Délmagyarország, 1919. október (8. évfolyam, 208-234. szám)

1919-10-21 / 225. szám

4 DELMAGYARORSZAG Szeged, 1919 október 21. detett jelszavak igazi értelmére és szervezke­désre hivta fel a kisgazdákat. Kedves jelenet volt nagyatádi beszéde alatt, hogy egy Rácz nevü tiszthelyetles, aki eddig is idegesen hallgatta egyesek türelmetlenkedő közbeszólásait, felugrott az emelvényre és való­ságos extázisban kiáltotta oda a zajongóknak: — Aki nagyatádit még egyszer gyalázni me­részeli, azt lelövöm. A váratlan jelenet annyira frappirozta a nép­gyűlést, hogy nagyatádi Szabót és a tiszthe­lyettest felemelték és percekig ünnepelték. A népgyűlés végű! egyhangú határozattal bizalmatlanságot nyilvánította Friedrich-kormány iránt. A kudarcot vallott rendzavaró kísérlet a ma ki az idegessegrek és türelmetlenségnek tudható* be, ame'y a gyérszámti szegedi sokorópátkaiak szép számban levő helyi nagyságait nagyatádi Szabó Ibtván megjelenésének hírére elfogta./ Nem sikerült azonban szétugrasztani a népgyű­lést és nagyatádi Szabó István szereplését meg­akadályozni, minthogy eredetileg tervezték és beharangozták. A vasárnapi népgyűlés kezdetét jelenti annak a mozgalomnak, amely a szegedi kisgazdák erőteljes megszervezése céljából meg­indult. A népgyűlésiől alább számol be tudósitónk: A népgyűlés előtt. Nagyatádi Szabó István vasárnap délben érkezett kíséretével Szegedre. Kora reggeltől sürü eső esett és csak a délutáni órákban csendesedett el némileg. A csúnya esős időjárás miatt még délben is kérdéses volt, megiarthatják-e a szegedi kis­gazda- és földmives-párt délutánra hirdetett népgyülését. Három óra felé sürü csapatok lepték el a Korzó-mozi hatalmas nézőterét. Egy kisebb csoport külön gyülekezett a baloldalon és türelmetlenül tekintgetett a bejárat felé. A tömeg egyre nőtt, az eső apró cseppekben szitált. A bejáratnál feltűnik nagyatádi' Szabó István alakja Hatalmas éljenzésben tőr ki a tömeg; — Éljen nagyatádi! — Éljen a kisgazdavezér! — Le a sokorópálkaival! Egyezerre hangos lesz a baloldali 20—30 emberből álló kis csoport — Éljen Frjedrich! — Le a nagyatádival! — Éljen a sokorópáíkai! Kiabálásuk elvesz a tömeg Cljenzésében. Sí­pokat szednek elő- és erőteljes sípolással igye­keznek ellensúlyozni nagyatádi ünneplését. Szabó Istvánt láthatólag meglepi a zajongók zenebonája, fölmegy a színpadra és onnan hallgatja jó darabig a két tábor szóharcát. • Az ébredők kicsiny csoportja, azok között is több volt 'a fiatal diák, mint a felnőtt ember, lehetetlennéi-lehetetlenebb szitkokkal gyalázza Szabó Istvánt. — Hazaáruló — ordítják Szabó felé. Külö­nösen két vasutas viszi a szót. Nagyatádi tá­bora se marad adós. Megfelelnek alaposan a zajongóknak. Egy fiatal pap két-két ujját keresztben a szájába dugja és füisiketitőeri fütyörész. — Miért nem megy a pap vasárnap délután a templomba? — vágja oda egy magyar menyecske. Sőreghy Mátyás ügyvéd 1 ¿szólja az asszonyt, de az. asszony nem tágít. így folyik a szócsata mindkét oldalról majd­nem fél óráig. — Nem magyar emberek maguk — kiáltja a zajongóknak egy jóképű öreg parasztember. A rendzavarók erre a Himnuszt éneklik. A túlsó oldalon némán hallgatják végig, azután újból élőiről kezdődik a játék. Már majdnem egy óra telt el és a gyűlést