Délmagyarország, 1919. október (8. évfolyam, 208-234. szám)

1919-10-11 / 217. szám

I ' Vi- . . VT£"v • ' -...Vi- .- ' mwi i&tm DELMAGYARORSZAQ Szeged, 1919 október 11. sodot az a,probléma, amelyet mi nyolc hétfeit ezelőtt leszögeztünk: áttudja-e venni a liberális pol0fSág és munkásság a kormányzatot^? Ha igen,' meglehet gyorsan oldani az öss?es függő kérdéseket és meglehet ' teremterii a további fejlődés feiféteteilit. Néhány szó az egyetemről. A világkatasztrófává "fejlődött szénhíány'nemcsak a munkást fosztja meg a kenyerétől, hanem meggátolja a kulturális haladást, a „tanulást is.. Az egyetemek^"iskolák kapui zlrva vannak és a bennük honoló hidegség a bizonytalan jöv.ö fagyos halálléhelete. .Minden gondolkodó ember, agyában a2 a kérdés kisért, mi leSz a télen? Hová fajul a munkanélküliség, az anyaghiány? És ¿ kérdésre feleletet oly nehéz találni. A napokban fenn voltam Budapesten és elég körülményes úton-módon alkalmam nyilt beszélni a műegyetemen egy-két tanárral. Körülményes módon, mert az' egyetem kapui utóbbi időbért előfordult botrányos esetek miatt, zárva vanfták és "fcsat a tanárok, Vagy tisztviselők mehetnek be. A kapukon ott van . — tájékára néznének -r elmúlt az az id&l Maguk s egyszersmind feíszólifott, hogy igyekezzek minél több .illetékes emberrfiLerről a dologról beszélni. Ezután felkerestem ilosvay Lajos tanár utat cliémiai láboratóriumában. Mikor előadtam jövetelem okát és célját és a Schauschek tanár úrral folytatott beszélgetésem tárgyát, a szegedi egyetemi tanfolyamok létesiíésene eszméjét és indokait, a következőket mondotta, folyton erősebb és erősebb felháborodást kifejező hangon : — Hát azt gondolják az urak, hogy majd odahaza kényelmesen henyélnek és feljönnek az egyetemre vizsgázni és mi majd -akceptáljuk a jelentkezőket anélkül, hogy a müegyétem főzték ezeket az állapotokat, és amit főztek, egyék is meg! Maguk az okai mindennek/-maguk csinálták ezeket a borzalmas állapotokat^ az örökös forradalmakat, viseljék a következményeit. h • VStW : • -;ri -¿Természetesen tiltakoztam ezen vádak etien és mikor kijelentettem, hogy .éppen miránk nem lehet ezt fogni, akik., már április óta Szegeden vagyunk, még ihgerü'ltebb hangon jelentette5 ki, Tiogy: — Mégis maguk az okai 1 Miért nem jöttek föl és miért nem verték szét azt a garázdálkodó bandái miért várták meg, mig * „nők" cselekszem k. Nem. - tudják meg az iirak, — nem kerülik el tetteik büntetését. Láttam, hogy nem boldogulok a „méltóságos Czakö, rektor _ur figyelmeztetése va hallgatóin úrral"; eltávoztam. azonban előbb?- szerényen részére a szigorú miheztartás végett" Én ugy megjegyeztem, hogy a tanfolyam létesítését jutottam n^égjs be, hogy minden tanárhoz, aki- - - - • vél beszélni szerettem volna, a kapuban strázsáló szolgák egyikével beküldtem egy névjegyet, amelyben kihallgatást kértem „az áprilisban haza (Szegedre) utazott és a szigorú határelzárás miatt otthonrekedt műegyetemi hallgatók ügyében". Szerencsém volt, mert a tanárok mindegyike akceptálta az ! .indokot és ráírta névjegyemre a megváltó „hejöhet"-et. Élőször Nagy Virgillel, az építészi szákosztály egyik tanárával akartam beszélni, de őt, nem találtam szobájában, ellenben két .segédtanárral beszéltem. Ok nagy jóindulattal fogadtak és kijelentették, hogy