Délmagyarország, 1919. június (8. évfolyam, 123-131. szám)

1919-06-05 / 126. szám

Ara 30 fillér. GYfl RO RSZAö szcrkeiitötég: SZEEED, KARASZ-UTCA 9. szAfn. A szerkesztőség lelefonja: 305. m ELŐFIZETÉSI ARA: ész évrz 96- K. negyedévre 24.— K. évre . . 48 — K. es-v hónapra 8.— X. Egyes szám ára 30 fillér. Szeged, 1919. wsmmm VIII. évfolyam. I2frszám: Klad6bivalal: SIESSED, KARASZ-UTCA 9. SZAffi. A kladóhlvatai felrónia: 305. Csütörtök, junius 5. A kritika joga. r i. Kétféle kritikát ismerek. Az egyik éppen olyan alkotó és önmagáért felelő, mint akármilyen más művészet, sőt akárhányszor külömb és fölényesebb, mint az. amiről; irták. Ez a kritika egy faja a termelő 'művészetnek. Alfréd Kerr néhány ilyen Írásával agyonverte, fölnégyelte és előttem legalább végleg megsemmisítette a szátpszakáliu Herknann ;Su.dermannt. Ez a kritika ronthat, teremthet, mint ahogy Berzsenyi Dániel 'mondja az Istenről. Ez az a kritika, amellyel Ruskin a vak tömeg szemét felnyitotta Turnez szépségeinek meglátására és amellyel Nietzshe örökre elintézte.(a rnaga számára) Wagnert. Paritytya cs lant van az ilven kritikusok kezében, hogy Kerr kedves szólamát használjuk, Dávid lantja és parittyája. Egy ilyen kritikával a vitriolos szellemű Kari Krausz egy egész monarkiát végzett ki egy kis könyvével és egy ilyen kritika, mint a Marxé, egy egész világot irányit akkor is, amikor a kritikus már régen csöndes ember lett. Az ilyen kritika csodát ts tud. föltámaszt halottakat, mint a hogy Lessing drámai recenziói révén néhány olyan színpadi szerző marad meg az emlékezetben, akiknek egyetlen érdeme és jelentősége, hogy Lessing örökké rozsdátlan tollára szúrta őket. Molnár Ferenc neve azért marad meg az írodaTomtörtétÍMBenT mert Kerf'17£jyiu_A kritikus is lehet alkotó művész, akár a színész. Mint ahogy az iró is lehet favágó, akár Bernstcin vagy Földes Imre. Legénye válogatja. II. A kritikus, mint mii \ ész mellett ott van még a kritikus, mint tudós. Aki nem teremt, {e formákat, aki nem korrigálja ki a művészetet, mint a művész a természetet, hanem aki boncol, elemez, mérlegel, értékel, a tudása, a meggyőződése érzékeny mérlegén, aki szétszedi a virágot, a müvet, mint a botanikus a növényt, a természet müvét, aki rendszerez és értékei, szöva, aki egyszerűen szakértői véleményt mond, tárgyilagosan, mint _a kémikus, aki megállapítja., milyen elemekből áll a vegyület és mint az ékszrész, aki megmondja. arany-e az. ami fénylik, mennyi nemes és nemtelen fémből készült az, amit megvizsgált. Ehhez is kell stilus. mint ahogv a természettudomány is egésze'n másképpen fest, ha Hermáim Ottó vagy Móra Ferenc irja, mintha hivatalból íratják valami protekciós tankcnyvgyárossal. Az első fajta, a művészi kritika tételét és súlyát, az Írója egvenisége adja meg, az a tény. hogv azt valaki irta, egy géniusz, aki u.i fényt vet a régi dolgokra is és perspektívákat tár föl otf is. ahol laposságokról és ürességekről kell véleményt mondania. Itt a temperamentum a fontos, a mellyel valaki elébe á:l a dolgoknak és nezt és látja és láttatja őket. Ez a temperamentum az, amely Tainevel azt mondatja, hogy Ternyson ugyan nagyobb költő, de ő Mussétet jobban szereti. Karinthy Frigyes néliánv ircPT" dalrni par;.diájában több mélység és komolyság van, mint némely akadémiai eínök össze, beszédtibeis. in. A másik fa.iia kritika, hogy ugy mondjam, a szakértői jogosságát és igazságosságát a tudás mértéke és biztossága adja meg, amellyel a kritikus a világot és a müvet nézi, amelyről beszél. Gyulai Pál klasszikus típusa ennek a kritikus fajtának. (Igaz. hogy a jó magyar tudományos prózának is első mestere.) Mindazonáltal ... És itt a bökkenő: a kritika, akár alkotó, akár romboló, akár művészi, akár tudományos, alapjában véve mégis egy ember látásának és érzésének eredménye, egyéni vélemény, amelyet osztok fagy nem osztok, de amelyet tisztelnem kell, akár írója egyéni értéke, akár egyéni tudása, hozzáértése miatt. Eri imádhatom Wagnert és benne találhatom a«mult, jelen és jövő zenéjét és mégis, ha van bennem egy kis tisztelet és érzék a zseni iránt, csak gyönyörűséggel és tanulsággal olvashatom azt, amit Nietzsche contra Wagner irt. És én megint vsak imádhatom Jókait és benne találhatói? a magyar mesemondó géniusz legragyogóbb megtestesülését (mint ahogy valóban benne is találom) mégis csak gyönyörűséggel és tanulsággal olvashatom Péterfy Jenőnek, a tanárnak, a legkiilömb magyar tanárnak tanulmányát