Délmagyarország, 1919. május (8. évfolyam, 99-122. szám)

1919-05-18 / 112. szám

Szeged, 1919. május 18. Bizonyára szívesen látná a közvélemény, ha véleményadásával támogatná a tisztelt szövetség a hatóságot abban is, hogy a piacon, a mészárszékekben és még egyebütt is rendet teremtsen. A kereskedői szakképzettség, beszédes cáfolatául minden ellenvéleDÉLMA ö YABORSZÁQ ménynek állíttassák e nehéz és keserves napokban a város és a közérdek szolgálatába. iV"!lette persze keressen a kereskedő. De azt, akinek nagyobb a szeme, mint a mi gyomrunk, meg kell tanitani moresra. P. R. Hl anyagai, amelyekhez nem (Saját tadésitónktó!,) A rövid életű népköztársaság kormányának hadügyminisztere még a múlt év december 20-ára elrendel ie 728,595 számú rendeletével, hogv: „minden csapatnál és mindenütt, ahol bármiféle kincstári .anyag kezeltetik, a leltárak szabályszerűen lezárandók". A rendelet Szegedre is megérkezett és az árkászok pótzásizlóalj parancsnoksága részéről a katonai javakat a legpéldásabb rendben elraktározták és leltározták. Ugyanennek ke: lett meg történnie a rókusi feketeföldeken levő repülő-műhelyben is, ahol a háború alatt mintegy 500 munkás foglalkozott a repülőgépek rend behozásával. Mindkét helyen igen nagy, több százezer koronát érő anyag és felszerelés, gépek, eszközök, nyersanyag stb. vannak készletben, a melyek felhasználása, vagy hasznosítás érdekében lépéseket tettek. Legutóbb a szegedi kereskedelmi és iparkamara nyújtott ez ügyben beadványt a tanácshoz. A beadvány rendkívül érdekes meg világítást vet arra, hogy miként kezelik Szegeden ezt a hatalmas kincstári vagyont? A kamara még a mult év december 16-án kiküldötte delegáltjait: Pády Dánielt, Körmendy Mátyást és Kecskeméti Antalt a szegedi magyar állomásparanicsnokság átirata alapján, hogy a repülőosztály javait leltározzák. A kamara kiküldöttei a kitűzött időpontban meg is jelentek, a katonaság képviselői azonban nem. A kamara erre ujabb határidő kitűzését kérte az áilomáspanancsnokságtóír De erre a kérelemre válasz máig sem érkezett. A város teljes elzárása után a kamara a munkanélküliség csökkentése, az iparosok foglalkoztatása céljából! fontosnak tartotta, hogy a városban levő nyersanyagok elsősorban az iparosok céljaira lefoglaltassanaik. E célból a kamara 'elnöksége értekezletet hívott egybe, amelyen résztvettek az érdekelt iparosság vezetői és Cziegler Arnold őrnagy, a katonai épitőosztály vezetője. A bizottság a megállapodásait Dettre János kiormányzóbiztos tudomására hozta, aki a küldöttség előterjesztéseit magáévá tette és hozzájárult ahhoz, hogy az iparosság nyersanyaggal való ellátása céljából a rókusi repülőmüihely anyagait elsősorban leltározzák. A kormányzóbiztos felhatalmazása alapján az előbb említett bizottság kiegészítve Cziegler Arnold őrniagygyal a leltározásra megbízatást kapott. A bizottság április 25-én megjelent a rókusi repülőmübelyben, ahol Fakinyi Elek százados, a repiiiőmühely parancsnoka — a beadvány szerint — előadta, hogy neki a tanácsköztársaság kormányától utasítása van, hogy a repiiiőmühely anyagát senki másnak utasítására ki ne adja; igy ő a bizottság leltározását feleslegesnek tartja és azt meg nem engedi. Udvariasságból azonban Fabinyi