Délmagyarország, 1919. december (8. évfolyam, 260-282. szám)

1919-12-11 / 267. szám

262 DÉLMAGYARORSZAG Szeged, 1919. december 7. jegyzékben foglalt kívánságairól, amelyek szerint Magyarország bizonyos megszállott részei kitiritendők és egyes román, illetve szerb fogságban levő magyar személyek, akiket a békedelegáció tagjaiul szemeltek ki, szabadon bocsátandók. Amerikai élelmezési akció. Budapest, december 10. Egy uj amerikai élelmezési akcióról érkezett hír. Hoover élelmezési diktátor uj tervezetet dolgozott ki. Arról Van szó, hogy az amerikai magyarok is küldhetnek élelmet hozzátartozóiknak. A megérkező élelem felett kizárólag az amerikai segitőbizottság budapesti irodája rendelkeznék és semmiféle hatóságnak ezt az élelmet nem szabadna elrekvirálni. Arról szó sincs, hogy azoktól, akik Amerikából kapnának élelmet, elvennék az élelmiszerjegyeket. Harc D'Annunzio csapatai és a szerbek - közt. Páris, december 10. Szikratávirat: A jugoszláv békemegbizottak ma hirt kaptak arról az összeütközésről, amely a minap Buccarinál az ottlevő olasz és szerb csapatok között történt. Mindkét részen sok halott és sebesült volt. Az emberveszteség pontos adatai még nem ismeretesek. Hir szerint amidőn D'Annunzio csapatai a tengerparton dél felé nyomultak elő, hirtelen szerb komitácsik rohanták meg őket. A szerbek megállást parancsoltak és midőn az olaszok felsorakoztak és fegyvert szögeztek, a szerbek megindították a tüzelést. Az olaszok fegyvereikkel és gépfegyvereikkel feleltek. A harc több mint két óráig tartott, végül az olaszok visszavonultak. Később azonban D'Annunzio Susák felől megerősítést küldött és uj támadásokkal megverték a szerbeket. Megegyezés Amerikával a békeszerződésről. Páris, december 10. A Daily Mail párisi kiadásának ma reggeli számában washingtoni sürgöny jelent meg, amely szerint a francia és angol kormány illetékes helyen olyan kijelentést tett, hogy hajlandó a versaillesi békeszerződést a szenátus változtatásával elfogadni. A Párisban levő francia és angol politikusok kijelentették, hogy sem Clemenceau, sem Lloyd George nem utasítanák vissza a szenátustól módositott német békeszerződést, mert állítólag megegyeztek arra nézve, hogy a francia, illetve angol nagykövet utján a washingtoni kormányt értesitik erről a felfogásról. A szegedi vegyvizsgáló hivatal. a paprika-ügyről és dr. Gerle memorandumáról. (Saját tudósítónktól.) Közölte a Délmagyarország annak a memorandumnak lényegét, amelyet dr. Gerle Imre vezetésével küldöttség nyújt át a földmivelési miniszternek a paprika szabadkereskedelme érdekében. A szegedi vegyvizsgáló-hivatal vezetősége erre a lapunkban ismertetett memorandumra most a következőket teszi közzé: A szegedi gazdasági egyesület elnökének, dr. Gerle / Imrének a vezetése alatt a paprika szabadkereskedelme tárgyában ujabb, harmadik küldöttség járult a földmivelésügyi minisztérium elé. Kérelmüket memorandumba foglalták, amelyben a többi között hivatkoznak arra, hogy a szegedi paprika világhírét a szegedi termelők alapították meg s azok is fogják fentartanL Ha valóban ilyen fényes eredményt voltak képesek maguk erejéből elérni, ugy önkéntelen felmerül a kérdés, hogy miért avatkozik az állam mentőakciójával a szegedi paprika-termelés és kereskedelem menetébe? Az