azok a hallgatók, akik nem hallgathatták végig az előadásokat, elmaradt rajzaik beadása után collóp'uiumra jelenkezhefnek és indexük aláírása nem íog akadályokba1 ütközni. Megköszöntem jóindulatukat és egy ideig beszélgetve még a szegedi állapotokról — eltávoztam, hogy fölkeressem Schauschek tanárt, ki a, szabadkézi ,rájz tanszékét foglalja; el. Vele hosszabb ideig beszélgettem és beszélgetésünk közben megpendítettem azt az. eszmét, hogy „jó lenne egy-két vidéki városban, természetesen elsősorban Szegeden, egyetem; oóttanfolyámokat rendezni, részint» a nyári pótszemeszterek befejezéseképen (katonahallgatók részére), részint azon hallgatóknak, kik "'» . '1. - .... 'i /i4Á ÁlrIKAl kai, ahova azonban annak idején beiratkoztak", töjetónfettm . Wy evvel az eszmével, máikezdetben foglalkoztunk itt,Szegeden és tarióftunk is egy orvosi és. műegyetemi tanfolyamot, de az idő'rövidsége és a'folytop változó politikai állapotok miatt nem' fejezhettük be teljesen. Most azonban sokkal több eredményt várhatnánk tőle, különösen ,akkor, ha £gypár egyetemi tanár vállalkozna/az előadások tartására. Ügy gondolom. — mondottam —, hogy a város tőle telhetőleg elősegítené — anyagi támogatással, helyiségek rendelkezésre bocsátásával, fűtőanyag biztosításával — ennek az eszmének megvalósulását. Szeged különben is előnyös helyzetben van erre a célra., mivel itt mégis nyugodtabb a hangúlat. valamivel jobbak a' ntegélheléfcí viszonyok. Schaüschek tanár ur mégigérte. hogy pártolni fogja e'zt • az eéztnét r . Szegeden mindezek dacárá mégis keresztül próbáljak vinni és megkockáztattam- azt a kijelentést, hogy. nem tartom fontosnak azt> hogy az ember hol tanult meg valamit, ha azt, amit megtanult; tudja; Már az ajtót is becsuktam mögöttem, de azért mintha hallottam volna egy halk inem-nem-sohá^-t. : •) ..>V%Másnap a szokott bejelentési módon fölkerestem Tütössy; tanár urat, kki megértéssel, jóakarattal és helyesléssel fogadta indítványomat. Megígérte, hogy részünkre kiadja a II. félévben be nem .adott szerkesztési gyakorlatok témáit, a lehetőség szerint rédukálva. Elmondtam neki, íiogy Szegeden völt már egy tanfolyam/ fölsoroltam, hogy kik tartották. Megkért, hogy dr. Thiering Oszkárnak, Tóbiás Lászlónak' és a többi régi hallgatóinak adiam át üdvözletét.- " .t^x; Beszéltem még Kurschák, König, Schaferzih tanár urakkal is kik, mind helyeselték a, póttanfolyam eszméjét. Néni tudómé Szeged város illetékes köreiben pártolásra, talál-e ez az eszme, azt gondolom igen. Hiszen Szegednek régi vágya volt az egyetem és ha ez megvalósul és ha ez sikerül, ki''tudja; talán a jövő szegedi egyétem alapjául fog szolgálni. Szeged, mint már fentebb mondottam, előnyös helyzetben van, mert ha például egyik iskola egy-két termét kapnánk meg, a hidegebb' napok beálltával elenyésző kevés fűtőanyag kellene ahhoz a mennyiséghez képest, amit a budapesti egyetemek hatalmas épületeinek fűtése fölemészt. Azonkívül me .találhatná itt a komolyan tanulni akaró ifjúság a tanuláshoz szükséges nyugalmat, amire Budapesten egyáltalában nincsen kilátás. A műegyetemi tanároknak az előadások megkezdéséről általában az a véíéméhyük, hogy február közepe előtt nincs semmi remény az egyetem mégnyitásáía, ftíert ha még kapnának is szenet annyit, amennyi egyideig elegendő