Délmagyarország, 1919. május (8. évfolyam, 99-122. szám)

1919-05-04 / 100. szám

Ara 30 fillér. gzsrkzsziéséfi: KÁRASZ-SJTCA 9. SZA<*». 3 ueífemstoés tódwsjas 365. 8B9B!BSirig3i3g?3aa5ag!ffi Ssepd, !9!S. Kiadóhivatal: SZEGED, KARASZ-UTCA 9. SZAffl. A kladóbhntal SsS®Ieí5«a: 30S. VII!. évfolyam, 100, szám. Vasárnap, május 4. Egy másik réteg, amely még valahogyan átment a szakszervezeti nevelésen, hozzáhasonult a kapitalizmus fejlődéséhez. Ez a réteg a világháború alatt támogatta a burzsoáziává! való szövetkezést. Az osztályharc kimerült a bérmozgalomban, a szocializmus történelmi feladatát, mozgalmának végső céliát szem elöl tévesztette. Volt egy harmadik réteg is, a prolerárosztály legalsó rétege, amely a kapitalista termelési rend törvényszerűségei következőében a szocialista öntudatnak pereméig -em ve-födhetett, leginkább érezte a gazdasági válságok rettenetes hatásait, a kapitalizmus mindéi rá/kódtatásának, nyomornak és munkanélküliségnek leginkább volt kitéve, amely éppen e-.ert leginkább hajlott szervezetlen egyéni cselekvésekre, rablásra, fosztogatásra. Ez a réteg, a „Lumpenproletariat" hatalmasan megnőtt azzal, hogy a kapitalizmus öszszeomlásával és az imperialista hadsereg felbomlásával százezer és százezer ember vált munkanélkülivé. Csak egy eshetőség volt. Átvenni a ha.álmát. Átvenni a termelés vezetését. Uj államot teremteni. A szocializmushoz való átmenetképpen megteremtem a proletariátus forradalmi diktatúráját. A proletariátus diktatúrája a proletárforradalom győzelme volt. A proletariátus diktatúrája az osztályharcnak felülről való folytatását jelentette. A belföldi burzsoáziával a forradalmi osztályharcot felülről kellene folytatnia, öntudatosan és kegyetlenül. De a külföldi burzsoáziával való osztályharc csak alulról volt folytatható. A nemzetközi munkásosztály tényleges egységesülése a forradalomban még nem vált lehetségessé. A történelmi fejlődés szükségszerűségének ellene szegült egyrészt a kapitalizmus erőszaka, másrészt a proletariátus osztályöntudaííansága, A proletariátus diktatúrája, sajnos, olyan jeleket mutatott eddig, amelyek arra mutatnak, hogy a munkásság a nemzetközi kötelességeivel, amely kötelességek tulajdonképpen önmagával szembeni kötelességek, nem lett volna tisztában. Ugy látszott, mintha a proletariátus a diktatúrát bér-mozgalomnak és szociálpolitikának tekintette volna és nem forradalomnak. Reformista politikát folytatott a proletariátus, megrészegedett az aránylag könnyen megszerzett hatalomtól és elfelejtette, hogy a hata'omnak vér és küzdelem az ára. Azt hitte, hogy ölbe teheti már a kezét és semmitől sem kell tartania. A proletariátus bűnös és könnyelmű politikájának a nemzetközi burzsoázia koncentrikus támadása volt a válasz. Mos-t a proletariátustól fiigg, hogy erre m válaszra akarja-e megadni a saját válaszát. Segítséget nem várhat senkitől, csak önmagától. A között kell választania, hogy el akar-e pusztulni, vagy tovább akar-e élni. Választhatja a kapitalizmust, a magántulajdont, a kizsákmányolást. A szocializmust is lehet választani. Ki lehet tartani a diktatúra mellett. Hogyan áll a béke ügye? - A németek VersaiiSesban. — Az olasz konfliktus. — Osztrák boykotí Magyarország ellen. Válasszon a proletariátus. A budapesti Vörös Újság május 3, száma ezen a címen, vezető helyen közli a következőket: Szocializmus vagy kapitalizmus? Ez a kérdés, választani kell. A burzsoáziák szövetkeztek a proletariátus nemzetközi forradalmának elnyomására. A katonai helyzet nem (biztató. A poiifikúi helyzet sem az. A Vörös Hadsereg fegyelmezetlen és osztálymtadatlan. A katonák — elenyésző ré>z kivételével — csak a zsoldért és az eniiivaiééö alltak be a Vörös Hadseregbe; nem állták meg a helyüket. Megfutottak a romín imperializmus hadserege elől. Nem bizonyultak a szocializmus, a világforradalom katonáinak. A külpolitikái helyzet nem biztató. Az cníart országaiban még nem érett meg teljesen a helyzet a forradalomra. Az oroszországi proletariátus súlyos küzdelmet viv az ellenforradalommal. A magyarországi proletariátus egy időre még: nent számíthat az orosz testvérek cselekvő támogatására. A magyarországi munkásosztály magára van utalva. A háború leomlasztotta a proletariátuson belül iennáiiott gazdasági különbségeket, a melyeknek következtében a proletariátus egy része osztályharca felfüggesztésével természetes szövetségesévé vált a burzsoáziának. Az egységnek már akkor sem voltak gazdasági akadályai, amikor a kommunista párt harcában kifejezésre jutott a proletariátus forradalmi politikája. Az egységnek csupán az voií az akadálya, hogy a proletariátus rétege; az osztályöntudat más és más fázisain, az osztályöntudat más és más fokain állottak. Volt egy rétege a proletariátusnak, amely réteg a társadalomban és a történelemben elfoglalt helyzetével tisztába jött és ennek a helyzetnek megfelelően akart is cselekedni. Ez a réteg a proletariátus forradalmának elité gárdája volt, amelyet átfűtött a proletariátus világ tör iénekni elhivatottsága. Ez a réieg a jelen apr-ó eredményeit hajlandó volt föláldozni a cél érdekében. Ez a réteg eddigi taktikájának minden közbeeső pontját mozgalmának végső céljához mérte. Bécs, április 30. A Neue* Wiener Tas- | blatt berlini levelezője beszélgetést folytatott a porosz országgyűlés elnökével, Leinerttel, aki egyébként tagja a békedelegációnak és a porosz államfő funkcióit is gyakorolja. A beszélgetés során szóba kerültek a versaillesi konferencia összes életbevágó kérdései. Leinert többek között ezeket jelentette ki: — Mi mindenesetre számítunk arra, hogy széles alapon nyugvó tárgyalásokra adnak nekünk módot a szövetkezett hatalmak. A békeszerződés minden pontját alapos vizsgálat és tanulmány tárgyává tesszük és ez a tény jelzi már a mi álláspontunkat, bizonyos területi kérdésekre vonatkozóan, olyan területekre vonatkozóan, amelyek kétségtelenül német lakosságnak a birodalom keleti vatrv nyugati részén.