Délmagyarország, 1919. szeptember (8. évfolyam, 184-207. szám)

1919-09-30 / 207. szám

u : i . 'i . II.«•' .1 • . •..1 Szerkesztőség: SZEGED, JKÁR^§Z-ÍÍTCA 9. SZÁM. A szérítiitÚség télcfónja: 3Ö5. = UÚl'., '1 , • j„ • 1 , ;,!'., ..', 1 1 , • 1 ELOHicTtW ft«A; .. egész évre 96.— K negyedévre 24.— K fétévre . 48.— K egy. hónapra 8.— K Pevés stám ára 40 fiHér. fai: • .'m. • ' • • , , 3 • Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA í). SZÁM. A hiadőbivátaT^elefónja : 305. 1Q10 i í Irwftc » VIII. évfolyam 207. szám. Kedd, szeptember 30« 'flHpgi ¡asgá-jv^o 'As'-'Mwb bid! Lcvászy Márion szózata a A NépSéva vasárnapi száma kbzli l Márton 'szózatig a 'riia&yar társadalomhoz. A kezik. Krisztus még ellenségeinek is megbocsátott: Hogyan egyeztethető öszsz©'ezzel a krisztusi szettemmé! ártatlanoknak felelőssé tétele csak azért, mert egy bizonyos félekezetlrez vaegy fajhoz tartoznak ! A kereszténységet mint eszmét kell bevinni a politikába és meg kéli raondatíi konkrét fbrmábatt, hogy mit értünk tünk ott fog állani a világ Ítélőszékeelőtt. Súlyos vádakkal íeíheHen kél! ott megjelelünk. Azzal vádolriuk, hogy ég£ik főökózója voltunk áz emberiségre zúdult. szörnyű szerencsétlenségnek ; a világháborúnak. Azzal vádolnak; hogy eln^omtük velünk -é!5 nem magyar fájókat; sőt a magunk mágiái fajtájának alsóbb-rétegeit .-is, ycgyU hógy ellenségéi vagyunk a müveit viíág mos* tani uralkodó eszméjének: a demokráciának. Mi történik' ha nemzetünk az itéletmdndás 'nehéz napján- a mostani zilált; belviszályoktól sMtépeff, gyűlölködéstől -szétszaggatott, egységre, alkotásra és munkára képtelen: állapotában jelenik meg ? Az, hogy az eddigi Strlvos vádakhoz égy 'még súlyosabb és ifyig végzetesebb vád fog sorakozni: az, hogy a magyar nemzetből hiányzik az államalkotó • öntudat -:és a nemzetföntartó erő. És akkor szigorú bíráink léikében az a meggyőződés gyökeredzik meg, hogy ez,. a nemzet néin dfitnli meg a nemzetként vaJó életei | És akkor az itélei nemcsak i marasztaló, hanem: "egyenesen nlegsemmisitö lesz. Ejzért fofdülqk "kbmóly, köfő,n! esdeklő a korlátlan szabad verseny és szabad kizsákmányolás rendszerevei, a kereszténység eszínéje a legnagyobb politikai szábadság, jogegyenlőség és demokrácia hiellé|t árgyőngekhek és gyjámoltáíánófcnak oltalmát jelenti az erősek; ravaszok és kíméletlenek ellen. » '' ' -Ezen- a^' alapon, a1 kölcsönök Megértés és jóakarat alapján fwa'mTfrr .-=)-- -r^ ^Ő$aíís" kérges, Jx munkásVérdes is, A .borzalmas események, valóban ittak tftunkatt^pl n^ég . nan! élhe^'ék.'Cs-a^ne álljuk útját annak a folyamatnak, hogy a mu£H Msság a ,inarxlzmusí gyűlölködő tanaitól elfordulva, az evoluciónális szociálát. Éiá a folyamatot azonfraii teljes bizonyossággal megakadályozza az, ka a magyar kikelet megint a reakció mzeíbe evez át. '•' Az újjáépítés munkája' azért néni tud megindulni, mert a demokratikus átalá/átlás meg. mindig aeJiézségekfr - ütJciipik. Még mindig nem tudunk eljutni; az alapkő letételéhez: áz általános választó* jog alapján létrejött nemJzett képviselet megalkotásához. A kibontakozás mindezekből önképt következik: legyen , olyan kormány^ országnak, amely az 'íntdnttól a vn/asz* tások megejtésének (ehetőségét kmzkozölm képes és amely !a választásokat a iáfoötL dalmi béke " és kiegy^riUtés profyr'alnjföynl fjtimfig, ' • * ' .." Ezért t forduloksa tizenkéttedöc órában esdeklő.. szóvali a ! magyar társadalom mindén rétégéhez; minden tényezőjéhez', sejtsen létrehozni, ezt az ; klbpn^kozási módot, a nemzet meg? mentésének;. ezt az egyétlen es(iuj;ots© lehetőségét. Költözzék be szivünkbe a gyűlölködés helybe a hazaszeretet és' az enfberszei-é^ fel ; fuapcsól|uk'össze e kéí netntís eszméi •••ÉÉÉ^tóeÉÍBeéÉífiiíwfí 1 ¡és akkor e két erény segit síével talán megmenthetjük veszendő hazánkat 1 . ,... . .„„ . Pichler I. most a gyűlölködést, az izgatást, - az egymás lir '-ftl J ' > f ÁÍS* Legelső sorban keresziény testvéreiméhez fordulok. Értem a felháborodást, amely a bűnös, gyalázatos; •^ kereszténynek pedig kezéöen van a sorsunk; nem v^cátÜíog^ a1®bol)ü.*s alfán íénre ragadja őket, ^améfy íavtyafódi -ke* tesztéfljiég szetlemévet teljesért éllfen* esn^ráü »i bHos« tít*Pan I fs^lsölfivl (Sajáti ttrdósitónktóU)<^Pichler. I. O^uíá'vasárnaprtartptta nagy érüeklötíésScl várt-eíöadását a'Korzó-moziban 1 :uV U"urtmer- 'Fülöp - üdvözoííe s megköszönté neki, hogy a mai neliéz utazáisi viszonyok között az előadás megtartására vállalkozott.' Pichler Gyula, aki mint a Délmagyar országnak^ adott interjúban maga is kijelenietfe; hogy Henry George közgazdasági rendszerének hive, azzal kezdte a társadalmi békéről szőlő előadását, hogy a'belső béke megteremtését nem a politikai küzdőtérén, — mínf móndáni szokták — a politikai porondon kell keresni, hanem társadalmi, gazdasági téren. Meg kell oldani a társadalmi nyomor problémáját. Erre1 pedig tőke kell. Téves szerinte ' az a kifejezés, högy teipitalisztikUs társadalmi réndszer, mert a kommunista-társadálmi rendszer, amelyet az előbbitől szembe szokták állítani, maga is kapitalisztikus rendszer, hiszen tőke nélkül neíh lehet m eg. A ¡tudós szerint csak másodrendű kérdés, hogy a tőke magánosok, vagv az állam' tulajdonában van. '• "Á maTlSrsa3ilmí reHdét,' a kómiiíúnista társadalmi mniídel szemben, hMividaalisztikus readszemát * nevezik. Ez az iábanvéve ífieh "ha mindenkinek^ akkor ¡j^ekesb yt nno^SH is csökkenteni. A termelő, amikor megcsinálta kalláiláíSófái, ietintetbe ><éMett veftiffie. m IMfiUlilftfiiVkAr ÜÍÍÖ pcötlor,^^ 3 VHiihan a b-.irfWío^i Hirdetmény. ? , -hp. 2&-twk 2^-árn virradó éjj«J & Arpé.d«utí».»&. {pz. . ,bázból £-jósat loptaji el mely egy francia törzstiszt tulajdonát kép^^e. 2000 korona jutalomban .részesül az, aki kielégitően pent«o adatokkal « ioyak ¡nyon^ra vezeti a francia rendőrságet- «,> •„;, A lovak deirásac-1. Satétpej, ¡«aidnem fekeie. egyszínű, Mrélt Ny^ott sörény, előirásos, hosszú- ferok, a jobb szest felett egy tolt, mdy a szőrözet lek^pásától ered; -ftiig; f^zrevehet« fehér szörfök a jobb első láb patája m<)gött. A nyak bajfelé«. :egy beégttett •háromjegyű szám nyoma A: pstákoai 42,'szem. ;A. ló teítönően" szép; gyönyttrti járású,-'éves teftvér, 2., Egjí5Zinü| pej ,ka»r.a. Nyírott sörwiyuréa hosszuV^ltl^sueiban v&tőí8? fá'rolf.- B.:cirn f

osöi'.uságfa fehéri fóft a*g%tc és"' a át </égi§áéiéú^ A patákon SO. srirm. A-heréHué! víalamtVét• kisebb; 1 telt áűat, íl0vév^s 1 !A 'T P v ' 4 xárÖskáfmányzóság.