ienne, nem akarják és nem is tanácsos az előadásokat megszakításokká! folvtatni. " k >' " Szomorú, kétségbeejtő állapotok ezek, Segíteni alig lehet és mindenkinek meg kelt» ragadni minden módot, minden eszközt, ¡.minden alkalmat, hogy ahol lehet valamit segíteni, ahol lehet ez óriási veszteségeket némileg pótölni ottan az áldozattól vissza nem riadva a cselekvés terére kilépjen. A fásultságból fel kell ébredni is el kell nyomni az oktalan szenvedélyek fölszabadult garázdálkodásait a jövő, a békés magyar jövő érdekében.' Magyar László. : " "". j .' . ' ...... V» —" betörőbandát. (Saját tudósítónktól.) A legutóbbi két hét alatt majdnem naponként szerepelt egv-két' betörés a rendőri krónikában. Már az első betörések azt a gyanút ébresztették a rendőrségben, hogy Szegeden egy szervezett betörőbanda garázdálkodik és ez a banda végzi á gvors egymásutánban ismétlődő betörési müvele'eket. A rendőrségnek főleg az a körülmény szolgáltatott okot, erre a feltevésre, hdgv á legtöbb betörést ugyanazon módszerrel hajtották végre a betörök. Meglesték a háziak távozását és azufá.n, álkuicscsa! behatoltak a lakásba, ahonnan a legértékesebb holmikat emelték el. Á rendőrség nagy apparátussal indította még a nyomozást, amely' sikerrel végződött. Ma már a betőrőbanda valamennvi tagia"or-J gazdástul együtt lakát alatt ál ' f A betőrőbanda elfogatásáról alábbiakban számolunk ber 't.> ; . Az utóbbi időben gyors egymásutánban nyolc betörésről tettek jelentést a "rendőrségen! A rendőrség detektív-osztálya fáradságot nem kímélve, éjjel-nappal nyomozott a betörők után." Fáradságukat siker koronázta. Kátlai Gábornak sikérült elfognia a bandá egyik tagját.: Kolorits Ferenc budapesti fényképészt. -A detektívek ugyanis a betötések után erősen szemmel tartották a városban levő idegeneket. Ilyen módon, megállapították, hogy a fénvfcépész is foglalkozásnélkül lézeng, nappal'otthon tartózkodik, este pedig távol van. A fényképészt vallatóra fogták, beismerte, hogv résztvett a betörésben1 és letartóztatták. Letartóztatása után Vecsernyés István, Foszlós Mihály, Kiss G, Dezső és Busa Miftálv detektívek gyorsan elfogták a banda másik két tagját : Neumark' Sá&üel és Szabó Ignác budápesti iakosobatü: ....... A nyomozás során a betörők elismerték,, hogy ők .törlek, be ..Reschojfczky Ede KáJmánutca 24. szám alatti, Újházi József, Tisza Lajos-köriit 90., Kardos Ferenc Kertész-utca 3. és Schillingef He'nrikné Polgár-utca lá. szám alatti lakásába és Ők vitték el az ellopott értéktárgyakat. Mintegy 50.000 körön a értéket képviselnek azok a tárgyak, amelyeket a betörők elvittek ezekből a lakásokból." A rendőrség kézrekeritette a betőrőbanda orgazdáit is: Bradövszky Izsó és nejét (Polgárutca 14.) és Zubek István korcsmárost. Az orgazdáknál megtalálták a lopott holmik legnagyobbrészét. i A be;törők még tögadjákj rhogy. részesei lennének áz utóbbi napok többi bétöréseinek. Kolorits Ferenc azt vallotta, ,hogy a többi betöréseket olvasta az újságban és roppant fel tóit háborodva, mert tudta fitjgy a rendőrség a 'betörések süríi ismétlődése miatt.még nagyobb eréllyel fogja folytatni ,a nyomozást- iy r { A rendőrség most azt igyekszik kinyomozni, nem vóít-e része a betörőbandának azokban a belörésékben is, amelyeket ma még nem akariak beismerni. ÜBH