Délmagyarország, 1919. szeptember (8. évfolyam, 184-207. szám)

1919-09-27 / 205. szám

2 DELMAGYARORSZAG Szeged, 1919 szeptember 27. tani, mert a rendelet sokkal szigorúbb, mint a legszigorúbb háborús rendelet, részleteiben pedig nem számol a viszonyokkal. Í Általános érdeklődés mellát számolt be Rózsa Ernő és Horváth Mihály paprika-kirendeltségi vezetőknek nála tett látogatásáról. A kirendeltség vezetői, akik egyúttal a Hangya vezetői, kijelentették, hogy a rendeletet azért kellett kibocsátani, hogy lehetővé tegyék Magyarországon a paprikatermelésí. (Derültség.) Arra a kérdésére, hogy' miért keltett ezt a rendeletet az érdekeltek maghaílgatása nélkül meglepetésszerűen kibocsátani, azt felelték, hogy a háborús tappztalatok szerint az érdekeltekkel való tárgyalás csak húzza az ügyet, holott erre a rendeletre sürgős szükség volt, Merkler Lajos a rendelet megszületésének előzményeire vonatkozóbn mondott el érdekes adatokat: Rózsa Mihály, Rózsa Ernő apósa, Országos Paprikaki-viíeii Részvénytársaságot alapított mult ősszé! Szegeden, Rózsa Emő a részvénytársaságnál Í50.00Q korona évi fizetést biztosított magának. A részvénytársaság soha nem szállított a külföldre paprikát. Nagy unszolásra egy „tehetséges" embert küldött "Svájcba, aki paprikát nem adott ugyan el, eiicíiben bemutatott egy 80.000 koronás utíszámlát. Erre a részvénytársaság felszámolt. Ezután a Hangyái val együtt Kalocsán megvettek egy paprikaőrlő malmot és megalapították a Paprika és Gyógynövény Kiviteli Részvénytársaságot. Már a kommün alatt áz ország paprikatermését ennek a vállalatnak igyekezett Rózsa megszerezni. Dé a Haditermény igazgatósagának erélyességén mihden ilyen kísérlet megtörött, A kommün bukása után Rózsa Ernő a földmüvelésügyi minisztériumba került miniszteri tanácsosnak és a Hangya asszisztálása mellett sikerült az ominozus kormányrendeletet megcsináltatnia. Indítványozza, írjon föl k kamara a földművelésügyi minisztériumhoz, hogy revideálják a rendeletet és tegyék szabaddá a paprikatermelésí és kereskedelmet, mert a legitimkereskedöksokkal jobban megfogják oldani a kivitelt, mint Rózsa Ernőék, akik másfél év alatt egy gramnyi paprikát se tudtak a külföldön elhelyeziíi. . >t Stauber Miksa; A rendelet Szeged városát sújtja, mert nemcsak Szegeden termelnek paprikát, hanem jugoszláv és román területen is. Ezekről a területekről szabadon történhetik majd a kivitel. A Hangya már régen kiakarta sajátítani Szeged paprikatermelését. Határozza el az értekezlet, hogy eljár a kormánybiztosnál a rendelet végrehajtásának felfüggesztése tárgyában. Ha pedig a kormány országos érdekekből monopóliummá akarja tenni a paprikát, akkor bízzák azt szakavatott szervekre Szegeden, ne pedig magáncélokat szolgáló részvénytársaságokra. Reitzer Lipót egy bizottság kiküldését javasolja, amely a minisztériumban eljárjon a paprikatermelők érdekében. Pick Mór szerint azért kell megakadályozni a rendelet végrehajtását;, mert az érdekeltek meghallgatása nélkül egyszerűen becsempészték Szegedre. Hozzájárul ahhoz, hogy küldöttség menjen a kormányhoz. fi Dr. Gerle Imre a paprikatermelők nevében elitéli a katasztrófális rendeletet. Azok a cikkek, amelyből- az ország valutáját helyreállítani lehet: a bor, gyümölcs és paprika. Az első cikket már megtámadták. Esz nem politikai kérdés. A rendelet annyira lehetetlen, annyira kiszolgáltatja a gazdatársadalom egy nagy részét egy-két emberi zsebbel i érdekeinek, hogy azt nem szabad végrehajtani. — Lehetséges, hogy jön majd egy olyan kormány is, amellyel tárgyalnunk lehet. Mert az az idő már elmúlt, hogy egy nagy csoport sorsát megkérdezés nélkül intézzék. — Azelőtt a törvényhatóság Jogosult volt megtagadni a sérelmes rendelet végrehajtását. Ezt most a kormánybiztos tehetné meg. Őt kell tehát felkérni, hogy tagadja meg a rendelet végrehajtását, — A gazda és a kereskedelmi társadalom egységes ellenállással tegye lehetetlenné, hogy a termelést és forgalmat kezéből kivegyék. — Ma nem hozzáértők és szakemberek intézik a dolgokat, azokat félretolták, csak ezért születhetnek ilyen vérlázító rendeletek: A mai válságos viszonyok kőzött nem nehéz egy ilyén konzorciumnak a kormány hóna alá tartozni. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester: Én már felterjesztést intéztem, hogy a rendeletet nem hajijuk végre. (Éljenzés.) Nem ért mindenben egyet a felszólalókkal. Tökéletesen tájékozott a paprikatermelés viszonyairól. A termelőkkel folytatott rnegbeszélések során is az a nézet nyilvánult meg,hogy a paprikát rtem lehet ma zár alá venni. Lehetne esetleg olyan okot találni, mely a paprika megrendszabályozását szükségessé tenné különösen, ha a spanyol-paprika behozatalával áresésre gondolunk. A kereskedők és termelők érdeke nem egészen ázonos. Ha a földmivelők a zár alá vétellel többet érnek el, akkor érdekük a zár alá vétel. . Ezidőszerint azonban felesleges a zárhat, mert, a spanyol-paprika nem. igen jöhet be. — Egy katasztrális hold paprikatermesztése 4127 koronábá kerül a termelőnek, ezzel szemben 12 koronás ár mellett csak 3626 koronát kap a terméséért. Ennélfogva a maximális árat mindenesetre fel kell émelni. A rendelet egyébként azért is sérelmes, mert az átvevő szerv tetszésére bizza az átvételt. Kötelezni kell az átvételre. Ezekre a sérelmekre terjeszkedtem ki felterjesztésemben. A kormánybiztos urnái pedig szintén bejelentettem, hogy ezt a rendeletet nem hajtom végre. Dr. Tonelli: A polgármester ur a termelők érdekeiről gondoskodni kívánt, a csöves paprika árának emelésével, de a kereskedők szempontjából fontos az őrölt paprika árának megállapítása, illetve felemelése, amelyet a rendelet a földmivelésügyi minisztérium tetszésére biz. Reitzer Lipót a polgármesternél a spanyolpaprika árcsökkentő hatásáról tett megállapítását cáfolja. Valutáris okok miatt nincs szükség a maximálásra, mert rossz valutánk melleit is olcsóbb a mi paprikánk, mint a spanyol. Még számos felszólalás hangzott el. Valamennyi odakonkludált, hogy a rendeletnek semmi célja és nem kell végrehajtani. Az értekezlet végül elfogadta dr. Gerle indítványát és egy öttagú bizottságot jelölt ki, amely a kormánybiztosnál a rendelet végrehajtásának megtagadása ügyében eljár. — A városkormáfiyzó közleménye. Különféle pártok arra kérték a városkormányzó-tábornokot, hogy gyűléseiken részt vegyen. A városkormányzó élénk érdeklődéssel követi Magyarország újraépítésére irányuló ezen törekvéseket, melyekhez jobban, mint valaha, szükséges az összesek között az egyetértés, f Mindamellett nem teheti meg azt, hogy az ország belpolitikájába ilyen közvetlen módon beavatkozzék. Áz ö szerepe itt egyedül az, hogy sSzeged városát a béke aláirásáig a franciák védelmében részesítse, a rendet biztosítsa és a gazdasági életet újjáélessze. Ezennel köszönetet mond azon pártoknak, amelyek őt ilyen meghívásai igieglísztelték.w Megjeleni a 269 K

ERTÉSZ-FELE ÖLCSONKÖNYVTÁR • ÖNYVJEÜVZÉKE ___ Magvar, nés és francia könyvek. Kölcsöndij havonta 6, kar. 'Zrinyi-u. 2. sz. 'Telefoh i2-8o. A zsircsempészési ügy tárgyalása. Még mindig nincs ítélet. — (Saját tudósítónktól.) Árvay Ferenc kihágási bíró pénteken délelőtt tárgyalta folytatólagosan Kővágó Máíyáshé és társainak zsircsempészési ügyét Ítéletre még mindig nem került a sor. A pénteki tárgyaláson számos ujabb tanút hallgattak ki. Kardos Mihály, a Magyar Általános Hitelbank szegedi fiókjának vezetője előadta, hogy Papp Ferenc körülbelül 5—6 .héttel ezelőtt megkérte, hogy a belgrádi cukorgyár autóiát, mely a városi fuvarozási üzemnél állott őrizetben, engedné át neki, mert soffőr-tanfolyamot akar létesíteni. Nem volt kifogása a kölcsönzés ellen és megbízta az intézet egyik tisztviselőjét, hogy az autót bocsássa Papp ferenc rendelkezésére átvételi elismervény ellenében. Azóta Pappal nem- beszélt és az ügy további fejleményeiről nem volt tudomása. Richtzeit Péter gyárfelügyelő: 1919 augusztus 26-án, egy keddi haptón reggel fél 7 órakor telefonon felhívott egy női hang. Megkérdeztem, hogy ki beszél. Azt felelte, hogy a tűzoltóság. Arra kért, hogy adjak Helyet áruk beraktározására, mert az autó az országúton elromlott s nem tudják az árut továbbvinni. Én megengedtem és 10 óra tájban újból telefohált egy női hang és aziránt érdeklődött, hogy az autó bejött-e már a gyárba. 11 óra felé megjelent a két .autó. Az autóval volt egy magas, kendővél bekötőit nö, akiről később megtudtam, hogy Kővágóné és egy másik nő, akiről megtudtam, hogy Papp Karolina. A nők hamarosan eltávoztak. Papp Karolina távozása előtt megkért, hogy vigyázzak az árukra, mert pár nap alatt kijavíttatják az autót és visszajönnek érte. A gyári helyiségbe beraktároztunk 10 hordó zsírt és 4 és fél zsák gabonát. Augusztus 3l-ikén megjelent két rendőr és lefoglalta az ártlt. Azt mondották á rendőrök, hogy áz árut elszállítják agyárból. Érre én este 10 órakor fölhívtam a tűzoltó-főparancsnokot, aki azonban nem Volt otlliöh. Ennélfogva meghagytam, hogyha hazaérkeznék, hivjon föl. Féltízenkettő tájban föl is hívott engem Papp tűzoltó-főparancsnok, akinek előadtam, hogy az árut lefoglalták és nemsokára elviszik. Q tudomásul vette, amit elmondottam. A tűzoltó-főparancsnokot azért, hívtam $í>. mert az áru beraktározásánál nővére járt közbe és én azt hittem, hogy az áru Papjiék tulajdonát képezi. Záner Mihály gépész körülbelül ugyanezeket vallotta. Bánfi rendőr mondottá neki a lefoglalásnál, hogy jó pénz van a kezében, ha betudja bizonyítani, hogy a zsír Papp Ferencé, ha eljön tanúskodni, megkapja a megfelelő honoráriumot. Durika Sándor magántisztviselő lényegtelen vallomása után Fülöp Lajos rendőr tett vallomást. Meghallották, hogy a csontgyárban nagymennyiségű zsir és szalonna vari elrejtve, ennélfogva kiment Dudik rendőrtársával a csontgyárba. Á gépész megmutatta a gépházban elhelyezett árukat és azt mondotta, hogy a zsír Papp nővérek tulajdonát képezi és hogy miként került a zsír a gépházba. Rögtőn lefoglalta az árut és jelentést tett felettes hatoságának. A nyomozás további részébe nem folyt be. Felolvasták a továbbiak során az Árvizsgáló Bizottság határozatát, amely szerint Kővágó Mátyásné iparigazolványa nem jogosítja őt fel zsír és szalonna vándormódra való árusítására. Némedy Gyula dr., a terheltek védője, kéri az iparigazolvány tekintetében az újvidéki iparhatóság véleményét kikérni, mert Jugoszlávia területén esetleg a szegediekkel ellentétes rendelkezések irányadók. • a fényesen berendezett BRINU Metesas-ntea, Keletipalota. ü Telefon 836. Állandóan kapható friss világos és barna sorok, legfinomabb fehér és vörös ó-borok. Pezsgők. Cognakok, málnaszörp, legfinohia'-'i felvágottak, hidegsült csirke, kacsasült libasült, libamáj, libatöpörtyü, pástétomok, sonkás és vajas zsemlyék, t + /-I * >-« < fi. XX li L« « ,-A nM:, ÁL A t". Vi V • , „,v ÍÍHC _ 4- »<r, nwnl 1.1 / _ e* f _ IcIhw szendvicsen, főtt tojások, hideg rfeggelik, uzsonnák és hideg vacsorák. 283 Tiszta, szolid és figyelmes kiszolgálás. —