Délmagyarország, 1919. május (8. évfolyam, 99-122. szám)

1919-05-18 / 112. szám

.U&LMJMj TAJtUttS* •/«S»«. 19iV. Májlili ÍM, Szegedi művészek kiállítása Uj színek és fonnák virultak és bontakoztak ki, máiról holnapra, mint valami tavaszi csuda, a kulturpa'ota néhány termében, örömére mindenkinek, aki barátja a szépnek és külön annak, ami szegedi művészet. Az ősi város ma elszakadt szinte az egész világtól és mégis egy egész világot zár most magába, szines, különös., forrongó és alakuló világot és ebben egy külön kis köztársaság ma a szegedi művészeké, akik — álom az államban — ime kibontják a képzeletük szivárványszínű zászlaját és várják, hogv a közönség, rend és rang különbsége nélkül, hoZzá csatlakozzék, mellé sorakozzon. Ez a lobogó a győzelem zászlaja, a szépség diadalát jeietlti a fájdalmas és nyomorúságos valóság felett1. Megnéztem a készülő kiállítást, a termekben lázas munka folyik, mint a színpadon a kárpit íöllebbanése előtte, éppen diszleíeztek, ezt a képet ide, ezt a szobrot oda, de már látszott, hogy itt évek serény és komoly művészi munkája fog meglepetésszerűen kibontakozni és tanúbizonyságot tenni a szegedi talaj kultúrás termékenységéről és ígéretes gazdagságáról. Végig kalandoztam az egyes termeken cs mos.f, a futó impressziókat próbálom azon frissében és melegében lerögzíteni, az egesz írásom nem más, mint egy olyan embernek öi rendező le kendezése, aki maga is elmondotta már az ismeretlen régi festővel: aneh io sono Piitcre. (A különbség, hogv én a lelkem színek versekbe öntöm a szivem vérével.) Joackim Ferenc képeivel kezdődik a tárlat. Gazdag kollekció, egy becsületes és küzdelmes életű piktor pályájának beszédes dokumentumai. Valóban, Joachim -Ferenc elsősorban dokumentumokat akar, a természet egy-egy szögletét mutatja be a maga temperamentumán keresztül, ahogy a nagy Zola hirdette, akinek elvei csakugyan inkább valósíthatók meg a pikturában. mint az irodalomban. Naturalista festő ez a Joaohim, ösztönös és meggyőződéses,, a részleteket éppen olyan erősen hangsúlyozza, mint ahogy mások az egészet. A tájak karakterét igyekezik visszaadni, a saját módján, amely egv kissé keménynek tetszbetik, de mindig őszinte és erőteljes. Fiatalos vadságáből sokat engedett, a művészete előnyére, de egyéniségét soha sem tagadta meg, csak fejlődött, az egyszerűség és igazság irányában. Látszik a dolgain, hogy birkóizik magával, hogy töpreng és küzd, hogv teljesen úrrá akar'lenni sz anyagon, mint kedves írójának, Zolának hőse, Claude az Oeuvre-ben, és mi hisszük és várjuk, hogy legközelebb egészen megtalálja azt, amit keres, amit minden valódi művész megtalál végül: önmagát. Különböző tájképei mellett, a melyek közül egy megkapóan harmonikus szinü vitorlabárkás partrészlet és- egv bánya emelkednek ki, egy katonafej markáns egyszerűségével és bensőségével állítja meg a nézőt. Papp Gábor képei szintén gazdag gyűjteményt alkotnak, egy érdemes művészélet sokszerü változatait. Papp Gábor legtöbb dolgában dominál va ami franciás grácia, nem a Fragonardé vagy Greuzeé, inkább valami modern nagyvilágias, amely Amant Jeanra és Gaston La Touchera emlékeztet, de alapjában véve a Papp Gábor kul túrás erdélyi lelkének kivirulása színekben, hangulatokban. A szép színésznők kedvenc festője a portré karakterét is meg tudja adni, pompás és erős példa rá a kiállított férfifej, néhány női arckép. A Geance cimü figurális festménye finomságával igazi mestermüve Papp Gábornak. olyan éreti harmóniával teljes, hogy a legjobbakhoz méltó, valamint egy őszi vízparti tája is a kiállítás