százados alkalmat adott a bizottságnak, hogy >a repülőmühely telepét megtekinthesse. A bizottság meg is tette ezt s a felületes megszemlélés alapján is megállapította, hogy a műhelyben tekintélyes mennyiségű nyersanyag van, nevezetesei: deszka, vas, horgany, horganyzott lemez, vörös és sárgaréz csövek; továbbá, hogy a műhely nagyértéM gépekkel, 100 személyre való kéziszerszámmal rendelkezik. A gépek, anyagok úgyszólván teljesen hasznositatlanul hevernek, kitéve annak a veszélynek, hogy már az állás folytán is meg romlanak, de semmi esetre sem szolgálják azt a célt, amelyre a jelen nehéz viszonyok között rendelve lennének, t. i. a munkanélküliség enyhítése és az iparosság : nyaggat való ellátására. A műhely paranc noksóga ugyan berendezett egy gépjavító és asztalosán! üzemet, ahol mintegy öt hivatalnokot és körülbelül 25—30 munkást óhajt foglalkoztatni, később esetleg töblbet, de ez a szándék, tekintve a műhelynek nyersanyaggal és igen jó karban: levő gépekkel való felszereltségét, produktívnak egyáltalában nem, közgazdaságilag pedig egyenesen károsnak mondható. A kamara véleménye szerint a városi tanács részéről nem volna felesleges annak a felderítése, hogy kinek a Melösségére és utasításéira történt a legalább is — hozzávetőleges számítás szerint — évi 40,000 korona kiadást jelentő tisztviselői kar alkalmazása. Ha pedig helyt áll a műhely parancsnokának az a kijelentése, hogy a műhelyből semmiféle anyag ki nem adható: kinek a felelősségére történt mégis az üzemnek — mint a katonaság képviselői kijelentették — „polgári" név alatt való üzembehelyezése? Továbbá kinek felelősségére történt az anyagnak, ha nem is nyers, de kész állapotban való továbbuddsa? Amikor a bizottság kint járt, meggy őződötí arról, hogv ott három hálószobára való. bútor készül és ezzel versenyt támasztva a kisiparosságnak, amely a nyersanyag beszerzésének árával mühelyfaérrel és egyéb kiadásokkal számolva dolgozik. Ezek a költségek e katonai-polgári üzemnél természetszerűleg mind elesnek. Káros és egészségtelen versenyt jelent ez az iparosság részére.és káros főként azért, meri az, üzenj további nyersanyaghoz nem jutva, önönmagát fogja felemészteni. A bizottság észrevételeire a katonaság képviselői azt felelték, hogy az eddig katonai műhelyt igy vélték megmenthetőnek, sőt a műhely üzembehelyezésére 100,000 korona személyre szóló hitelt vettek fe!. Ez is oly nagy áldozat, amelyet sem az állam, sem Szeged város egyetlen polgártól sem követelhet akkor, amikor az állam állítólagos tulajdonának megmentéséről van szó. A kiküldött bizottság igy feladatának nem tehetett eleget, amiről még aznap Dettre János kormányzóbiztosnak jelentést tett, aki pár nap múlva Pálfy Dánielnek kijelentette, hogy Tabódy ezredessel a leltározás ügyéi rendbehozta, de e kijelentésen tul a kamarához ez ügyben semmiféle más értesítés nem érkezett. A kamara a fenti felvilágosításokat a tanácsnak az ügygyei kapcsolatos egyik végzésére adta meg. Természetesen nem mulasztotta. el rámutatni arra, hogy a tanácsnak kötelessége a jelen időkben a'z elhatározó lépés megtétele, tudniillik, hogy a tanács végre erélyes kézzel nyúljon bele a katonai javakkal eddig felelőtlenül történt és még mindig felelőtlenül