged, 1919 december tt. Csak kisebb békebizottság utazik Párisba. — A magyar béke ügye. Budapest, december 13. A tegnapi minisztertanács a békemegbizottak névsorát teljesen összeállította. A névsorban, mint uj nevek szerepelnek Charmant Oszkár, volt bécsi követ és Peidl Gyula a szocialista-párt megbizottja. A békebizottság kiküldésével szemben a kormányban két álláspont vitázott egymással. Az eredeti terv az volt, hogy az egész, mintegy 70 tagot számláló delegáció együtt menjen Neuillvbe és ott állandó tartózkodása alatt, mint Magyarország teljhatalmú bizottsága érintkezzék és tárgyaljon az ötös bizottsággal. A tegnapi minisztertanácson az az álláspont is szóbakerült, hogy a koronavaluta rettenetes diszázsiójára való tekintettel elegendő, ha néhány tagból álló kisebb bizottság utazik Párisba. Ez a bizottság átveszi a békeszerződésnek amúgy is ultimátumszerűén hangzó pontjait, azután hazahozza és itt vitatja meg a nagybizottság, szakértőkkel együtt a A papriha forgalma. — A vegyvizsgáló-hivatal közleménye. — A szegedi vegyvizsgáló-hivatal vezetősége pár nappal ezelőtt közleményt adott ki,, amely a paprika termelésének és forgalmának kérdésével foglalkozott, válaszul arra a memorandumra, amelyet dr. Gerle Imre vezetésével a szegedi termelők küldöttsége adott- áí a földmivelési kormánynak. A vegyvizsgáló vezetősége szükségesnek tartja az állami szoros felügyeletet ugy a termelés, mint a forgalom fölött, főképpen a hamisítások miatt. Dr. Csonka Ferenc, a vegyvizsgáló-hivatal főnöke elmondotta, hogy amikor a hivatal megkezdte működését, a szegedi paprika nyolcvan százaléka hamisított volt Dr. Csonka nem tartja valószínűnek a kormány paprika-rendeletének gyökeres módosítását. A vegyvizsgáló vezetősége a múltkori közleményt most az alábbiakban folytatja: A jelenlegi gyarló valutáris viszonyok mellett a magyar paprika talán ideig-óráig felszínen tudná magát tartani a spanyollal való versenyében, de vakondoklátókörü az a nézet, amely magát azzal kecsegtetné, hogy a szegedi paprika a jövő szabadversenyberi a spanyol-paprikával szemben megtudná állani a helyét. Csak röviden utalni kell Pick Jenőnek spanyolországi utijelentésére. A spanyolországi termelési viszonyok sokkalta kedvezőbbek, mert az éghajlat ott mérsékelten meleg. A paprika termeléséhez többek között nem kell melegágy, a spanyolpaprika tenyészideje a mienkének majd kétszerese. Kevesebb az üzemköltség és többet terem. Ne álltassuk magunkat! Ha a pénzünk megjavul s ha a határok megnyílnak, a magyar paprika exportja szenvedni fog a spanyolnak a versenyétől. Ezért az állam már két évvel ezelőtt megtett minden tőle telhetőt," hogy a paprika jövőjét biztosítsa. Kalocsán paprikakisérleti állomást állított fel, mely hivatva lesz, hogy oly fajtákat tenyésszen ki, melyek bő termésben a spanyol-paprikával vetekednek. Talán még időelőtti a tudományos kísérletek szempontjából ez a kijelentés, de örvendetes tény, hogy a kalocsai jegyzéket és tesz majd javaslatot a módosításra. A minisztertanács hangulata után igen valószínű, hogy az utóbbi álláspont fog érvényesülni és igy karácsony után alkalmasint egy kisebb magyar bizottság indul Párisba, hogy az ötös tanácstól átvegye a magyar békeszerződést. A csehek visszavonulása a demarkációs vonalra. Miskolc, december 13. December 12-ikén a csehek kiürítették Sátoraljaújhelyt. Ezzel egyidőben a határzárat ismét megszorították, ugy hogy a demarkációs vonalon csak a prágai minisztérium engedélyével lehet átmenni. Csehországból semmit sem szabad Tótföldre bevinni. A polgári lakosság és a katonaság körében észrevehető idegesség vett erőt. A keleti részben a cseh tisztviselők általános rendeletet kaptak, amely esetleges elszállításokra vonatkozólag intézkedik. A fegyelem a eseh csapatok körében észrevehetően csökkent, ami abban nyilvánul meg, hogy a lakosságot rendszeresen sanyargatják. A Tisza keleti partjain már csak kis utócsapatok állanak. paprikakisérleti áliomás már eddig is olyan paprikafajtákat tenyésztett ki, melyek a maximális termésnek kétszeresét adják. A kormány már a tavasszal Fajszon, Faddon és Szegeden szaporitótelepeket fog létesíteni, melyek a már legbővebben termő fajtáknak elszaporitását fogják eszközölni. Hogy milyen nagy fontosságot tulajdonított az állam a mezőgazdasági kísérleti intézményeknek, erre nézve felemiitjük, hogy egy évvel ezelőtt 12 milliót szánt a kisérlefügyi intézményeknek, amiből a Szegeden felállítandó mezőgazdasági intézet egymaga két milliót