örvendetes szenzációja. Némely képén lászlófülöpös édesség veszedelme fenyeget, amelytől azonban meg fogja óvni Hol lós v Simon mester kedvenc tanítványát komoly művészi törekvése, amely mindig a Misztikus célokat követ. ^ Dinnyés Ferenc tájképei egy igen rokona kultúrpalotában. szenves és vérbeli festőt mutatnak be, aki friss és meleg színeivel már is a beérkezettek sorába került ezen a fővárosi nívót képviselő kiállításon. Szegedi tájak ihletik Dinnyést, szegedi kolorit csillog a. képein, amelyek a téli és nyári napsütést és .a novemberi borút egyaránt reális erővel és. igazsággal rögzítik meg. Néhány kisebb képe igen kellemes és hangulatos színfoltja lehet bármelyik interieurnek. Dinnyés Ferenc dolgai között van két Bodzássy kép; figurális kompozícióban, színgazdagságban egyaránt megkapóan és elragadóan egyéniek, készek. Ezt a Bodzássy nevet jól meg kell jegyeznünk, ez valaki, ettől még várni iebet sokat és jelentőset. Károlyi Lajos mester csak néhány kisebb kézjegyével szerepel, szerényen és kimagaslóan. Zöld és sárga színharmóniája mélységesen tiszta, mint egy andante religioso, csendéiere hervatag rózsáival lelreiletfinotn. Joachim József Önarcképének realizmusa egyszerűségével megragadó, Vlasits Károly szines portrérajzai igen delikát és jellegzetes dolgok, fiódy Lajos néhány tájképe és néger katonája ígéretek a jövőre, nemkülönben Klucsik Ferenc ötletes rajzai, amelyekben egyelőre még túlteng a téma a forma rovására. Koihanek Mária csendéletei biztató és komoly stúdiumok. , Árvay Ilona virágai egy szépet kedvelő lélek kedvtelései. A szobrászok között Gergely Sándor európai értékeket reprezentál. 6 a lövő embere, egy uj stílus öntudatos és bátor lendületű keresője, aki máris átértékelte az eddigi eredményeket és a maga formanyelvén uj szépségekről beszél. Figurái és portréi szokatlan eredetiségükkel ma még talán önkénytelenül is az épater le bourgeois elvét látszanak vallani, de megállítják az értőt és az őszinte bámulat érzését váltják ki belőle. Tabuja a mai szobrászat legvégső eredményeit mutatja. Pick Lajos belga kőből kivésett tiaraímas asíja finomságával és erejével egyaránt az érett művészt reprezentálja. Hensch István négy nagy szeretettel és komolysággal megmintázott plakettje mellett — köztük a nemes föJögásu Urvacsorc — Joachim József szoborporttéját említjük még meg. Mindezek közül egy és más dologra egy másik szemlénk alkalmából még visszaérünk, valamint beszámolunk még az iparművészeti és egyéb, a helyszűke miatt most elmeliözötv d"gokról. Mert a szegedi iparművésze: is igen előnyösen mutatkozik ezen a kiá litáson, amelyen sajnösan nélkülözzük az itt éiő Ileder üdon és Nyilassy Sándor művészetét és fájdalmas megilletődéssel gondolunk valakire, aki a legjobbak között volt, lelke a művészet forradalmának, rajongó és bátor katonája minden harcnak, amit a szépségért és igazságért vívtak magvar földön, drága jó Szőri Józsefünk! Juhász Gyula. mechanikai üzlet. Mindennemű írógépek javítását és évi jókarban tartását jutányosán elvállalom. Használt és uj írógépek kaphatók. Sikertilt legjobbminőségG irógép-szaüagot és carbon-copirpapirokat beszereznem. Telefon rendelést azonnal szállítom. KELEMEN Szegedi Tábla, Törvényszék és Járásbíróságok írógép mGszerésze Somogyi-utca 24 szám Telefon 132'i. szám, 221 Fehér zománc bútorok legjobban és legolcsóbban beszerezhetők BÚTOR OTTHON 247 §zéchenyi-tér 7. (Csongrádi palota.) üzleti telefon 439. Qyári telefon 1344 Nyílt levél a Kereskedők Szövetségéhez, A szegédi kereskedelmi alkalmazottak és magántisztviselők