Délmagyarország, 1919. október (8. évfolyam, 208-234. szám)

1919-10-11 / 217. szám

• '..V/'^', -V ' \ ! Saeged; Wi 9C tfttóber ti. D EL MAG YA RCRSZAG í~ 1 ~W ~ öí J^:. y r :> } :.}]«§'¡ölöd «fellÖVr s'-r'fer-f ... .. Jtfem elég di^a neki& á Iteéyé*. • •(Saját tuilpsitánkfől)- Mintegy két hónappal ezelőtt Qstrorog angol e^edes, parancsára Balogh Károly jtanacsripk a Keresicédelmi és Ijjfjrkaraára; tanácstermében Közős .értekezletre ég ,indokdlatla,n nagy.dragaság kérdését szak­szerűen megbeszéljék és hogy az árakat letör­jék.; Az egész város "fellélegzett, hogy: t Végre egy egészséges mozgalom. Az öröm nem sokáig, tartott, mert hamarosan i$ö|t a közönség is, meg Balogh Károly taná­csos is, hogy ebben a saerenceéüsn városban az érdetikonzof«iui5K)k elten • nem lehet (?) tenni semmit. Rögtön asz első ülésen a pékek kerültek napinendre, és. felzúdultak, hogy — Miért éppen a pékeken, a-kenyéren kez­dik? Es Balogh -tanácsnok bebizonyította, hogy igenis a kenyésen k«jl kezdeni; Erre ,a pékek képviselői Balogh tanácsnoknak a szamáré ve­tették, hogy Jaikos. és a r pékek mostani helyn zetiiket -nem léíje^a „Nagy Rál- pékség" kora­beli taptasztolatokkal összehasonlítom, Balogh tanácsnok akkor kijelentett?, hogy ő igenis vallja rflagáfeolyan szakképzett, komoly tu$jjsu iparosnak a pékség terén, mint bármelyik sá3egedi,.pék és bát} minden ipari szakmában bfena annyi-laiijuisiudássaK mint a pékiparban, ak.kor,> sokkal eredményesebben, tudná szolgálni a város ás a közönség elsőrendű érdekeit, Ahkejtyér és sjitem^nyek £rmakszimáiása a nevezetes ülés után meg is történt, a pékeknek, akkor ^m tetszett, ra közőn^gnek sem, mert a kenyér, amely drága volt, drága is maradt. A pékek azonban sokkal éhesebbek, mint a kö­zönség, nem a- fogyasztás, hanem a haszon­étvágy tekintetében, és most már az árvizsgáló­bizottságnak rontanak, mert az kötelesség­szerűen újból merte az:i árakat maksaknálni. A nevezetes eset ugy tőrí'éht,: hogy f a leg­újabb lisztárak mákszimádása után á lisztföl­dolgozó iparosok az egyesületi helyiségtikben teljes- ütést tartottak és meghányták^vetettéky hogyiez így aeiteani$Bt. Azaily makszimálásök tönkreteszik a lisztföldolgozók érdekeit. Hatá­reaatot« hoztak, memorandum qt készítettek és azt át is nyújtották,-az árviz$gáló-bizottságnak. Aí^memorandiimban ugyan? setmmi ujat nem mondanak; Körülbelül ugyanazokat az érveket höizzák. fel vélt igazuk meitett, mint amelyek­ké! amannyiivánbö i ülésem akarták , Balogh Károly tanácsnokot megcáfolni. Most is ki­mutatják, hogy ők ártatlanok. ők nem sze­rénytelenek, csak termelők» Ott az a bizo­nyos-ktftya. ott kell ütni, őket élni kéli hagyni» mert: faa^ az< ánvi^gáló-bizottság nem hagy riekitó békét^ hát ők ¡radikálisak lesznek és az. árimgáMpitó-üizáttságol feljelentik a törvényszéknél. Egyébként a/pékek hajlandók <HjektiVákaf>adni az ámzsgáló-btóottságnak, mint a: termelők példája '.is -mutatja, Az ár­vfesgáló-bkottság — reméljük — nem lesz hajlandó; megijedni, sem pedig kötelesség­szerű' útjáról eltérni, mert az árvizsgáló­bizottságnak elsősorban a 0 közönség, a fo­gyasztók érdekeit kéli szem előtt tartani. Mi is ugy tudjukj hogy a pékek eddig sem r<iet>tek tönkre, sőt íöbbeu közülök „meg­házasodtak^ nem is éheztek, nent is nyo­morogtak és talán nem ettek sem olyan tfekete, sem olyan keservesen tneg&őnnyejrett kenyeret, mint sok-sok tízezer szegény, nyö* morgó polgára és : njuit kása ennek a város­nak. Nem -hisszük el, Ihogy a legújabb Hstztár­makszimálás romlását okozná a lisztfeldolgo­zSKiiak és nem hiszi él velünk egyíflt — Balogh Károly sem. «í. Olcsó» kenyér kell a «épnek, :ha ugy&n a legújabban megállapított' makszimátrs árakat is olcsóknak lehet nevetni. — ."—••; - ——­Cseh politikus a magyar helyzetről. Belpolitikai helyzetűnkről és a királyság ve­szedelméről bessrélt a Pester Lloyd egyik munka­társa előtt' tett nyilatkozatában Tusar, a szociál­demokrata : cseh politikus. A magyarországi pplitíkái helyzetről és a Mágyarorszá^fiiJz v,aíó viszonyról igy, nyilatkozott: • ===== Ipnli <Uf5 =~ ; - •• ­=r= X;.f ¿rí te, === v.mm fvíBlí -— = — A'legtttóbbi' ferdttlattaKmegya^wk- -elé­gedve, mert .a iűetérdek • után a >mftUjfcfti| visszaállítására 'írátyiiló /kisét'ieíek' éliitÉzet­tekuek tekinthetők. Egy föHijitott waafiyar ki­rályság nem csupán anakronizmus lett vülaa, hanem fenyegető vészéderém Ts'"KözépeurÓpa f *ész demtó.ralHUsdfflfc f Öztireagági irányú f|lötiésére, amis Jüanurkát oi;»g folytonos ébel^égre , kényszaritette- mm, báAia szigo­fuan ki is tartottunk "volna azon elvünk mel­fctt, hogy tartóakodunk Magyarország bel-« ügyeibe való beavatkozástól. A monarchia vis^aállitása, hosszít'.időse v Sátíra ; Jett volnaj a Mag]^>rsr,gc«a! valiy^ si-oiíjszfeii viszony­nak, amelyre pedig őszintén törekszünk. Aa u|;"demokrata "Magyarországgal oly sok közös I szükségletünk», ql} sok 'pátmwtm fférdekünk van, hogy önmagától adódijfe-egjr közgazdasági kölcsönösség amely jóakarattat bizonyára sokkal egészségesebb «¡monyhoz vezet mítjd, mint amittők kifejlőditek aaebött, a ítiiwiwmus természetellenes! korszakéban a líajtítH' innen és tuli résaeiíLkösit. Minthogy (-hoasau ideig minden, .erőnket államaink gazdasági re­generálására: kell fordíts nmük, öriamgától^ls fog fejlődni'a bizalom légkő»e,; amely ^esetről, esefre szabad, kívülről «em aefolyáaoU meg­¿llapodáshoz fog i vezetni. Mindenesetre fön­ta rtás és hátsc't gondolj néjköl kivánjuk Magyacország belső helyzetének megsziláfr duláísét. :r:,í| ír -r ,.