még mindig nem lehetett megnyitni. Vékes Imre tisztviselő süvítő hangon hirdeti a színpadon: — Aki nem rendzavaró, menjen. a jobbol­dalra. Szabó István tábora átvonul a túlsó oldalra. Az innensőn alig pár ember marad. A sokorópátkaiak egyenként csendben szintén át­szivárognak a nagyatádi emberei közé. Meg­szűnt a zaj és egy órai késéssel végre n lehetett nyitni a népgyűlést. Kezdődik a népgyűlés. Fülöp József nyitotta meg a gyűlést. Szegi nek népe nevében üdvözli nagyatádi Szt, Istvánt, a kisgazdák igazi pártvezéréi és k hogy a zavargásban ne lássa a szegediek lásfoglalását. Az ülés elnökéül Kertész Jái kisgazdát ajánlja. Kertész János néhány szó üdvözli a népgyűlést és átadja a szót Szt Istvánnak. Nagyatádi Szabó István beszéde. Zugó taps közben kezdte meg beszédét nagy­atádi Szabó István. — Barátaim! Mint magyar ember jöttem magyar emberekhez. Ha a tisztelt elnök ur nem figyelmeztet arra, hogy ne azonosítsam Szeged népével ezt a néhány zajongó embert, akkor azt kérdezném: ez a magyar vendégszeretet? Ez a keresztény hitnek az alaptétele? Amikor mindannyiunknak csak egy célja lehet; az ország népét egy táborba hozni ezeluiél az uraknál ez jelenti azt, hogy szeressük egy­mást? — A mi pártunk megszervezésének eszméje a Dunáníulról indult ki, ahol 10 évvel ezelőtt legelőször követelte a nép, hogy a parlament­ben képviselve legyen, mert az eddigi parla­menti élet egészségtélen volt, ott mindig rólunk — nélkülünk határoztak. (Nagy éljenzés. Hosszan­tartó taps.) Akkor még lemosolyogtak bennün­ket, később kegyeinkért szaladtak és ma már minden politikus kisgazda szavazatot keres. Ma, amikor a helyzet szörnyűségesen megváltozott s amikor bebizonyosodott az, hogy Kun Béláék osztály uralma épp oly • tarthatatlan, mint a reakciós feudális politika, hiába akar Magyarország — ez a kis sziget — külön poli­tikát űzni, amikor az egész világon szünőben van a régi rend uralma. E régi rend vezetői amikor ezt látják, kiálianak a porondra és hangzatos jelszavakkal jogot ígérnek a népnek s hogy megtévesszék, pártol-párt után alakí­tanak. Egy évtizede hirdetem, hogy a dolgozó munkásságot, a földmivesnépet és azt az inte­ligeuciát, mely a dolgozók mellett áll, fel kell karolni, hogy mindenki megtalálja a maga helyét és boldogulását. Ma azokat as időket éljük, amikor Széehenyi István szerint mond­hatjuk el: még az apagyilkoznak is meg kell bocsátani. (Éljenzés.) Csodálkozom, hogy ne­kem, a nvégy elemit végzett egyszerű embernek kell az országot arra figyelmeztetnem, hogy ne marjuk egymást, ne pusztítsuk egymást. (A tömegban elhelyezkedett keresztényszocia­listák Friedrichet és Horthyt éltelik hangosan.) Szabó István (a zavargók felé fordulva): Az urak Horthyt éltetik velem szemben. Velem szemben, akinek nagyrésze van abban, hogy a hadsereg fennáll Nem kell velem szemben Horthyt éltetni. Még a mull héten is tárgyal­tam vele és azt hiszem, jobban ismer engem, mint az urakat. (Általános derültség.) Az én működésemnek nem az a célja, hogy a kor­mánynak gátat vessek. Én Pityi Palkót is el­ismerem kormánynak, ha az antant elismeri. Ha az antant Vázsonyit, vagy egy szociál­demokratát biz meg, én feltétlenül támogatom. Azt a kormányt támogatom, mellyel az antant megköti a békét. A