egyhangú kérelmére dr. Somogyi Szilveszter polgármester május hó 10-én, tehát épen egy hete, a szabadkereskedelem visszaállítása mellett döntött. A határozatot, indokolásával együtt, egész terjedelmében közölték a lapok. A közönség a gyors döntést a legkülönbözőbb érzelmekkel fogadta. Szerintem a polgármesternek igaza volt, mert 1. Szeged osak a megszállott területről, vagy azokou át idegen országokból kaphat élet szükségleti cikkeket; 2. Az árszabályozó, tehát a kereskedelmét korlátozó rendeletek a megszállott területeken nem érvényesek. A polgármesteri rendeletből azonban sajnos, nem derül ki, hogy mit szándékozik, vagy egyáltalában szándékozik-e valamit tenni a hatóság az esetleges túlkapásokkal szemben. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a szabadkereskedelem mindaddig, mig igazi árszabályozó hatása nem mutatkozhatik és ez Szegeden még hosszú ideig nem jelentkezhetik, annak ép az ellenkezőjét fogja eredményezői, mint amit a polgármester akart elérni, ha nem fognak állandóan a mai helyzetben nindenkit kötelező etikai szempontok is érvényesülni. Azt hiszem, hogy a szabad kereskedelem v isszaállításának nem lehet kizárólagos célja, hogy legyen végre minél több árunk. A kereskedő, aki fáradozik, az árut leleményességével felkutatja — és akinek legalább is ugyanolyan leleményessége szükséges ahhoz is, hogy azt ide hozza — aki tőkét fektet be és kockáztat, a kereskedő megélni, sőt gyarapodni akar. De annak, hogy ki milyen gyorsasággal tollasodjék, korlátai vannak. E korlátok, az imént emiitett etikai szempontok, melyek ma, ép Szeged .kivétéles helyzete miatt, sokkal inkább kötelezők, mint valaha. A szövetség működésében, velem együtt a közvélemény is bizonyára talált már rokonszenves vonásokat. Működésének egyik célját minden bizonnyal maga a szövetség i» a iogos kereskedői erdekek védelmében látja. i)» feladatának kell tekintenie, ha csak a jogos kereskedői érdekek védelmére vállalkozik, minden visszaélés és túlkapás csirájában való elfojtását, esetleg megtorlását is. Tiszteletteljes véleményem ugyanis, hogy a kereskedői becsületnek s érdekeknek védelmét esak megalkuvás nélkül lehet vállalni. Könyörtelenül visszaverni minden támadást, amely a kereskedőket, mint osztályt, egyeseket pedig mint e társadalom tisztes munkásait éri. I>e ülaözni, még pedig szintén könyörtelenül, a visszaélőket, e város sanyarú helyzetéből támadt konjunktúrák lelketlen kufárait. Kérdezem tehát, a nyilvánosság előtt a tisztelt szövetségtől, megengedhetőnek tartja-e, hogy 1. egyes cikkeket 80—100 százalékos haszon mellett árusítsanak, 2. hogy életeziikségleti cikkeket, amelyeknek itt is nagy a kereslete, a városból kivigyenek? Blizonyos, hogy a szövetség mindaket, kérdésre nem-mel fog válaszolni. Kérdezem ezért, mit tud megtenni a saját hatáskörében, hogy a felháborító jelenségek elő ne forduljanak, milyen véleménnyel ós javaslatokkal tudja támogatni a hatóságot, hogy e közönséget védő munkájában sikere legyen? A szövetségihez fordultam e kérdéseimmel, noha az önkéntes ellenőrző munka végzésére, a fentebb emiitett polgármesteri végzés szerint, a szabad kereskedelem elrendelését kérelmező kereskedelmi alkalmazottak vállalkoztak. De nem tudjuk ez idő szerint, milyen lesz ez az ellenőrző munka, szervezett lesz-e, végzik-e már, ha igen, milyen eredménnyel. Azonkívül itt fontos elvi. kérdésekről van szó, ha egyáltalán elvi kérdések ezek és ha egyáltalán lehet vitatni őket. Szó van még a fix fizetésére utalt munkás és tisztviselő megélhetéséről és ezen keresztül a város békéjéről.