kapott volna. A bolseviki rablógazdaság, sajnos, ezt a pénzt is elorozta. De a kormány a kommunista-kifosztás dacára sem ejtette el a tervet, hogy a biztató eredményeket valóra váltsa: Szegeden mezőgazdasági intézetet fog felállítani, mely a magyar mezőgazdasági szakoktatás atyjának, Cserháti Sándornak már ezelőtt 15 évvel hangoztatott és szorgalmazott javaslatát hivatva lesz megvalósítani: az alföldi mezőgazdasági intézetet. Naiv hit tehát ily körülmények között nagy állami „jövedelemről" beszélni, mikor a kormány milliós , befektetéseket, tetemes évi költségeket szán arra, hogy ezzel a termelési hozamot javítsa s hogy a többtermelésből, az exportból származó hasznot azoknak érdekére fordítsa, akik a paprikával foglalkoznak. De nemcsak a többtermelés teszi, indokolttá, hogy a paprika állami kezelésbe vétessék. A minőség is súlyosan latba esik. A szegedi laboratórium évtizedeken át folytatott kitartó munkája, részint piacának hozzáférhetősége tette lehetővé, hogy a hamisitást kiirtsa. Sajnos, Kalocsára ez nem mondhaíó, ott egyes falvak a paprikahamisítási keresetszerűen űzik s ebból élnek még ma is. Ezeknek a hamisítóknak egyike is többet árt a magyar paprika hírnevének, mint amennyit ezernyi becsületes, dolgos kéz produkálni képes. Oly társadalmi visaonyok között, ahol a hamisitást meggátló ellenőrzőnek a zugkupecek és méregkeverők a testi épségét, életét veszélyeztetik, ahol a bezárást nem tartják megszégyenítőnek, ilyen erkölcsi nézetű társadalmi rétegek között balhit azt állítani, hogy a hamisítás keresetszerüségét a társadalom maga fogja kivetni, kiküszöbölni. Szegeden sem a társadalom irtotta ki a hamisítást, amit a vegyvizsgáló-állomás és a rendőri büntető bíróság igazolhat. Ezt olyan fejlett erkölcsi érzésű társadalom teheti, mint a svájci, ahol az első ízben tettenért hamisítót Svájc egész területén lehetetlenné teszik. Ott a hamisitó mindjárt felszedheti sátorfáját, hogy Svájcnak örökre bucsut mondjon, De ami áll Svájcra, az sajnos nem áll nálunk, ahol minden hamisítónak, csempésznek, árdrágítónak és láncolatos kereskedőnek mindig akad kármentője, védője. Téves a memorandumnak az az állítása, amely a termelőt, mint kárvallottat állítja be. Illetékteleneknek érezzük magukat arra, hogy a paprika termelése és forgalombahozása révén a háború alatt szerzett vagyoni állapotok arányos vagy aránytalan elosztódásának taglalásába bocsátkozzunk; de a háború alatt a paprikából szerzett vagyonok legyenek beszédes tanúi a paprika jövedelmezőségére. Épp a jövedelmezőség keltette fel a nyereségvágy szélsőségét, amint azt egy francia közmondás tartja, hogy evés közben jön meg az étvágy. Nos! Ez az étvágy az élelmezési mizériák ellenére is, sem akar alábbhagyni. De ennek az étvágynak szükségszerű csökkenéséről egy arab közmondás azt példázza, hogy Allah gondoskodott arról, hogy a pálmák ne nőjjenek az égig! Ám, de viszont az államnak legkevésbé sem célja az, hogy a termelők a tisztességes, sőt lehető nagy haszontól megfossza. Az állami kezelés a végeredményben hasznára lesz a gazdának, a kikészítőnek s az egész országnak. Egyről ne feledkezzünk meg! Nem elég, hogy egyesek emberfeletti munkát "Végeznek, hogy az Alföld elmaradt mezőgazdasági viszonyai megjavuljanak. Ennél a kérdésnél minden épkézláb gazdának össze kell fognia megértéssel, buzgalommal. A multak bűnét, mely az Alföldet teljesen magára hagyta s az Alföld rovására, kárára, a végekre helyezte a mezőgazdasági intézményeket, tegyük mi jóvá azzal, hogyha mindenünkből ki is fosztottak, éljünk azzal, amink megmaradt még, éljünk a munkával. Vigyük a termelést az Alföldön legalább odáig, hogy elérjük Dunáníult. Kezdetnek is nagy munka lesz. í V Kérjen pí CZ1NNER" CZALáMtT. Minden jobb fdszety és csemege-Ö2lelben kapható. Oszi és téli divat Kosztümök, szőrmekabáiok, utazó, és estélyi ruhák legolcsóbban beszerezhetők Zsolnainál Széchenyi-tér 9. sz. (KoraHaozi ház.). Telefon-szám 15—01. 32» Telefon 15—01. K 209 Megjeleni a ERTÉSZ-EELE ÖLCSÖNKÖNYVTÁR ÖNYVJEGYZEKE Magyar, német és francia könyvek, Kölcsöndij havonta 6 kor. Zrinyi-u. 2. sz. Telefon 12--80Karácsonyfa és újévre Kosztümkelmék, selymek, Crepdechinek és Barchettok mélyen leszállított árban = Gerő és Tabár cégnél Széchényi-tér /. szám. 328 Férfi ifi ff ük ilegszebb női fehérnemüek, női, férfi és gyermekharia1 ._ JL nyák, chif fonok, batistok, zephyrek legnagyobb választékban SOOS LAJOS saját készítésű fehérnemüek áruházában, Oroszlán- éa Iskola-u. sarkán,