Délmagyarország, 1919. augusztus (8. évfolyam, 159-183. szám)

1919-08-31 / 183. szám

DÉLMAGYARORSZAG Szeged, 1919 augusztus 31.. Olasz miniszter-vái$ág. ' ' ' : > Torino. Itteni politikai körökben az a hir terjedt el, hogy az olasx kabinetben meg a parlament szeptember 3-iki ¡íjjegrtyitása előtt választások lesznek? Albricci tánornqk-hadügy miniszter kinyilatkoztatta visszalépési szándékát a parlamentben . a caporettoi vereségtől folytatott diskusszió miatt. Tedesco pénzügyminiszter szintén le akar mondani. Ezeket a hireket megcáfolták, azonban Tedesco pénzügyminiszter távozása mégis valószínűnek látszik, aki a kabinetben a Giolittipártot képviselte. A párt vezére, Giolitti, legközelebb levelét intéz váias/.tóihoz ebben "a kérdésben. Mindezek dacára a Niíti-kormány helyzetét szilárdnak tartják és bizonyos, hogy a novemberben megtartandó választásokat ez a kormány fogja vezetni. (Le Malin, augusztus 26.) Amerika szervezkedik a kereskedelmi harcra, «: F Zürich. A Frankfürter Zeitung egy rtewyorki sürgöny alapján hosszasan ír Amerika „kereskedelmi fegyverkezéséről1'. „Egynemzet, — írja a lap — amely kivite- I lét az 1914-iki 244 b millió dollárról 1918 bari 6525 millió dollárra emelte, mégengedheti magának, hogy kissé pihenjen babérjain, különösen akkor, amikor a kivifei és behozatal közötti differencia 3462 millió dollárt mutat Amerika javára. Mindennek dacára ugy látszik, Amerika egy uj murikaláz hátalmába került és Amerika óriási erőfeszítéssel kezdi meg a hkreot a világpiac uralmáért. A bürokrácia í maga is felébredt és segédkezet nyújt a gaz- | dasági harc megvívásában, mert ezentúl az ügyeket nem Írásban, har.em telefon utján intézik el az állami hivatalok, hogy igy jobban tudjanak a „bussinesmen'-ekke!, ' az üzletemberekkel érintkezni." " A konzulátusok szervezetét is reorganizálják. 24 kiváló külkereskedelmi szakértőt osztanak be Amerika külföldi konzulátusaihoz szolgálatr j tételre. Az ipari, üzemek sem maradnak tétlenül, eddig már 120 export-szervezetei alapítottak. #agyon nehéz kérdés azonban, hogy milyen föltételek meneti lehet az export-kereskedelem financiális részét imegoldani. Az Egyesült-Államok a háború alatUllOG millió dollár aranyat halmozott föl. amely mind az európai- államokból özönlött be a hadiszállításokért. Lehetetlen, hogy ez az arany-beözönlés tovább folyíatód•jon, mert a? európai devizákra nézve csáknem orvosolhatatlan veszélyt jelentene. Hogy ezt a kérdést megoldják, erős propagandát indítottak Amerikában, hogy az,amerikai kapitalisták tőkéjüket külföldi állampapírokba 'fektessék. Azt is javasöljlí: áz amerikaiak bizalmatlanságának legyőzésére az európai értékpapírokkal szemben, hojjy a nagybankok maguk alkossanak egy trösztöt, • amely" tárcájába átvenné az európai papírokat ¿s' ezzel szemben ehelyett saját kibocsájtásu értékeket hozna forgalomba. Addig is, amíg ez megtörténik, az amerikai bankok napról napra nyitnak ujabb és ujabb fiókokat a külföldi államokban. Ezek száma ma már több mint hetvenre rug. A Frankfürter Zeitung megelégedései nézi ezt a mozgalmat és reméli, hogy Amerika lesz az a természetes pont, amelynek segítségével Németország visszaszerzi a külföldéi való export-kereskedeffnét. - • 1 Tisztviselők dolga. Balogh Károly érdemei. — A drága gáz és a kékpénz. A Szövetségközi Élelmezési Bizottság igen meleghangú levelet irt Balogh Károly tanácsnoknak a város éieimezése, ellátása körül kifejtett érdemei elismeréseid. Balogh Károly büszke lehet arra a tevéire. A tisztviselők is büszkék Balogh Károlyra, .