Délmagyarország, 1919. november (8. évfolyam, 235-259. szám)

1919-11-14 / 245. szám

126 DELMAQYARORSZAG Szeged, 1919 november 16. mellé, de ő az ellentétes véleményen levők meggyőződését is tiszteli. Viszont ne kivánják tőle azt, hogy más meggyőződést oktrojáltasson magára. Politikai programja természetesen az, ami a kormányáé. Büszke arra, hogy éppen Szeged főispánjává nevezték ki. Részletes programját illetően utalt arra, amit a tisztviselőknek mondani fog. A tisztviselők bemutatkozása a közgyűlési teremben történt, ahol az összes hivatalnokok és hivatalnoknők egybegyűltek. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester itt a következő beszédet mondotta: — Van szerencsém bemutatni Szeged város tisztviselői karát, a tisztviselőket, akik esküjükhöz hiven szolgálják a közönség érdekeit. Mikép a kormánybiztos ur, ugy a tisztviselői kar legnagyobbrésze is a harctéren küzdött és a csatákból megtérve most a munka asztalánál teljesifik kötelességüket. Ámbár a forradalom és az ezzel járó megrettentések és megfélemlítések a munkától tépett, roncsolt idegzetű munkásokra találtak, de ez a tisztviselői kar saját elhatározásából tudott kibontakozni a halál sorvasztó öleléséből. A legrettenetesebb idők ezután fognak következni. Borúsabb idő még nem borult erre a városra. Éppen ezért most van szükség hivatása magaslatán álló tisztikarra, amely szeretettel foglalkozik nagy emberek nagy ügyeivel és ugyanolyan odaadással a kis emberek kis ügyeivel. Ismeri a tisztikar minden egyes tagját és bízik benne, hogy a tisztviselői kar hűséges munkával fogja továbbszolgálni a város érdekeit és állandóan ébren fogja tartani a bizakodó reményt, hogy itt lesz nemsokára & jobb jövő. Ehhez kívánom Isten segítségét 1 Az éljenzéssel fogadott beszéd után dr. Vasek Ernő, az uj főispán, a következőket mondotta : A főispán beszéde. — Mindenekelőtt hálás köszönettel fogadom a tisztviselői karnak azt a hüségnyilvánitását, amelyet kormányomnak a polgármester utján iettek. Örömmel veszem nagy munkakedvüket, remélem, hogy azt az én működésembe is be fogják állítani. Tolmácsolni is fogom kormányomnak. Ezt én elődöm nagy munkájának tulajdonítom. Az én munkám ennek folytatása lesz. (Éljenzés.) ^Programom, a kormány programja. Ez az ország keresztény, nemzeti és szociális alapon épül újra. Hála tölt el kormányom iránt, amely éppen abba a városba küldött megbízatással, ahonnan a keresztény és nemzeti reneszánsz kiindult. Az én keresztény és nemzeti politikám nem konjunktúrapolitika. Ezzel a gondolattal születtem, ebben nevelődtem és ezért hurcoltak börtönbe. Ezzel élek és halok! A keresztény és nemzeti gondolat összetörött. Aki keresztény gondolatot revelált, az egyúttal nemzeti alapra is helyezkedett. Ami a szociális kérdést illeti, a szociális kérdés nem egy osztálynak vagy társadalmi rétegnek privilégiuma, hanem mindenkié. Nem sajátíthatja ki senki. Ez a szociális érzék és gondolat akkor lesz erős, ha valamennyien alá állunk támogató oszlopnak. Ebbe kell belekapcsolódnia a munkásszociáils kérdésnek, az ipari és mezőgazdasági szociálpolitikának és az önök szociális politikájának, a lateinerek szocializmusának. Ha van országfentartó osztály, akkor ez három emberből áll. A mezőgazdasági, az ipari és a Iateiner elemből. A nagy világégésben, a bolsevista áramlatokban ez a három gránitszikla maradt épen, habár vannak is rajta karcolások, de ezeket le