Délmagyarország, 1919. december (8. évfolyam, 260-282. szám)

1919-12-11 / 267. szám

Szerkesztőse» és kiadóhivatal: SZEGED, BOLDOGASSZONY-SUGÁRUT 4. SZÁJA A szerkesztőség és kiadóhivatal telefonja: 305. ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 120.— K negyedévre 30.— K félévre . 60.— K egy hónapra 10.— K Egyes szám ára 60 fillér Nyomda: SZEGED, PETŐFI SÁNDOR-SUGÁRUT 1. SZÁM A nyomda telefonja: 16-34. Szeged, 1919 VIII. évfolyam 267. szám. Csütörtök, december 11. Nincs kormányválság. — A békedelegáció öaszeállitása. — Budapest, december 10. A vasárnapi szo­morú események után a politikai világban megint válságról beszéltek és főleg a szociál­demokrata-párt követelései után pillanatnyilag ugy látszott, hogy a pártoknak nagynehezen létrejött megegyezése felborul. A hangulat azon­ban még a tegnapi nap folyamán annyira mér séklődötí, hogy válságról beszélni nem lehet Nagyon is jól tudják, minden oldalon, hogy a «koncentráció fentartásához milyen egyetemes nemzeti létérdekek fűződnek. A tegnapi mi­nisztertanács jórészt a vasárnapi eseményekkel foglalkozott. Huszár Károly miniszterelnök iette szóvá a dolgot, élesen elitélte a történteket és rámutatott az ilyen események káros hatására a béketárgyalások küszöbén. Beniczky Ödön belügyminiszter az eddigi vizsgálat eredményét ismertette részletesen. Payer Károly a szociáldemokraták követelé­seit terjesztette elő. E követeléseket a legköze­lebbi minisztertanács tárgyalja. Addig az egyes kérdésekkel a szakminiszterek foglalkoznak. A tegnapi minisztertanácson jelentést tett a miniszterelnök az ország szempontjából rend­kívül fontos jóvátételi bizottság munkájának megkezdéséről. Bemutatták a békedelegáció tagjainak pontos névsorát, efelett azonban szintén csak a legközelebbi minisztertanács dönt. A pártok körében természetesen nagy hullámokat vernek a legutóbbi események. A Keresztény Egyesülés pártja a történtek után egységesen áll Huszár Károly és a kormány mögött, az egyenetlenség mintha megszűnt volna és a szélső elemek az Antiszemita-Párt kiszorításával teljesen elhallgattak. Sokat be­szélnek a pártban a szociáldemokrata-párt követeléseiről és hangoztatják, hogy például az internálások kérdésében semmi további enged­ményt nem lehet tenni. Illetékes helyről is azt hailjuk, hogy ama megállapodáson tul, hogy vegyes birói és közigazgatási biróság dönt az egyes konkrét esetekben, nem rnegy tul a kormány. A Nemzeti Pártban többek között szó volt Heinrich Ferenc miniszterségéről. A teg­napi minisztertanácson Heinrich felajánlotta lemondását, a minisztertanács azonban ennek nem látta szükségét és a kereskedelmi minisz­ter most a Nemzeti Középpárt képviselőjeként marad a kormányban. A szociáldemokrata-párt követelései. Budapest, december 10. A vasárnapi rombo­lás és az ezt megelőző izgatás foglalkoztatta a keddi minisztertanácsot. A szociáldemokrata­párt minisztere, Payer Károly előterjesztette a memorandumot, amely a munkásság követe­léseit foglalja magában. Hogy hasonló esetek á jövőben elő ne fordulhassanak, a szociál­demokrata-párt a következő föltételek végre­hajtását követeli a kormánytól: 1. A fővárosi és vidéki karhatalmi alakulatuknak, mint önálló csapatoknak megszüntetése. A karhatalom be­olvasztandó törvényes keretek között a szerve­zett csendőrségbe, rendőrségbe. 2. A szabad­ságjogok intézményes biztosítása, hivatkozással arra, hogy már Clarknek, a békekonferencia megbízásából a miniszterelnökhöz intézett jegy­zéke is hangsúlyozza, hogy a kormány elisme­rése függővé van téve attól, hogy a törvényt és a rendet az országban fentartja, hogy min­den magyar részére biztosítja a teljes polgári jogokat, beleértve a szabad sajtójogot, szabed gyülekezés jogot és a politikai véleménynyilvá­nítás szabadságát. Garancia ennek a megtar­tására. 3. A politikai jellegű üldözések meg­szüntetése, a felekezeti izgatás letörése, az osztály- és felekezet elleni izgatás a büntető törvény szerint való szigorú végrehajtása. 4. A sajtócenzura ellenőrzésére fölebbezési fórumként feláliitandó pártközi értekezlet által jóváhagyott bizottság, amelyben a liberális pártok és a szociáldemokrata-párt képviselői is helyet foglalnak. 5. A vasárnapi rombolás tet­teseinek, valamint a fölbujtóknsk és az értelmi szerzőknek kinyomozása és megbüntetése. 