elvitázhatlan tény, hogy a szegedi paprika jóhirnevének tetőpontját az utóbbi háborús évek alatt érte el, amidőn is Középeurópa népe a világtól elzárva, ugy a lakosság, mint a hadserég milliói, más fűszer hiányában, leginkább a szegedi és kalocsai paprika fogyasztására lettek utalva. A vegyvizsgáló intézet jelentése szerint a szegedi paprika ezen alkalommal is fényesen megállotta helyét. Többezer mázsa paprika-szállitmány, melyek a vegyészi hivatal által ellenőriztettek, reklamációra egy esetben sem adott alkalmat. Ezért az elismerés nemcsak a kikészitőket illeti, hanem az államot is, amely gondoskodott oly intézmények létesítéséről, amely az ellenőrzést szakszerűen és lelkiismeretesen teljesítette. Ezen eredmény adhatott impulzust a földmivelési minisztériumnak arra,- hogy a ^háborúban és a már háború előtt is szükségesnek mutatkozó védelmet továbbra is biztosítsa a hazai paprikatermelés és kereskedelem érdekében. Erre szükség volt a múltban és ezt a jelen viszonyok közt és a jövőben sem nélkülözhetjük. Ezt igazolja a szegedi paprikakereskedelem fejlődésének története is. Ugyanis mintegy negyven^ évvel ezelőtt paprikakivitelünk alig volt számbavehető és a hamisitás főleg festéssel és dercével oly nagymérvű volt, hogy kilátás sem volt arra, hogy ez a kivitel fokozódjék. Szeged város hatósága 1883-ban szervezte a vegyészeti hivatalt, amelynek akkori és jelenlegi vezetője hívta fel a hatóság figyelmét a hamisítások meggátlásának fontosságára ugy a közegészségügy, mint a kiviteli kereskedelem érdekében. Ekkor még a paprika vizsgálati módszerei nem voltak megállapítva és habár sikerült is a szegedi vegyésznek uj, jelenleg is használatos eljárással a hamitásokat kétségtelenül megállapítani, nem voltak megfelelő törvények és rendeletek a hamisítók üldözésére. Ekkor is a város hatóságának kérelmére a minisztérium készséggel nyújtott kezet és a paprikát „a mezőgazdasági tirmények és termékek tilalmazása tárgyában alkotott 1895: XLVI. t.-cikk" védélme alá helyezte. Ez az állami védelem adta az első impulzust arra, hogy a szegedi paprika megbízhatóság tekintetében felülemelkedett minden más vidékről forgalombahozott paprikánál és igy kiviteli kereskedelem szempontjából is túlszárnyalta azokat. Elmondja ezután a közlemény, hogy a hamisítások sikeres meggátlása után a szegedinél olcsóbb spanyol paprika veszélyeztette a szegedi paprika hírnevét. Ezzel a silány, de szapora paprikával kevés szegedi paprikát kevertek s a keveréket szegedi paprika néven hozták forgalomba. Most a város ismét a kormányhoz fordult segítségért. Az állam a célt ugy akarta elérni, hogy a spanyolpaprika termelésének a helyszínén, szakértők által való tanulmányozása alapján oly intézményeket és berendezéseket biztositson Szegednek, amelyek a sokat hangoztatott többtermelést teszik lehetővé. A háború kitörésével a kérdés elvesztette aktualitását, a spanyolpaprika behozatala megszűnt. Most azonban, — folytatja a közlemény — mikor ezen kérdésre nézve is a békeviszonyok előbb-utóbb beállanak, újra ugyanazon veszedelem fenyegeti paprikakereskedelmünket. Az állam támogatását ezúttal sem nélkülözhetjük és ha jelen pillanatban ugy látszik is a rövidlátásu érdekelteknek, hogy az ájlam a szegedi paprikatermelés és kereskedés