fogjuk csiszolni. Szociális kérdés nélkül nincs megoldás. Ez elől többé kitérni senkinek sem lehet, aki hive a modern haladásnak. Azt mondják, hogy két óriási áramlat ütközik most össze; egyik a konzervatizmus, a másik, amely ideális álmok után futkos. Ez a megállapítás sántit. Mert nincs a kormányon levő pártok közül egy sem, amely kerékkötője akarna lenni a haladásnak. Abban a gondolatban, hogy ennek az országnak újból fel kell épülnie, ebben a lerongyolt és széízüllött országban együtt tartó kapcsot kell teremteni. Ez a kapocs a keresztény és nemzeti gondolat, amelynek minden társadalmi réteget egybe kell kapcsolnia, különben ez az ország szétmállik. Ebbe mindenki belekapcsolódhatik, aki elismeri, hogy ennek az országnak 95 százaléka keresztény és magyar. Sohasem voltam hive a régi politikának, amely ellen tizenkét év óta küzdök keményen és bátran. Rajtam — akárhogy is fognak keresni ellenfeleim — e tekintetben sebezhető foltot nem fognak találni. Akaratot és sziklaszilárd meggyőződést hoztam magammal. .fttem fogok visszarettenni semmilől. Muncápiíinal jutottam el a főispáni székbe — iróaéafcftomtól. Hatalmamat nem reprezentálásra, hanem munkára fogom felhasználni. Az ellen tiltakozom, hogy hazugságokból és rágalmakból poétikai tökét kovácsoljanak. Szerény harcosa vagyok a keresztény és nemzeti gondolatnak. Tiszta meggyőződéssel harcolok. Azokat, akik ellenem rágalmakkal fognak harcolni, lenézem. Idehoztam a szivemet é^'elkemet — a tenyeremen. Mindenki annyit vehet belőle, amennyit akar. Ne lássák bennem a tisztviselők a méltóságos urat, hanem a munkatársat. De az erőt és energiát nem engedem magamból kioltani. Nem engedem, hogy egyesek tüzcsóvával járjanak közöttünk. A tüzcsóvákat ki fogom csavarni és fejükhöz verem. Szegedről indultak el a második honalapítók. Nem is olyan régen, még hasábos cikkek jelentek meg a napiiapokban a közegészségügy reformálása és fejlesztése érdekéken. Hiába volt azok önzetlen és becsüleíréméltó fáradozása, akik hozzáértéssel és lelkesedéssel szálltak sikra az ügyért. Minden maradt a régiben, illetve ma már ott tartunk, hogy a minimumra csökkent azok száma, akik betegség esetén orvos segítségét vehetik igénybe. Bármennyire hihetetlennek is tetszik, rengetegen vannak, akik szenvedni kénytelenek, avagy lehetetlen háziszerekkel kísérleteznek, azon egyszerű okból, mivel nem telik orvosra és orvosságra. Benne vagyunk immár a nyirkos, hideg őszi hónapokban, előreveti már félelmes árnyékát a könyörtelen tél is és hozzávéve ehhez a fenyegető éhínséget, a fűtetlen, túlzsúfolt lakásokat, lehetetlen meg, nem döbbenni azon a perspektíván, amit a közeljövő sejttet. A háború, a közelmúlt forradalom, a mindig csak növekedő drágaság, a mind nagyobb arányokat öltő élelmiszerhiány és a lehetetlen hygienikus viszonyok, mind olyan tényezők, melyek szükségszerüleg hozzájárulnak a betegségek terjedéséhez és tény, hogy sohasem volt annyi a beteg, mint a mai hónapokban. Meglepő jelenség ilyen körülmények között, hogy ennek dacára az orvosi rendelő-szobákban alig lézeng valaki Akkor, amikor a megélhetési viszonyok jóval kedvezőbbek voltak és bőviben volt a pénz, örökösen orvoshiányról hallottunk és tény, hogy az orvosok tul voltak terhelve munkával. Most szinte minden héten szaporodik a szegedi orvosok száma és beteg is több van, mint annak idején uiégis többnyire csak azt kell hallanunk, hogy kevés a