6. A rombolás következtében szenvedett kár meg­térítése, tekintettel a karhatalom megérkezése után végbement károkozásra. A belügyminiszter a rendzavarásokról és a szabadságjogokról. Budapest, december 10. Beniczky Ödön bel­ügyminiszter Az Est munkatársa előtt a követ­kezőket mondotta a vasárnapi rendzavarásokról: — Nem kell ujabban fejtegetnem, hogy a kormánynak mi az álláspontja az ilyen rend­zavaró mozgalmakkal szemben. A kormány állásfoglalása közismert és ezt tükrözteti vissza a rendőrfőkapitánynak ma megjelent rendelete. A vasárnapi zavargások a politikában éreztetik hatásukat annyiban, hogy a szociáldemokrata­párt beterjesztette a maga követeléseit azzal, hogy ezeknek teljesülésétől teszi függővé a kormányban való bennmaradását. Ezekkel a követelésekkel legközelebb foglalkozni fogunk. Én a magam részéről azt hiszem, hogy ez»;k a nehézségek is el fognak simulni. A mi törek­vésünk nem az, hogy az ellentéteket kiélezzük, hanem hogy azokat csökkentsük. A fősúlyt a szocialisták bizonyára a szabadságjog védelmére helyezik és ebben találkoznak a mi felfogásunk­kal is. Mi is azt mondjuk, hogy ezeket a jo­gokat biztosítani kell és különösen egy párt számára, amely részt akar venni a választások­ban. Én mindig ezt az álláspontot foglaltam el és ha konkrét panasszal fordultak hozzám, azt siettem orvosolni. Minden intézkedést meg­teszek arra, hogy politikai pártállásából és poli­tikai jogai gyakorlásából kifolyólag senkit bán­tódás ne étjén és különösen, hogy a választá­sokon erőszakos befolyástól mentesen élhessen szavazati jogával. Erre vonatkozólag már meg­jelent a kormány rendelete és én adtam ki a rendeletet. További működésünk is ezekhez az irányelvekhez fog alkalmazkodni. TELEFON, TÁVIRAT. Románia teljesiti a szövetségesek kívánságait. Budapest, december 10. Párisi szikra­távirat jelenti: A Newyork Times tudó­sítója jelenti lapjának Párisból: Hir sze­rint Conda román tábornok ma délután a francia külügyminisztériumban alá fogja irni az osztrák és bolgár békeszer­ződéseket, nemkülönben az ezzel kap­csolatos összes jegyzőkönyveket. Romá­nia megígérte, hogy a szövetségesek kívánságait teljesiti és a szövetségeseknek azzal a bizottságával, amely a Magyar­országról elrekvirált értékeket lajstro­mozza, teljes egyetértésben fog eljárni. Ennek folytán a bizottság munkájának elkészültével a békeszerződés végső ren­delkezéseit meg lehet szövegezni és a békeszerződés átnyujtására készen áll majd akkor, amidőn az Apponyi Albert által vezetett békedelegáció Párisba ér­kezik. Románia azt is megígérte, hogy a Tisza folyó vonalától, ahol most álla­nak, visszavonulnak arra a határvonalra, amelyet a békeértekezlet a mult tavasz­szal jelölt ki és igy a magyaroknak ki­jelölt egész terület felszabadul a meg­szálló csapatoktól. A magyar békeszerződés. Bécs, december 10. Párisból érkezett távirat szerint a magyar békeszerződés már elkészüli. A békeszerződést, amely 132 pontból áll, leg­később január l-ig nyújtják át a magyar béke­delegációnak. A békeszerződés aláírására mind­össze tíz napi időt adnak. Az egyik paragrafus biztosítja a Duna szabaddá tételét Regensburg­tól a Fekete-tengerig. Csepelen nagy nemzet­közi teherpályaudvart és kikötőt építenek, ugy hogy a forgalom gócpontja Budapest lesz. Magyarország területe tizennégy vármegyéből fog állani és az országnak magára kell vállalnia a régi monarchia adósságainak egyötödét és külön 18 milliárd hadikárpótlást fizet. Az állam­formát népszavazás dönti el, de a Habsburgok még abban az esetben sem térhetnek vissza, ha a szavazatok kétharmadrésze ezt kívánná. Bécs, december 10. Az a távirat, amely az antant állítólagos föltételeit közli Magyarország részére, nyilvánvalóan téves abban a részében is, hogy Magyarország mindössze 14 várme­gyéből állana, mert a demarkációs vonalon belől is sokkal több vármegye van, igy egymagában a Dunántul tizenegy megye van. Berlin, december 10. Itteni beavatott körök­ben ugy tudják, hogy a magyar békeszerződés szövege még nem végleges és minden erről szóló hir csak találgatás. A magyar kormány jegyzéke az öttb tanácsban. Párís, december 10. Az ötös tanács tegnapi ülése tudomásul vette a magyar kormány jegyzékét, amelyet válaszul kül­dött az antantnak a magyar békemeg­bizottak kiküldésére vonatkozó jegyzé­kére. A Legfelső Tanács ezen ülésén még nem döntött a magyar kormánynak msseümmmmma

Next

/
Thumbnails
Contents