Károlyi-kormányban is csak azért vetíem részt, mert Károlyiék azt mondották, hogy csak olyan kormánnyal tár­gyal az antant, amelyben a kisgazdák is kép­viselve vannak. Az urak — fordult ismét a zajongók felé — azt is tudhatnák, hogy Friedrichék is szivesen ülnek velem egy asz­talhoz. Erre újból erősen zajongani kezdtek a keresztényszocialisták. Szenvedélyes vita fej dött ki a nagyatádlak és a zajongók kőz< Már-már tettlegességre került a sor, ami­a francia rendőrfőnök véget vetett a vitán Í Kivezettette a két leghangosabb vasutast kijelentette, hogy mindenkit letartóztat, aki -gyűlést zavarni merészeli Azonnal helyre a rend. Ebben a pitlanatban egy tiszthelye' ugrott a szinpadhoz és a szónokot tulharsc hangon odakiáltotta a hal'gatóságnak: — Aki nagyatádit gyalázni merészeli, lövöm. Majd felugrott a színpadra és onnan is k lentette, l'Ogy nem nézheti tovább a piszkd dást. i — A hallgatóság tomboló lelkesedéssel üni pelte a legértékesebb kitüntetésekkel teleag: ­tott tiszthelyeitest és nagyatádi Szabó Iství aki az éljenzés lecsillapulta után folytatta szédét. — A földmivelésügyi tárcát Rubinek Istv nal, a nagybirtokok 30 éves védelmezőjével töt lék be. Az egész világ tisztában van az hogy munkásság és földm ívesek nélkül egy len magyar kormány se fejthet ki eredmén működést. Nem kell hinni azoknak, akik n azt kiáltják: üsd a zsidót s közben földje} a zsidóknak adják bérbe. ( ; Szabó István beszédét hangosan megtapsa, a hallgatóság. Kerekes Mihály, a párt országos vezetős tagjának beszéde után Fülöp József elfogadá ajánlotta a határozati javaslatot, amelyet a n» gyűlés egyhangúlag határozattá emelt. A határozatban bizalmatlanságot nyilváni) nak a kormány iránt. Ragaszkodnak ahh hogy nemzeti életünket erőteljes kereszté valláserkölcsi alapon nyugvó szellem hassa de nem engedik meg, hogy a nemzet emelt; drágább erkölcsi tőkéjét a politikai pártcélol; kisajátítsák Törheteílenül ragaszkodnak a- rvtg párthoz és régi vezérükhöz: nagyatádi S4, ] Istvánhoz. Tiltakoznak az ellen, hogy a ne zetgyülési választásokat a jelenlegi korma hajtsa végre, mert ezt maga erőszakos és a f tünt kommunista-világra emlékeztető eszközf vei egyáltalában nem tartja alkalmasnak ar. hogy a nemzet igazi akaratát kifejezésre j tassa. Követelik, hogy az összeülő néppar$ mént elsősorban a földreformmal és az igijí ságos progresszív adózással foglalkozzék. Ez határozatot csatlakozás végett megküldi az l \ föld összes községeinek. A népgyűlés a Himnusz eléneklésével véget. * A gyűlés után Bagits Rozál halászcsárdá­ban jöttek össze sokan vacsorára nagyat. Szabó tisztelői közül. Többen eljöttek a soko pátkaiaknak hitt vezetők közül is. Nagyat; Szabó mellett ültek Gombos Imre "és Kor Mihály, a felsővárosi kisgazdák régi vezetői, volt Dobó János, Kazi István, Kertész Ját. Vetró József, Bullás Imre, Széli János, Hüj Sándor slb. alsó- és felsőrészi vezető kisga2 is, akiknek nevében a pártvezért Gombos lm • 2-es és 3-as siisrtu cí^areffahüvelye! a legjobb minőségben és a legol­csóbb napiárak mellett kaphatók a szivarkahüvely főraktárában Szeged, Jókai-utca. II. Telefon 15—20. — Úgyszintén valódi FEKETE Cil ciparettapapir kapható nagyban és kicsinyben. Médi Spécialité

Next

/
Thumbnails
Contents