beteg, Szeged gazdasági jövője világos, mert ebben a városban ölelkezik Kelet és Nyugat. Innen kell kiindulnia annak a nagy munkának és erőnek, mely Magyarország rekonstruálásához szükséges. A közélelmezésben, fűtésben és világításban mindenütt vannak nehézségek. Oda fogunk hatni, hogy ezeket a kérdéseket a 150.000 lakosú város boldogulására megoldjuk. Utoljára hagytam a tisztviselői kérdést. Röviden elmondom, hogy mit akarok. Át akarom alakítani a szervezeti szabályzatot, ehermentesiteni az egyes ügyosztályokat és kibővíteni a szociális és népjóléli ügyosztályt. Lehet, hogy sokaknak nem fog tetszeni, de én a fiatal tehetségeknek is utat akarok nyitni a gyorsabb előrehaladásra. A jövő irányzata, a jövő kérdése a «zociális kérdés. Nem fogunk kitérni előle. A megoldás elsősorban a tisztviselők kezében van. A keresztülvitelhez nagy munka és fegyelem szükséges. Azok ellen, akik szabotálnak és nem akarják minden erejüket a városnak szentelni, szigorúan fogok eljárni. A tisztviselői karban nincs helye politikának! Itt csak becsületes és tisztességes munkának van helye. Megkövetelem a felekkel szemben a figyelmet és előzékenységet és mindenféle protekció mellőzését Ha önöket ezek a gondolatok hevitik, akkor az én felém nyújtott kezet elfogadom és soha el nem bocsátom. Isten éltesse önöket A tisztviselők lelkes éljenzéssel fogadták az uj főispán beszédét. Dr. Vasek Ernő ezután a rendőrség, a köztisztasági telep, a tűzoltóság és a szolgaszemélyzet tisztelgéséi fogadta. illetve beteg van elég, de nagyon kevesen vannak abban a helyzetben, hogy orvoshoz fordulhassanak tanácsért. Megkérdeztünk több régi szegedi orvost, akiknek egyöntetű véleménye az, hogy ennek a természetellenes állapotnak egyrészt a pénzhiány, másrészt az elszigeteltségünk az okai. A szegedi orvosok paciensei jórészt a környék betegeiből kerültek, aránylag kevesebben voltak helybeliek. Szegeden az u. n. középosztály volt az, amely a rendes pacienturát alkotta. A vagyonosak rendszerint Pestre vitték betegeiket, sokszor — valljuk be — csak azért, mert ez imponált. Ma a helyzet, hogy a középosztály fixfizetéshez kötött része az egyre súlyosbodó drágaság és pénzhiány miatt csakis akut és kétségbeejtő helyzetekben hiv orvost és idült baj esetén elhalasztja a gyógykezeltetést arra az időre, amikor „majd" jobb viszonyok lesznek. Majd. Majd, ha már nem lehet rajta segiteni. Majd, ha pénze lesz rá. Majd, ha fagy. A vagyonosabb a súlyos közlekedési viszonyok miatt olykor ráfanyalodik szegedi orvosra is, de a legtöbb esetben mégis Pestre megy. A kereskedő, iparos és közepes vagyonnal rendelkezők között akad még aránylag a legtöbb olyan beteg, aki gyógykezelést vesz igénybe. A kisgazda, a földműves és hasonlók, régi jó szokás szerint inkább a komaasszony esetleg a „ patikán«* segítségét veszik igénybe, mintsem orvost keresnének fel tanácsért. Ez az állapot nemcsak azért érdemel figyelmet, mivel sok tehetséges és igyekvő fiatal orvos megélhetését érinti érzékenyen, hanem azért is, mivel ilyen körülmények között mindjobban elszaporodik a gyógyíthatatlan és idültté vált betegek száma és sok olyan esetben, amikor az orvos beavatko»83 •• GAMBRINUS-BUFFE S; Feketesas-utca. Keleti-palota. § Telefon 836. Meleg ételek, reggelik és vacsorák. == Világhírű Szent István dupla malátasör. mr Tiszta, szolid és figyelmes kiszolgálás. Nincs pénz orvosra. r — Államosítani kell az orvosokat. —