Jókairól, amelyben körülbelül ugy elbánik ezzel a kékszemű és kék romantikám magyar elbeszélő-fejedelemmel, mintha a borbély (bocsánat a hasonlatért) a finom és éles borotvája pengéjével a nyak szőrképletei helyett egyenesen a páciense nyakát intézné el egy •esászármet'sző gesztusával. És Péterfy Jenő alapos és formás és mélyjáratu kritikájának igaza volt a maga szempontjából és Jók.ai azért mégis a legnagyobb magyar mesemondó, noha csakugyan, pszihológia dolgában messze jár egy Flaubert vagy egy Balzac mögött. Azt, hogv jóhiszemű, vagy rosszhiszetnii-e valamely kritika,, stílusából el lehet dönteni. Aki tud írni, az tud disztingválni. A stílus az ember, mondotta Buffon, aki valóban benne is van ebben a mondatában. A talentum nem lehet rosszhiszemű, ez a tehetségtelenek privilégiuma. A kritikustól kettőt követelhetünk. Hogy értsen a dologhoz és bogy tudjon irni. Ak? nem ért a dolgához, az nem is tud irni. Egyszóval: a kritikus tudjon irni. Mert ismételjük, a stilus az ember. A stílus minden. A stilus a művészet. A többi; favágás. A favágás is fontos és nehéz dolog, de nem a művészetben. És ne feledjük, ha egy Bizet operának sikere van. abban része lehet Bizet nek is. Bizony. Sőt, talán oroszlánrésze van neki. Mint ahogy a párisi premiéren nem a Carmen bukott meg, de ji közönség. Juhász Gyula. Jfem fizetik ki szeptemberig a köztisztviselőket. (Sajót Iudósitónktól.) Jelentette a Délmagyarorszáfj, hogy a köztisztviselőket a na. pókban felhívták arra, hogy julius—augusztus hónapokra adják be nyugtáikat az állampénztárba, mert szeptemberig ki fogják fizetni a köztisztviselőkét. A tisztviselők a nyugtákat elkészítették és bevitték az állampénzárba, ahol azt az értesítést adták, hogy junius 35-én kifizetik a két hónapra eső illetményeket. Most, mint értesülünk, ebben az ügyben fordulat állott be. Az állampénztár visszaszármaztatja a nyugtatványokat, .mert nem fizetik ki két hónapra előre a köztisztvi_ selőket. Szóvá kell tennünk ezt az ügyet több okból. Alii. akik a tisztviselők jogos érdekeinek mindenkor védelmére keltünk, elsősorban azt helytelenítjük, hogy a tisztviselőkön Szegeden ugy akarnak segíteni, hogy két hónapra előre adják ki nekik a fizetést. Igaz, hogy a tisztviselők igy egyszerre nagyobb péuzöszszeghez jutnak, de ez csak látszólagosan kedvező, a valóságban azonban azzal' a veszedelemmel jár, hogy a tistVisáípcsaládok heteken 'át nyomorba jutnak. A tisztelők fize_ tése Szegeden, ahol hosszú idő óta semmi javítást nem kaptak, a szokásos beszerzési előleghez nem juthattak és ahol a drágaság! segély a megélhetési viszonyokkal a legtávolabbi arányban sincs, oly c«rfcély, hogy szóvá kell tennünk ezt az ügyet több okból. Elsősorban helytelenítjük, hogy Szegeden ugy akarnak segíteni a tisztviselőkön, hogy két hónapra előre kiadják a fizetésüket. A segítésnek ez a módja nemhogy javítana, hanem ront a tisztviselőik helyzetén. A köztisztviselők 'szokásos beszerzési előlege most elmarad. A tisztviselők tehát az előre kiutalt illetményeknek jó részét beszerzésekre fordítanák, A megélhetésre alig maradna a két hónapra kiutalt összegből valamennyi. Aki erre azt felelné, hogy a tisztviselők osszák be szépen és tegyék félre gondosan az előre kiutalt összeget, az nem venne tudomást a rettenetes drá_ gaságról és arról, hogy a tisztviselők mostani fizetésükből nem tudnak megélni. A köztisztviselők eddig minden évben kaptak beszerzési előleget, a drágasági pótlékot pedig — ha nem is a drágaság arányában — de es:otről-esi'tre fölemelték. A rendkívüli viszonyok miatt Szegeden a köztisztviselők ez, úttal sem beszerzési előleget nem kaptak, sem nagyobb drágasági segélyt. Ez a helyzet. Ha tehát a köztisztviselők két hónapra előre kikapnák a fizetésűiket, egy hónap alatt elköltenék. Ezzel tehát n"m lehet segíteni a köztisztviselőkön. A két hónapra előre kiutalt összeg legfőlobb arra volna jó, hogy pótolja a beszerzési előleget, ha rövidesen remény lenne arra, hogy a köztisztviselők fizetésrendezése a mai viszonyoknak megfelelően Szegeden is életbeléphet. Igaz, egy hónap alatt is sok történhetik rnost. Pillanatnyi segítségnek tehát elfogadható lett volna a két hónapra kiutalt összeg. De mégis, más megoldási kell találni, hogy a köztisztviselők szomorú helyzetén javit. »unk. A másik olk, amiért szóvá tesszük ezt az ügyet az, hogy a rendelkezést visszavonták. A. tisztviselők, akik számítottak a kiutalandó ögBzegre, most könnyen zavarba juthatnak