-zonban még büszkébbek lennének rá, ha a tisztviselő Balogh Károly a tisztviselők ügyéi, ugy védené, mint ahogyan a tisztviselők nagy szegénysége azt megkövetelne. Qlcsó tűzifát, ruhát, szövetet, : cipőt, inget, világító-anyagot, kenyeret, lisztet j verekedjen ki,' há másként ríem lehet, Balogh Károly a kartársainak, azoknak, akik görnyednek, szenvednek, éheznek. Akik számára eddig csak oicsó szóvirágok jutottak. Ha azután a tisztviselők is írnak elismerő levelet Baíogh Károlynak, az a levél a hála könnyével lesz írva. A Szegedi Tisztviselők O tt hona állást foglalt a gáz- és villanyáram árainak horribilis fölemelésével szemben és fölebbezést nyújtott be a városi tanácshoz. A tanács az Otthon panaszát véleményezés végett megküldte a — gázgyárnak. Egészséges ötlet ... A gázgyár bizonyára tűnődni fog, hogy mit is " véleményezzen a polgármesternek, mikor a polgármester elfogadta a gázgyár árait. Mit 'is véleményezzen a tisztviselőkkel szemben, amikor már megírta nekik, hogy : végre tanuljanak meg takarékoskodni. Azóta a tisztviselők az Ostrorog ezredeshez benyújtott memorandumukban is bebizonyították, hogy ma már annyi a deficitjük, hogy se húsra, se gázra, se világitóra nem telik.' Nem rnég, koporsóra sem. Vajjóíi mit irhát ezután a gázgyár ? Semmit. Hiszen a gázgyár: üzlet. A tisztviselő pedig: nem üzlet Talán nem is ember? — Sokat csaholnak, — mondotta egy ur, aki negyven koronát fizetett a láncosok kávéháza előtt egy ozsonnáért. Egy ozsonnáért, amelyrŐlga tisztviselők álmodni sem mernek. Ezek az urak talán kifizethetnék a tisztviselők gázszámláit is. , * • Többmillió postatakarékpénztári jegyet hoztek Szegedre. A pénztárjegyek szépek, tetszetősek. Igen melegen vannak beajánlva, hogy többet érnek, mint-a „kék"-pénzek. És csodám ••KP Qbi 1! II* 4»» VfcRSEK. A FÖLDGOLYÓ DALA. A végtelen űrben Szállok tova én, Az égi derűben Én, a koraién. Aeonokon át száll Nagy, néma golyóm És szótalan átvág Tjjrt csillagokon. A végtelen égen Robog $zekerem És vélek az élet, ' Atom, szerelem. És örömök és gyász És gaz és igaz És temető és nász És Vád és vigasz. S ha elfog a szörnyű 1 Világunalom, . , Örökös egyröptii, Görbe utamon S a káosz ölébe Vágyom; valami Megcsendülik mélybe, Párkák dalai :\ {'.'"/ ! i Í':V íofc ':'>jl ' '(: U. „Ki tudja e vitt föld, E bus utazó Vtiágra miért jött, Néha csiáafényt ad, érj .ragyog • giiek benHe néha öriik dallamok f . -a C ::k szútljmptttiivéive UüKomn jt ® iTtme meg méhe Mind, Mindh ésodat !" Mdy c PÁN. " üreg vagyok én. Sok, sók ezeréves Aidáé és átok szólít tova felettem. Öreg vagyok én. Már minden időket Átvergődött és átujjongott a lelkem. Aranykor .boldog étiéki derűje És középkori bágyadt, lila árnyak, Multak kesergő, tépett hegedűje S jövő zenéje, mind szivembe szálltak. Tui királynő talányos szemén $ s jövő homlokán piros csókom égett, Ö, én vagyok az örök vőlegény, Aki el jegyzem az, isteni szépséget Öreg vagyok én. De pihenni még Korán lesz, korán. Még dalomra várnak A titkos, az áldott, a boldog semmiség Ölében repeső uj álmok, uj vágyak! II. HERAKLE5. Mosolygó héroszirigyed s imádód, Borús örömmel nézek én reád. Nem ismeréd a meddő, méla álmot. Szomjas szived csak uj mérés re várt! Izmos tagokkal mérted ezt a földet, Viselte vállad a világot is, S búr megkarmoltak ádáz, sanda szörnyek, Dicsőülés v.oltr .elmúlásod is! Győztél. S amint a csillagos hegy ormán Már elcsitult a viVódds. a kin S árnyad suhant szűz Niké szárnyain : Lelked utolszor szétnézett mosoíygván A földön, mélynek vércsikkal szegett Porába dóit száz dölyfös ellened... PETŐFIKÉP. Az én lelkemben igy él a te képed: Nagy gaiaboncás, a széllel dacolva Űzöd a jövőt és a messzeséget, Belésirván a lelked a dalodba. Bús őszi éjben törtetsz ázva, fázva És hivatásod csillagára nézve. Vár rád a távolban egy ódon csárda És álmaidnak késő dicsősége. Te kócos üstökkel, tüzes szemekkel Pihenni térsz, gubbasztva egy sarokba; Mig beszürkül tört ablakon a reggel. Közönyösen ketyeg a falióra, Te ráborulsz a zöld asztalra némán, Mint valami nagy, magányos, sötét árny. ÖRVÉNY. Félek. Nem a kísértetektől, Mert kisértetek nincsenek! Félek. A jövendő rémektől Lelkem beteg! Fázom. Egy örvény szája rémit, Irtózatos. Ött van szivemben, Baljósan szédít, egyre szédít És ismeretlen! Magamtól kell remegnem egyre. Futnék, de merre, hova térjek ? Az örvény zúg. minden eremben, Tőlem ki véd meg ? I | JUHÁSZ OVULA. 'TT "•mm i wm