kárára csak jövedelmét akarja a szőnyegen forgó paprikarendelettel növelni, cáfolatot nyer ez abban, hogy Szegeden oly mezőgazdasági kísérleti állomások és berendezések állami létesítése van folyamatban, amely az államnak nagy befektetésébe kerül és amely végeredményében más termények mellett a szegedi paprikának a spanyol- és minden más paprikával való versenyképességét is biztosítja. Végül összefoglalva a fentieket, az a kérdés merül fel, indokolt volt-e a múltban a paprika zár alá vétele és indokolt-e az a jelenben. Ezen kérdésekre könnyű a felelet, hisz a zár alá vételét elsősorban a hadsereg érdeke követelte, hogy elegendő mennyiségben uzsoraár kikerülésével juthasaon kifogástalan minőségű termékhez. Ugyanez állott a közönség érdekében is. Ha indokolt volt ez a múltban, még inkább indokolt a magyar állam rettenetes közgazdasági helyzetében az ellenséges külfölddel szemben, ahonnan is nélkülözhetlen közszükségleti cikkekhez, mint a fa, szén, só stb. oly magas megfizethetlen áron juthat országunk szerencsétlen népé, hogy azt némileg is csak rekompenzációs áruval lehet enyhíteni. Tehát az állam eljárását a paprikának zár alá vétele tekintetében az országos közérdek indokolta*' amelyet támogatni minden hazafinak kötelessége, különösebben pedig azoknak, kik a háborús viszonyoknál fogva oly kedvező anyagi, helyzetbe juthattak, mint általán a szegedi paprikatermelő és kikészitői, akiknek ugyanez biztosítva van a jelenben kibocsátott rendeletben is. 269 K Megielenl a ERTÉSZ-FELE ÖLCSÖNKÖNYVTÁR ÖNYVJEGYZEKE Magyar, német és francia könyvek. Kölcsöndij havonta 6 kor. Zrinyi-u. 2. sz. Telefon 12—80. A munkanélküliség, a világosság és a karácsonyi árak. Minden munka érték és minden munka tisztességet jelent. Ennek a mi agyongyötört, halottaiból feltámadni akaró országunknak pedig sok munkára, munkásra és tisztességre van szüksége, ha azt akarjuk, hogy mielőbb talpraálljon. Egyeiőre azonban még mindig a munkanélküliség szomorú bizonytalanságaitól kell rettegnünk. Egyelőre még mindig a meglevő csekély készleteket fogyasztjuk anélkül, hogy valamit produkálnánk, termelnénk. De nemcsak hogy nem termelünk, hanem komolyan még a legközelebbi jövő munkaprogramjával sem foglalkozunk. Pedig ma a tizenkettedik órában állunk ezzel a kérdéssel is. Szervezni, csoportosítani kellene a munkástáborokat, hogy hányan, hová, mikor, mily munkálatok elvégzésére legyenek kirendelhetők, a különféle munkálatok elvégzésére alkalmas időpontokban. Igen fontos lenne, hogy a gyárak, vállalatok, ipartelepek tájékozódást nyújtsanak arra nézve, hogy mikor, mily mértékben vehetik fel a munkálatokat. Igen jól tudjuk, hogy _ mindezekhez nyugalom, pénz, anyag, tüzelőszer, szén kell. Ezt lassanként mind meglehet szerezni, azonban a termelést csak a munkások tömegeivel lehet végrehajtani. Ennek a most munkanélkül vergődő sokezer munkásnak pedig, ha egyelőre elegendő munkát nem is, de biztató, megnyugtató kilátást kell nyújtani a közel jövőre. Ezért sürgetjük minden vonalon a koEgy vaggon valódi RIZ ABADIE nikofinmeníes és 123 és fekete Club szivarkapapir érkezett a HEDI SPECIHLITE hygiénikus szivarkahüvely számú 54«Varnanuveiy főraktárába Szeged, Jókai-uíca II. Telefon 15—20. Eladás nagyban és kicsinyben. 2-es és 3-as