Délmagyarország, 1919. augusztus (8. évfolyam, 159-183. szám)

1919-08-31 / 183. szám

Ara 40 Mér. Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja : 305. ELŐ FIZET ESI ÁRA ; egész évre 96.— K negyedévre 24'.— K íélévre • 48.— K egy hónapra 8.— K Egyes szám éra W fillér. ' ' ' 1 "•"" 1 Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UFCA S). SZÁM. A kiadóhivatal telefonja : 305. Szeged, 1919 VIII. évfolyam 183. szám. Vasárnap, augusztus 31. y Kezdődik ... Ma már az augűrok és haruspexek maguk is nyíltan elismerik, hogy a szinház, ahogy most csinálják, tisztára üzlet és mégis, akkora zajt csapnak körülötte, mintha a magyar kultura legfontosabb ügyéről lenne szó. Tant de brüit pour une ömelette! A szegedi szinház nívóját a legutóbbi időben az orfeumi brettli színvonaláig, sőt már azon alul is sülyesztették (egy művészi orfeum még mindig nem a legutolsó) és mégis, nagyképűen mentési akciót indítanak oít, ahová egy kis büntető expedíció sokkal inkább elkelne. A kultura nagy dolog, szent dolog, nekünk a legnagyobb és legszentebb, a magyar kultura külön a szivünkhöz nőtt, ám nem vagyunk hajlandók egy, a mai közönség egészen közönséges mulatni és szórakozni vágyására alapított nivótlan és művészietlen magánvállalkozásnak akkora fontosságot, súlyt, komolyságot és jelentőséget tulajdonítani, mint amekkorát a valódi műveltség ügye elvár és megérdemel. A színháznak igenis volt, van és lesz nagy népnevelő, nemzetnevelő hivatása, küldetése, de ennek a szegedi színháznak, most, ahogy vezetik és kezel ik> igazán édeskevés köze van a kultura terjesztéséhez, a tömegnivó emeléséhez, a magyarság erkölcsi és szellemi értékeinek gyarapításához. Egy jó könyvtár, egy jó folyóirat, egy jó iskola ... az igen, az fontos, az komoly, az jelentős valami, de levitézlett bécsi operettek fölmelegítése, színházi ócskaságok és ürességek, a tavalyi vieux jeu exhumálása, ami mostanában történik, nem, nem, soha, ezt a kulturprogramtalanságot és müvészetellenességet nem lehet és nem szabad közérdeknek és közművelődésnek kijáró elismeréssel honorálni. Apropos: iskola! íme, amit jóval előbb, nyár derekán ezen a helyen kirdettünk, kértünk és követeltünk, hogy az iskolákat adják át az ifjúságnak, hogy az ifjúságot engedjék be az iskolákba, mindon jel arra vall, hogy mindez a jámbor óhaj és kategórikus imperatívusz süket fülekre talált, meghallgatás nélkül, .eredmény nélkül maradt. Fontos üjgyek, állami ügyek . . . ahogy Ocskay uram mondja. A jövő nemzedék testi és lelki épsége, egészsége, ami mégis csak a legdrágább, amiért van minden, minden ezen a felfordult világon, amiért szenvedtek és véreztek és meghaltak és bénák, csonkák iettek milliók, a jövő nemzedék legszentebb ügye, a jelek szerint, nem olyan sürgető, nem olyan lényeges, nem olyan égbekiáltó, mint az, hogy ötven százalékkal, vagy | nyolcvan százalékkal többet fizessen-e a bourgeois gentilhomme, a derék láncos, ha a napi árdrágítás, áruelrejtés és egyéb fizikai és szellemi munka után f úgynevezett szórakozást és üdülést óhajt ; és nagyérdemű szellemét pihentetni akarja a Bolondok háza, a Rezervisták és Édes j apuka irodalmi és művészeti virányain? A szegedi, szinház színpadáról hallottuk a mult szezon végén a merészen újszerű és eredeti kijelentést, hogy nekünk két ellenségünk van és ezek közül a második : az inteVektualizmus ! Ez a bájosan gyönyörű elszólás, amelyet megértő tapsokkai is honoráltak némelyek, valóban, mintha ennek a mai üzletes és művészetellenes szinházi programtalan ságnak klasszikus egyszerűséggel és őszinteséggel megfogalmazott mottója lenne. Hosszú évek óta szellemileg hiányosan táplált generációk, lelkileg lerongyolódva kénytelenek elhagyni a lefoglalt iskolák korhadozó padjait. Amit az iskola nem adhat meg nekik, annak az ellenkezőjét többnyire megtalálhatják a mai világot jelentő korhadt deszkákon: az izlés, a szellem, á mélység és komolyság, a szépség és igazság hiányát. A szinház valaha templom volt, egyidőben a nemzeti nyelv szószéke, egy más időben a társadalom lelkének tükre, erkölcsi intézmény, szociális iskola, Schiller szerint. Ma ? jobb erről nem is beszélni. De igenis, beszéljünk az iskolákról és könyvtárakról, beszéljünk a nép neveléséről, tudományos és művészi szomjuságának, szellemi igényeinek kielégítéséről, kulturális nívójának, élétstandardjának emeléséről, sőt ne csak beszéljünk, hanem cselekedjünk. A tizenkettedik órában hivtuk fel a figyelmet az iskolákra, a tizenharmadik órában még mindig csak beszélnek, beszélnek és megint csak beszélnek — arról, hogy ötven százalékkal, vagy nyolcvart százalékkal légyen-e drágább az Édes apuka? A külföld eseményei. — Wiisont újból jelölik. — Newyork. A demokrata-párt egyik vezetőembere azt a kijelentést tette, hegy Wilson valószinüieg jelölteti magát a jövő évi elnökválasztáson, ha a 'népszövetségre vonatkozó tervezetet az amerikai szenátus jelenlegi formájában nem fogadná el. Wilson elnök választási programjának alapját a népszövetség fogja alkotni. Newyorki politikai körökben ez a hir nem okozott nagy meglepetést. (Le Matin, aug. 26.) Németországban csökkentik a bankjegyforgalmat. Bern. Berlinből jelentik: A pénzügyminisztériumban egy konferencia ülésezett, amely az uj adók és a nagymértékű tőkekiszivárgással foglalkozott. A tanácskozáson jelenlevő pénzügyi szakértők kivétel né'kül hajlandók támogatni a kormányt a tőkekivitel megakadályozásában. A konferencia tagjai állást foglaltak a bankjegyek kicserélése ellen, ami nagy technikai nehézségekbe ütközne, Erzberger pénzügyminiszter a tanácskozás végén kijelentette, hogy hajlandó javaslatát bizonyos mértékben módosítani, de feltétlenül szükséges olyan megoldást találni, amellyel csökkenteni lehet az óriási bankjegyforgalmat. Erzberger egyben kéri a bizottságot, hogy segitse őt e munkájában. A német hadsereg létszáma. Bern. A berlini Woljf-ügynökség jelentése szerint a békeszerződésnek a hadsereg létszámára vonatkozó pontja arra kötelezi a német kormányt, hogy a tisztikarnak azt a részét, amely nem aktiv poziciót foglal el, elbocsássa, h°gy így a fiatalabb tisztek néhány korosztályát megtarthassa. ElsőrendB javitOmQhe»y! müórás és ékszerész Dugonics-tér 11. (Tisza Lajos-körut sarok) A Brauswetter-cégnek 10 évig volt elsőrendű szakmunkása. — — • Ajánlja Precisions sveici óra és modern ékszer-raktárát. Törött 8 aranyat a legmagasabb napi árban vész, vagy becserél.