Délmagyarország, 1919. október (8. évfolyam, 208-234. szám)

1919-10-21 / 225. szám

Szeged, 1919 október 22. DELMAGYARORSZAQ •m- 5 tajd Korom Mihály köszöntötte föl. A szocíál.mokratapárthoz tartozó földmunkás kisgazda'.övetség csoportja is képviselve volt a bánatén, akiknek nevében a pártvezért dr. Fajka ajos üdvözölte. Nagyatádi Szabó válaszában .fejtette, hogy végtelenül örül szegedi lejöve:lének, de annak is, hogy az itteni szocialistáit megismerhette. Nagyatádi Szabó István hétfőn utazott vissza iséretével Budapestre. Óráját és ékszereit javíttassa elsőrangi ór<i- és ékszerüzletemben. Szolid árak! órákban és ékszerekben nagy raktár. 154 FIS CHER K. A tűzifa-szükség. - A fakereskedők értekezlete. — (Saját tudósítónktól.) A Szentgyörgy-téri épkonyhának a szegényházi gondnok értesítése '.érint nincsen fája s ezért a tanácshoz fordult izelőért. A tanács azt válaszolja, hogy fája, zelőfája a városnak nincsen. Ellenben, mint r. Gaál Endre tanácsnok jó forrásból értesül, Szentgyörgy-iskola udvarán van három íácfa. Utasittatik ennélfogva a szegényház ínöke, hogy vágassa ki a három akácfát a épkonyha szükségletére. Ma már hivatalos on is csak ilyen módon lehet fát szerezni, vagánosok természetesen nem várnak hivatalos iasitásra vagy engedélyre, hanem ezek nélkül vagdossák az akác és egyébfajta fákat, nelyet az elmúlt télen még megkíméltek, tár a Stefánia-sétatér fáit is pusztítják, pedig város egyetlen belső parkját kímélni kellene, galább is addig, amig lehetséges. Mert tagadatatlan, hogy elkövetkezhetik olyan szükség, mikor még a Stefánia szép fáira is sor kellhet. A tüzifainségben szenvedők közül sokan temetők fejfáit lopkodják. Ezt már fokozotibb őrizet korlátozza ugyan, amennyire lehetiges. Szombat délután értekezletre hivta össze a áros polgármestere a szegedi fakereskedőket, kiket arra kért fel, hogy kövessenek el minen lehetőt, a város faellátása érdekében és érte továbbá, hogy a fabeszerzést finánszirozák is. A polgármester kijelentette, hogy minen kapható készletet minden áron meg kell ásárolni és beszállítani. Dr. Biedl Samu a •¡kereskedők nevében hangoztatta, hogy ők íinden kérelem nélkül eddig is elkövettek sinden lehetőt, hogy a város polgárai fához issanak. De bajok vannak a beszerzés körül s fához csak az esetben tudják a lakosságot ozzájuttatni, ha a rendszeres behozatalt biztoItani lehet. Nagyszebenben a román hatóság ajlandónak mutatkozott megadni az engedélyt fabehozatalra, de rekompenzációs cikkek elmében, amelyek 8500—9000 koronára szökteték fel a fa árát vagononként. Budapestről irják: A főváros is képtelen izifát szerezni. A kormánynak és a fővárosnak tüzifdinség enyhítésére közösen intézett akciója — megfeneklett. A sok ankétozás eredménye semmi más, mint további ankétok lehetősége és az a most már biztos tudat, hogy a fajegyeket nem fogják tudni beváltani. A főváros éves szerződése papiroson marad és legföljebb annyi kalória meleg várható tőle, amit a fűtésre felhasznált papír magából kiad. A csehekkel való tárgyalások sem biatatnak semmi eredménnyel. A csehek vagonokat és cseh koronákat kivánnak, holott tudvalevő, hogy a fővárosnak és a kormánynak se vagonja, se cseh pénze nincsen. A csehek eladási szándéka nem ís komoly és csak arra veló, hogy a cseh korona amúgy is tulmagasra hajtott értékét ilyen papirkötés utján még magasabbra hajtsák. Az egész nem egyéb valutamanővernél. HÍREK U3 VfcRSEK. SZEGÉNY KATONA. Tizennégy őszén árokban hevert, A háborúnak vérpiros sarában, Fázott, ázott és éhezett Szegény hazátlan. Tizenöt őszén kórházban feküdt, Bíbor sebekkel égő szörnyű lázban, A férges ágyon egyedül, Szegény hazátlan. Tizenhat őszén uj árokba hullt, Mint őszi rózsa temető porában, Fölötte varjak hada húz, Szegény hazátlan! Tizenhét őszén fogságba került És bandukolt rab légiók sorában, Idegenek közt egyedül, Szegény hazátlan. Tizennyolc őszén forradalmi szél Hazasodorta és ő büszke lázban Érezte, most a nép itél S ő nem hazátlan! Tizenkilenc őszén börtönben ült, Fagyos szelek fütyültek a világban. Fölötte zug ítéletül, Hogy ő hazátlan! EGYNÉMELYEKRŐL. Ó emberek seprűje és ocsuja, i 0 Ó hályogos és tályogos nevek, Meddő "ürömmel és mihaszna búval Kik csak kötődnek és lézengenek. Nem néznek ők soha az égi kékre S a földi zöld nekik legelni jó, A harc nekik csak konc, vásár a béke, Barbár a bátor, a művész zsidó. A földön, mint az almon elhevernek, Kérődzeni szalmáján mult ügyeknek És mint a taglót, várják a halált. Gyöngék a rosszra, mert gyöngék a jóra, A vágyuk, mint az elkopott csoroszlya, Ugy szánt a földön, hol csak gazt talált. JUHÁSZ GVíULA. Előkészítő tanfolyam! Szaktanárok vezetésével előkészit mindenféle vizsgálatra. Korrepetálás. Csoport-tanitás. Gépés gyorsirás. 