Délmagyarország, 1919. december (8. évfolyam, 260-282. szám)
1919-12-11 / 267. szám
Szeged, 1919^december*ll. DELMÁQYARORSZAQ moly program megállapítását, közhírré tételét, mert az is biztosítékát fogja képezni az olyannyira fontos nyugalomnak. « Nyoíc-tiznapi világosságban való szűkölködés után: lön világosság. És felderült a világossághoz szokott • szemek mosolya. Leginkább mosolyog a gázgyár, mondván: - Ugy-e, hogy mégis csak én vagyok a hatalom. A közönség oly vigan fizeti a felemelt díjtételeket, mint a pinty. Mert Uramisten, még megtörténhet, hogy " ismét lehunyja a nagy bögölyszemét az a hatalmas gáztartály. Ez pedig (alighanem ujabb áremelést jelentene) baj lenne. Okos emberek pedig azt állítják, hogy mégis csak olcsóbb lehetne az a gáz- és villanydijtéte', mert az árkalkulálást zsilvölgyi szén alapján eszközölték .és állapították meg, most meg kisül, hogv az Országos Szénbizottság salgótarjáni, vagy más hazai szenet dirigál a gyárnak. Ezzel pedig egészen másként kell, hogy módosuljon az egységár-kalkuláció. Vagy olyan nagyon drága lesz a salgótarjáni szén is, hogy a gázgyár arra is rá fog fizetni ? Talán inkább a közönség fizessen rá. |Az úgyis mindenre ráfizet. * Karácsony felé közeledünk, az élelmicikkek ára hihetetlen mértékben kezd felszökni. Sovány liba párjáért 360—400 koronát kérnek. Egypár csirkéért 80—120 koronát. A sertéshús kilogramját élősúlyban 40—44 koronájával adják. És ezen sírva fakadhatott a csöndben elvonult Mikulás bácsi is. És sirva fakadnak sokan szegény emberek, akiknek már most bele kell törődni abba, hogy még nem következik el a vígabb, csak a szomorúbb kará»csony. A hatodik .. . (Hogy gonoszabb ne legyen a hetedik.) A karácsonyfáknak pedig alighanem még a gyökereit is kiszedik ott, ahol nagy a fainség. Szegeden már régen szedik. Itt gyökér is kevés van, hát még tűzifa! Istenem, a gondolattól is fázik az ember, hogy milyen szenvedésteljes tél elé néznek a szegények, hát még a valóságtól. K. HÍREK ÖSZ 1919 OKTÓBERÉBEN. Tegnap még aranysugarat permetezett az ég, Tegnap még zúgtak dus melódiák, Ma a léget gyilkos kőd szeli át, Ma már jégkarok szorítják az álmok tüzszivét. Vacogva gubbasztok mély fotölynek hideg ölén S mig az utca halk neszét hallgatom Az árnyékok megnyúlnak a falon S az idegen Ősz jégkarmait kinyújtja föl£m. Öreg, kopott, bu» zongorám még nyitva, Dermedt ujjam Tschaikovsky lelkét hívta, De meleg otthonra többé nálam nem talál, S szótlanul, titkukat magukba zárva Kisért a megfagyott akkordok árnya. Jó volna meleg karodba simulni : Halál. Szabados Magda. EGYEDÜL. Kettétört a csend zengő harangja S a könyv haldokolva kihullott kezemből. Hü barátom, szőke Szomorúság is Eltűnt a szürke homályban. Ha most belépne valaki, ha most belépne valaki. Prédára éhes őszi szelek Fűtik fagyosra e négy bánatfai közét. Egy ur van már csak itt: a Hideg És én fázom, mindég csak fázom. Ha mellém ülne valaki, ha mellém ülne valaki. Fekszem hanyatt elszállt gondolatok romján Már nem élő s még nem halott. S sompolygó alázattal, tán enyhe vigaszul Két köny ül melegen pillámra, két ritka vendég. Ha lecsókolná valaki, ha lecsókolná valaki. Szabados Magda. — Huszár válasza a szegedi ujságiróknak. Huszár Károly miniszterelnök arra az üdvözlő táviratra, amelyet a Szegedi Újságírók Egyesülete iniézetf hozzá, szerdán a következő választ küldte: „Szegedi Újságírók Egyesülete, Szeged. A kormány vezetésének átvétele alkalmából hozzám intézett szives üdvözletül-ért fogadják őszinte