••! . - ifi »íúiföi n tedoií .'"ÍXi ti ..ÍÖ: ír-e fi) , t ' vi! OittÖ'J ^fÍHífe'»-. •r-ví^iy s' uk sí • -'¿o'i >;í||s . '! '!)> lityi3'.-f íé.íig&fflíé ;<'.;.i líitfii 8 rém 'itpí '-.mi s.H t'fi: t-'•}:<'í Siti Cföl: Wp "sKormi amgiQ- a iftM Ú:Í;:> : txhié fí^rtblA í fc. föl» .^''j • It^l^it .'íj'ÍSi.íCÍ&jN. i f. yipi Í'|;Í;S; .v.yaat íl Vi linfi ss "">' iftdílí! Vy y'. • 'fái •• f >•. • vj d J&ntáb í ,'JÍUlh ílOXÍlÚMiMíkVi bt f -1 91? '.i^ii ., :io/ ' ál í1 ítf^i' M-ít Kj^.^f. i .-ti -'-V •-').'..-'j ,Í síi 'jv'f&íb ':v wúfy fi >S ,J:hn vbii }MÓh3 ,okiy ,v'.'*'. íu'íí-m ¿á íidfetót ííh,, niiis :•)%•), $ tíbuis risíi.'ívsöíf' « v«. « /: üi ífcjff.-HSÍiUiv **>toutet • "• . .'V 0í níUdst .. A Ö'-Kpv };J u t\í' lirs,: fim m: f 1 y ad tm vgc.í m® rÜB ¡úsni Jf i éiií)#tt , }úflM.úíiít két, jlíp^yp ';'ílh nm-iit MtoRp -J: íj ;<">.• nJ<'x­¡WC'! j®'H '».iort H rtfir.'-S s 'ini-jssoíü s .nsd^ftf'őá a ; ' '-Vtí* »nsH,-, » .v*.sv "ev^sH,, mr-tf .{jl^fe sfB«> » tssljíftüHib^'Kü iw ^AÍSÍVAÍÍ -VAWÚ'«^ .Í vétá-­• j>f ' .fiss-í- r" t^r-?' íV ''i; • .i:>: W^öfegt) '¡(ni9b»jl-3í:t a iődri'á iii?sB!. mr-sv 'Mn;; - -^-in ttes ^v f. m' -' öt ' nfr - :. j." I* 1 ' 1 ki. i RÓ- ÉÍ íflfHsifefK)^ "1 ngdttöj Üt'3 Ti HpHHHp|Hitnrnői: ' nr.'Á A nem éiv; semmit. Szwsle hihetetlen, hogy- még mindig tótnalr napvilágot;Kjlyatí' sorok, -melyek nemcsak a tisztviselők anyagi helj'ztóe lelő! áruinak ej felüietes tájékozottságot, de azflknak lelki átf^eta fcrfid ís.^ífóelleimKiigépességeit petfig figyelmen kivül hagyják. .' Aa egyik helyljeli , lap, mely annak, ddejé» megkísérelte elhitetni a tisztviselőkkel* hflgy a vitások egy MMftMge a ü^tósjavitás­ról önként mondott le, mos, ujabb csoda­bogarat röpitett' ki ,A twatvisdők szövetke­zetbe tömörülését ismerte^ cikkének, ártatla­nul meghúzódó pár sora\ uijárj ugyanis, le­ereszkedő ivájlveregetés és, dicséret, kiséreiében, olyan mézbe, mártott, emészihe-úen labdacsot próbált a szánkba belopni, amilyen! leg?el|.ebi. a csendes jámborsághan szenvedők vehetnek hallgatagon be. Ilyesminek még csak a feltffetezéső és meg­kísérlése sértés reánk a a leghatározottal­ban tiltakozunk ellenei A l^ábat -rosszul ^ 3-as 3iámu cijareffahiivelyek szivaikahüvely főraktárában Szegei Jöfcal-lftcÉ H. s 1. Telefon 15—20. — .d^^nMt-ttémm /.,«» á legjobb minőségben, és a legol­csóbb napiárak mellett kaphátuk a ctparettapapir kapható nagyban és kicsinyben. ügyszíiitéft valódi.'ÍEKETB tóÖB 2W

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents