Délmagyarország, 1919. szeptember (8. évfolyam, 184-207. szám)

1919-09-27 / 205. szám

xaü laixaéq, A ;.;.. Ara 40 fiüér » Szerkesztőség: | SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁffl. A szerkesztőség telefonja : 305. N ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 96.—( K negyedévre 24.— K II félévre . 48.—K egy hónapra 8.— K 1 Egyes szám ára 40 fillér. I Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. | A kiadóhivatal telefonja: 305. Szeged, 1919 VIII. évfolyam 205. szám. Szombat, szeptember 27. — • - • •. •'' Igaz történet a picéről. '«»Jer. A városi hatóság egyik tagjáról beszélik, hogy amikor azt kérdezték tóié, miből élnek a munkanélküliek, azt felelte: pícéznek és költik a megtakarított pénzüket. Ez a válasz állítólag olyan hivatalos helyen hangzott el, ahonnan kikerül a külföldre is. Ha ugy van, akkor, édés Istenem, ismét milyen kitűnő véleménnyel lesznek odakünn rólunk. A nomád magyart, gondothatják, mégis csak megáldotta Hadúr. Náluk, lám, nem probléma, hogy tni lesz á munkanélküliekkel. Nincsenek üzemben a gyáraik 7 Annyi baj legyén. Kimegy a munkás a Tiszá partjára, bedob a vízbe egy spárgát, amelynek a végén egy horog és ennek a végén egy jobblétre szeriderült légy van, olvas hároinat, kirántja a spárgát és már megkereste az ebédre és a vacsorára valót. Ha a munkanélküli nem munkakerülő és hajlandó naponkint egy fél óráig is horgászni, akkor nemcsak a mindennapra valót keresi meg, hanem hozzá is tehet ahhöi, amit az utóbbi évek fények konjünkturái révén megtakarithaíott. Ha horgászni sem hajlandó, akkor él a készből. Nem tudjuk, elhangzott-é ez a hivatalos nyilatkozat a munkanélküliségről, a picéről és a megtakarított pénzről, de mindig ez az eídorádói állapot jut eszünkbe, valahányszor foglalkoznunk kell azzal a tervvel, amellyel a hatóság . a munkanélKüliséget legutóbb is csökkenteni akarta. Milyen szép lenne, ha a munkások legnagyobb része annyit keresne, amennyiből nemcsak megélni tudna, hanem félre is te/ietne! Milyen boldogság lenne, ha a halászás nemcsak néhány halász számára lenne gyönyörűen jövedelmező mesterség, hanem kenyeret, vagy legalább halat biztositana a munkanélkülieknek (a kenyeret majd megvennék a' megtakarított pénzből), ha munkanélküliség van. A tanács csökkenteni ákar a munkanélküliségen. Bizonyára komolJJlL.> ¿-Qm.lt.' .. ._^«ÍMf'ílrf i£íi «*»'« : CM — Pénzügyi és ipari tervezet Oroszország gazdasági erőinek kihasználására. helyzetét alkotmányjogi szempontból a bádeni — mu "BO ' Páris. Berlinből jelentik: Német pénzügyi körökben az a terv merült fel, hogy 'Németország gazdasági helyzetét nagy mértékben meglehetne javitani, ha sikerülne egy hatalmas konzorciumot alakítani, francia, angol és német tőkével, Oroszország mérhetetlen gazdagságának' kiaknázására. Németország részéről ebben a vállalkozásban a birodalom leghatalmasabb és leggazdagabb ipari és bankvállalatai ven* nének részt. A terv kiinduló pontját az a körülmény képezi, hogy .mindaddig, mig Oroszországban a bolsevizmus pusztit, nem lehetséges Európa gazdasági rendjének helyreállítása, A konzorcium tagjai azt akarják, hogy a, bolsevizmus elleni katonai akcióba kapcsolódjék bele ez a gazdasági akció, amelynek azután nagy szerep jütna a bolsevizmus bukása után. u Az orosz nemzeti vagyont 600 milliárdra becsülik és ennek terhére nagyobb kölcsönt bocsátanának ki, amelyet az akcióban résztvevő három állam venné át. < Ez Franciaországnak lehetővé tenné az J Oroszországnak kölcsönzött 22 milliárd visszaszerzését, Németország pedig gyorsan kifizethetné adósságait. Az érdekek közössége elhárítaná a jövőteli háborúk veszélyét és kikerülhetővé tenné a bukást a jelenben. Kiváló orosz politikusok is támogatják e tervet, amelytől Oroszország gazdasági megújhodását remélik; (Le Matin, szept. 23.) Felsö-Szilézia autonómiájának kérdésé Berlin. Az a triumvirátus, ameJy FelsőSzijéziát kormányozni fogja az autonómia életbelépése után, tehát október 1-től kezdve, a 'porosz képviselőház határozata érteliriébén 3 tagból és pedig egy szociáldemokratából, egy . ' I-í. fi . / _ * 1 _ 1rr 1 É. ¿n_.it tározza tehát, hogy fakitermelésbe kezd és e pra megjelöl egy területet Szegedtől <30 Eí- ! centrumpárfiböl és egy lengyelből fbg áUaái. kilométernyi távolságban A munkás, mondja a tanács; maga köteles arról gondoskodni, hógy rtsponkint ki- és bemehessen, vagy ha ézí nem tudja, akkor szerezzén kinn lakást, ?»hól meghálhat. Milyen isterfren elragadó állapot lenne, ha a munkásnak lógatja tenne, amelyen fát kiíet * naponkint kihajthat, behajthat. Ezt jó magyarsággal úgyis lfehetne"mondani: milyen becsű w wmmmmmmm 'eten, amelyen a nemei, város Tát' akar kiter" 'n, mncs lakóház, azt mondhatná: eh, eb ¡3hS S' ,nek.V m á megtakarított pénzem, majd ?Sft? , " 5 azf ^^ lehet bevárni, amig néiküiis^l" -f0gja.^^tenf'attunká^ v, Ihi Mert ilyen föltételekkel nem lehet. És olvas• e föjtetélcket, az ember hinni hajtandó, Ez a megoldás azonban, amely-Felső-Szilézia hercegséghez teszi hasonlóvá, egyáltalában nem elégíti ki az e térületen élő népet. A felsősziiémi lapok megállapítják, hogy az ország ézután is teljesen Berlintől fog függeni ugy pénzügyi, mint közlekedésügyi kérdésekben. Ezt a tényt a nagynémet lapoknak is el kell ismerniük, 'amint azt a, „Tagliche Rundschau" c. berlini lap meg is teszi, amely bevallja, hogy nem csupán a lengyelek, hanem Felső-Szilézia német lakosságának jelentékeny része is teljes autonómiát követel,: hogy tárgyalhassanak e terület Lengyelországhoz való csatlakozásáról egy későbbi időpontban. (Le Matin, szept. 23.) Munkásmozgalmak Angliában. London. A legutóbbi hét folyamán a munkáspárt vezérei nagy tevékenységet fejtettek ki, amennyiben az ország sok városában tartottak beszédekét Smilliemunkásvezér Hanley városában a bányászok gyűlésén beszélt és kijelentette, hogy meg van győződve róla, hogy a bányák nacionalizálása rövid időn belül meg fog történni. M. Clynes Holyheadban beszédet mondott és követelte a. vagyonadó végrehajtását. Hendersön Arthur, az angol parlament tagja, a munkásmozgalom egyik vezére, Birminghamban beszédet tartott és kijelentette, hogy a termelésben résztvevő nagy munkástömegek követelik az ipar újjászervezését demokratikus alapokon és nem elégednek meg csupán a magasabb munkabérrel, a rövidebb munkaidővel és a munkanélküliek segélyezésével. Részeltetni kell a munkásságot az ipari vállalatok jövedelmében, amelynek elérésében ők közreműködnek. A testvériség kell, hogy legyen az alapja a nemzetközi relációknak — mondotta Hendersön. A rivalitásnak, a fajgyűlöletnek és a tttkos diplomáciának el kelltiinniök. (LeMaiin, szept. 23.,) ibb és kereskedők Friedrich-kormány0 g^prikarendelete ellen. Értekezlet az Iparkamarában. — (Saját tudósítónktól.) A Friedrich-kormány nethrég ' rendeletét bocsátott ki a jfeprika mafcszimáiáísa és réfcvífálása tárgyában. A kormányrendélet az Országos Közpoi.ti Hitelszövetkezetnek valósággal monopóliumot biztosit a paprikatermeié? és értékesítés terén. Hogy mi indította a kormányt a rendelet kiadására és mónopójiumi jogok ajándékozására és hogy mi indítja, a főispánt a rendelet, végrehajtására, azt csak a kormány " és a főispán tudja; Mi csak azt tudjuk, hogy a rendelet Szeged városát nagy mértékben károsítja s kiszolgáltatja a lítt..* « ¿c j az a mese a picéről és a megtakarított löket a Közfiöriti - Hitelszövetkezetneké$ ennek pénzről ném is mese.. .hatalmas nyereséget biztosit, mialatt Szegedet megfosztja attól a lehetőségtől, hogy egyetlen kiviteli cikke révén jópénzhez jusson. A paprikatermelők és kereskedők, akiket a kormányrendelet elsősorban érint súlyosan, pénteken délután 3 órakor gyűltek össze a Kereskedelmi és Iparkamara üléstermében, hogy,a kormányrendelet ellen állást foglaljanak. Az ülésen dr. Somogyi Szilveszter polgármester is megjeleni. Az ülést dr. Tonelli Sándor kamarai titkár nyitotta rapg. Behatóan ismertette a rendeletei, "mely már alapelvében mereven ellenkezik a kormány által sokat hangoztatott ama Ígérettel, hogy a szabad kereskedelmet kivonja hetyreálli'ii.i' 11 ' 'sq W a Ül"'i ^ parfümök és szappanok, harisnyák, rövidáru cikkek I Q 11 € I Q és szabókellékek versenyképes árakban kaphatók r 310 3=31 O C ESC 2s/£ O IE3 DDnjLgoanLics-tér 11. (MQHer-palofa.) WMNP — H|T.liia»i|p1 |i