köszönetemet. Huszár, miniszterelnök". — A főispán és a polgármester hazaérkezett. Dr. Vasek Ernő kormánybiztos-főispán és dr. Somogyi Szilveszter polgármester szerdán délben autón visszaérkeztek Budapestről. A főispán és a polgármester a paprika, a bankjegy-kérdés és az egyetem ügyében járt el. — A szegedi egyetem. A Délmagyarország tek. Szerkesztőségének, Szeged. Örömmel olvastuk a Délmagyarországnak december 10-iki számában „A szegedi egyetem" cimmel megjelent közleményhez fűzött észrevételét, amely arra mutat, hogy a Délmagyarország tek. Szerkesztősége nem ért egyet a közleményben foglaltakkal. A cikkben a szegedi orvosok oly szinben vannak feltüntetve, mintha ők a medikusokkal, jövendő kollégáikkal szemben szűkkeblűén viselkedtek volna és ők akadályozták volna meg a múltban a tanfolyamok felállítását, valamint jelenleg ők gördítenének akadályokat az egyetem felállítása eié. A tény ezzel szemben az, hogy ugy a kommün alatt, mint a mostani egyetemi szünet alatt az orvosok a legnagyobb önzetlenséggel, idejük feláldozásával állandóari tartottak előadásokat gyakorlati kérdésekről a medikusok számára, ugy a közkórházbm, mint a szemkórházban és a bábaképezdében, ahová a medikusok tanulni vágyó része jelenleg is kijár és olyan praktikus kiképzésben részesül, amilyenre nekik az egyetem módot nem nyújthat. Annak az oka pedig, hogy jelenleg rendszeres tanfolyamok nincsenek, nem az orvosokban keresendő, mert amikor rendszeres kurzusok felállításáról volt szó, az összes szegedi kórházak vezetői és osztályorvosai erre készséggel és ö'ömmel vállalkoztak és épp a medikusok részvétlensége hiúsította meg annak létrejöttét. Ami a szegedi egyetem ügyének késleltetését illeti, az elsősorban is, sajnos, nem az orvosoktól függ, mert akkor már rég megvolna, hanem egyéb általános és helyi speciális viszonyoktól. Kérjük t a Délmagyarország tek. Szerkesztőségét e pár sor közlésére, nehogy a medikusok összesége, akik oly sok hálával tartoznak a szegedi orvosoknak, ily visszás szinben tűnjenek fel. Tisztelettel a legtöbb orvostanhallgató. — Windischgrätz herceg Magyarországon. Budapestről telefonálják: Windischgrätz Lajos herceg ma. délben érkezett repülőgépen Albertfalvára, ahol Rába Dezs5 titkárja és barátai várták. Berlinben szállt fel a gépre.J\z albertfalvai 'repülőtelepen titkára melegedőszobát készített elő a herceg részére, ahonnan a herceg autón lakására megy. Windischgrätz első teendője az lesz, hogy a burgonyaügy határozott tisztázása megtörténjék és érdeklődik ama három beadvány iránt, amelyet még a Fried richkormányhoz intézett. Az első a burgonyaügyre vonatkozik, a második a Károlyi-kormány ellen megindítandó hazaárulási perről és a harmadig a katonai hatóságoknak szól. Ha ezeket elintézi, sárospataki birtokára utazik és ott fellép képviselőjelöltnek. — Miniszterek a szegény gyermekek fölruházásáért. A belügyminiszter a vallásés közoktatásügyi miniszterrel egyetértően leiratot intézett a polgármesterhez, amelyben fölhívja ugy a hatóságot, miiit a közönséget, hogy indítsanak segélyakciót a szegény gyermekek fölruházására. A jótékony-egyesületeket, szakegyesületeket kéri a miniszter, hogy az akciói a legmesszebbmenően támogassák, mert az államkormány nincsen abban a helyzetben, hogy a szükséges mozgalmat maga vezesse és segítse. Szegeden tudvalevően Erber Simon indilott gyűjtést a szegény gyermekek felruházására. önzetlen buzgalommal eddig 35.000 korona készpénzt s körülbelül ugyanakkora énékü ruhaneműt