311 Petdfl-utca 8. sz., I. em. 4. (Kass mögött) — Dr. Szalay József kerületi rendőrfőkapitány. A rendőrség államosítása már megtörtént, de az újjászervezés munkája még folyamatban van. Eddig még csak a budapesti és a pestvidéki kerületi állami rendőrséget alakították meg, de nemsokára megkezdik a vidéki rendőrség kerületi szervezését is. A szegedi kerülethez tartozik majd valószínűleg Dorozsma, Algyő, Sándor'alva is. A kerület főkapitányává a kormány, értesülésünk szerint, dr. Szalay József nyugalmazott főkapitányt nevezi ki. — Közélelmezési kormánybiztosság. Ezt az intézményt még az Ábrahám-kormány létesítette, amely Pálossy Dénest, aki a gróf Károlyi Gyula aradi kormányának volt a tagja, nevezte ki a közélelmezési kormánybiztosság vezetőjének. Négy hónapja már eltelt, hogy a közélelmezési kormánybiztosságot létesítették, de még Szegeden is alig tudtak a létezéséről. A működéséről még kevesebbet lehetett hallani és az intézmény fönnállott anélkül, hogy ügykörében bármit is végzett volna. A Friedrichkormány közélmezési minisztere a közélelmezési kormánybiztosságot eddigi összetételében beszüntette és dr. KelemeríJSélz kerületi kormánybiztos ügykörébe helyezte át, egyben Fehér Lászlót, a temesvári közélelmezési és a bánáti kormánybiztosság volt osztályfőnökét nevezte ki a közélelmezési kormánybiztosság szakértőjének. — A villamos jegyárak ujabb emelését kérték. A városi villamos-vasúti részvénytársaság arra kéri a tanácsot, hogy a már 50 és 60 fillérre emelt jegyárakat még husz fillérrel emelhesse s hogy így 70 és 80 filléres jegyárakat szedhessen. A villamos-vasuti részvénytársaság hivatkozik arra, hogy szenet nem lehet beszerezni, a fa pedig igen drága. A tanács nem engedi meg a jegyárak emelését. Mivel a részvénytársaság szeptember 15. óta a városnak járó illetéket nem fizette be, fölszólítja a tanács, hogy teljesítse ezt a fizetséget, mert különben meg is bírságolja. — Kimutatás a város élelmikészleteiről. A Nemzetközi Élelmezési Bizottság heti kimutatást kér a város tanácsától a legfontosabb élelmicikkek készletéről és áráról. A kimutatást minden szombaton fogja beterjeszteni a város tanácsa. Arról is kimutatást kér a Nemzetközi Bizottság, még pedig elsősorban, hogy mennyi* a város közélelmezési hivatalának lisztkészlete. A tanács azt válaszolja, hogy amióta a kereskedelem szabaddá vált, jobbára a kereskedők látják el liszttel a várost s így a közélelmezési hivatalnak csak kevés a készlete. Addig, miga szerb kiviteli tilalom nem korlátozta annyira a behozatalunkat, mint most, volt elég készletünk, de az most tetemesen megapadt s ezért a tanács ismételten azzal a kérelemmel fordul a Nemzetközi Élelmezési Bizottsághoz, járjon közbe, hogy Jugoszláviából engedjék meg a városnak a behozatalt. — B kétlenkedő munkaadók. Ha valaha igaz volt, ma igaz, hogy nem minden munkaadónak van jó dolga. Az, ha a vállalatba befektetett tőke tétlenkedni kénytelen, nemcsak a munkaadónak, hanem az egész országnak is betegsége. De minden ember — egyszer szinoniát is szabad használni — a maga terhét érzi és bár hullajtani láttunk sok krokodil könnyet, mégis azt kérjük, hogy e nehéz időkben épp oly kevéssé vezessen bárkit osztályelfogultság, mint faji, felekezeti vagy társadalmi gyűlölet. Nem szabad, csak azért, mert most a munkaadó panaszkodik, idegeskedni. Hallgassuk meg GAMBRINUS-BÜFFÉ Szeged, Feketesas-utca. Keleti-palota. • Telefon 836. Meleg ételek, reggelik és vacsorák, ss Világhírű Szent István dupla malátasör. •w Tiszta, szolid ós figyelmes kiszolgálás.