történő gazdálkodás megszüntetésébe, hogy a még meglevő anyag igazi céljaira, nevezetesen az iparosságnak anyaggal való ellátására jusson, amivel az az >k által foglalkoztatott vagy még foglalkoztatni száuj dékolí munkásság további al-kalmazlíatásának lehetőségéi biztosítsa. A kamara a iegnicszszebbmenőleg hajlandó segédkezet nyújtani ebben a tanácsnak A kamara 'beadványa május 3-án \ olt. Amint értesülünk, a leltározás ügye még mindig nem jutóit dűlőre. Pedig a munkanélküliség azóta is nőtt és az anyaghiány is nagyobbodott. De megszoktuk már, hogv Szegeden semmi sem sürgős. Legjobb tehát az ilyen ügyeket a nyilvánosság előtt tárgyalni. Igy talán gyorsabban megy, néhány száz munkás és iparos érdekében. Á lakásügyi rendeletek megszegéséről. A városi lakáshivatal engedélyt aaott, vagy rendelkezett egyes személyeknek mások .tulajdonát képező lakásokba való bekölcőzködésérők Ebből kifolyólag, természetesen, lopások és zsákmányolások történtek. Az ezredes-kormányzó felhívja mindaz; n személyeket, akiken ilynemű sérelem eshetett, hogy panaszaikat jelentsék be és újból a leghatározottabban betiltja idegeneknek mások lakásában való elszállásolását. A felelősség a lakáshivatalt terheli és tagjai kezeskednek ezentúl, fegyelmileg és pénzbelileg a városkormányzóval szemben a rendeleitek, végrehajtásáért. A felmerült ügyek megvizsgálásával, valamint a felelősség pontos megállapításával a város polgármesterét és FrezovJ századosomat bizo n meg. Betrix ezredes s. k. városkormányzó. ooo —- A Tisza vízállasa v s.ío.-aií .A Tisza vízmagassága szombaton is 8 m. 40 cm. volt. Szakértők véleménye szerint az apadás megállása azt jelenti, hogy a Felsőtiszán ujabb, nagyobb víztömegek indultak meg. — A tizenkét vagon fiumei áru kiárusítása. Közöltük, hogy a S?egedi Kereskedelmi és Iparbank egy budapesti banktól tizenkét vagon árut vett át, melyet az utóbbi még, a forradalom előtt Fiúméból rendelt. A készletből 6 vagon a gyarmatáru, amelyet a nagykereskedők közt már szétosztottak. Rizs, gyertya és szappan a legértékesebb cikkek. Ezenkívül makaróni, mogyoró, mandula, füge is van. A füge a hosszú szállítás alatt ütődötté vált s igy most már nem elsőrendű. A cipőnek jelzett 1 vagon áru voltaképen bakkancs. A teksztiláru kiárusítását maga a bank végzi s erre a célra üzletet nyit a .Holtzer S. és Fiai cég Hidfcutcai helyiségében. Az árusítást valószínűleg csütörtökön kezdik meg. Jobbára vászont és zefirt árusítanak majd végekben. — Ax áramszolgáltatás uj ervségarai. A légszeszgyár igazgatósága bejelentette a városi tanácsnak, hogy tekintettel a magas szénárakra, az érvényben levő árakért a jövőben áramot nem adhat, miért is kérte, hogy a város tanácsa uj egységárakat állapítson meg, nehogy a gyár kénytelen legyen a villanytelep és légszeszgyár üzemét 1.szüntetni. A polgármester szombaton délelőttre a tanácsot teljes ülésre hivta össze, hogy a kérelmezett uj és felemelt egységárak ügyét hogy a legfőbb szivarkáhüvetyek, levélpapírok és legszebb képes levelezőlapok csakis a MÉDS SPECRUTE hypienikus szivarkahiiveiy főraktárában Szeged, Jókai-utca H. sz. alatt kaphatók. T&l&ia*> 13—20. cládás ugy nagybani, vafamint kie*ii»Mbei»" Francia -magyar k ís kaphatók # iiö /