gyűjtött. Ez azonban még igen kevés. A jótékony-egyesületek támogatására és a gazdag emberek áldozatkészségére nagy szükség van. — A rendőrségi nyomozás a budapesti rendzavarások ügyében. Budapestről telefonálják: A rendőrség folytatja a nyomozást Az Est és a Népszava lerombolása ügyében. Az Estnél előállítottak közül négyen beismerték, hogy letartóztatásukkor bent voltak a kiadóhivatalban. A Népszava lerombolásában résztveti egyének közül nyolcat tartóztattak le. A rendőrség megkezdte a nyomozást az értelmi szerzők után is. Az Est munkatársa felkereste ebben az ügyben dr. Andrejka rendőrtanácsost is, aki a vigadói gyűlés ügyében intézkedik. A rendőrtanácsos elmondotta, hogy az ülésen dr. Mayling Gábor rendőrkapitány volt jelen, mini hatósági biztos. A kapitány az ügy lefolyásáról részletes jegyzőkönyvet adott át és ebből kiderül, hogy a gyűlés minden rendzavarás nélkül folyi le, mert konkréL felhívás rablásra, fosztogatásra vagy rombolásra nem hangzott el. A legerősebb beszédei Oláh Dániel mondotia, de az ő szavaiban sem volt semmiféle konkrét felhivás, ennélfogva a rendőrség nem tartja szükségesnek a gyűlés szónokainak kihallgatását. Friedrich Istvánnak kihallgatását sem tartja szükségesnek a rendőrség és a pártkörben mondott beszéd nem is foglalkoztatja a rendőrséget, miután az a pártkörben hangzott el és igy nem foglalkozik a rendőrség azzal a kérdéssel, hogy hozzájárult-e ez is a rombolás előkészítéséhez. — Szanatóriumot akarnak építeni. Frelschberger Mihály aláírással kérvény érkezett a tanácshoz egy szanatórium építésének megengedése iránt. A kérvényező egy részvénytársa ág nevében telket kér a várostól, lehetőleg a Felsővároson, a Gedő-mulató körül. A szanatóriumot száz beteg befogadására építenék. A kérvény nem nyújt közelebbi tájékoztatást az épiteni szándékozó részvénytársaságról, a szanatórium tervéről, magának a kérvényezőnek személyéről sem. A tanács a közelebbi adatokat fogja bekérni. — Öt Leninfiu ellen, halálos Ítéletet kér az ügyész. Budapestről telefonálják: Stenzel, Nikolényi és Várkonyl meggyilkolása ügyében is elhangzott immár a vádbeszéd. Mint tettesek és felbujtók eLe'ii 5 halálos ítéletet kért az ügyész a bíróságtól. Ezek a forradalmi törvényszék tagjai voltak: dr. László Jenő, a törvényszék politikai biztosa, Korvin Ottó, a nyomozás vezetője, Horváth és Csomor törvényszéki tagok, mindannyian mint felbujtók és Dögei Imre, mint tettes. — A város uj befásitása. A mutt és az idei télen a tüzelő hiánya miatt kiirtották a város legDbb utcájában ai élőfákat. Nem kell talán sok szóval bizonyítani, hogy az alföldi nagy városban, amelyben nyáron porral van teli a levegő, milyen káros a felfrissitő élőfák hiánya. A város újból való befásitását ezért elhatározta a hatóság s erre a célra az ujszegedi faiskolából már ki is szedték a csemetéket még a tavasszal. A szerbek azonban nem engedték meg az átszállítást. Azóta persze még több fát irtottak ki. Vagy 300 utcát kellene újra beültetni. Ezt a munkát a most következő tavasszal föltétlenül elvégzik. — A köztisztviselők ellátása. Hoffmann Ignác kereskedő tette az árvízsgáló-bizottság ülésén azt az indítványt, hogy a fának háromféle árát állapítsák meg és legolcsóbban a köztisztviselők részesüljenek a tüzifakészletből. Közülük is elsősorban a vagyontalanok, akik tisztán a fizetésükből élnek. A fautalványok kiosztásával is Hoffmannt bizták meg, aki — mint mondja — a közszükségleti cikkek szétosztásánál mindenütt ennek az elvnek a