Délmagyarország, 1919. május (8. évfolyam, 99-122. szám)

1919-05-11 / 106. szám

ára m #11108*. %iei>Re»xtftséfii SXEGEO, KÁRÁSZ-UTCA 0. SJJ/íí*. A 3zerfies£tfiaéi@ teiefoesie: 305. íiLOFiZETÉSS Aülft: igssz évre 96 — K, negyedévre 24,íeiévre . . 48.™ K, egv hónapra ö,Egyes szám ára 30 fiiiér. K. K, hsatíiéhs vasait SXE©Ef- • « ARASZ-UTCA 9. SZ&*V A kfa<íéfefc.Ja! SsleíoíjJa: 305. Szeged, 1913. Vili. évfolyam, 106, siám. Vasárnap, május II. A háztulajdonosok és alakok (Saját tudósítónktól.) A háztulajdonosok Betrix ezredestől a szabad költözdökés viszszaálliitását, a lakbérek 25 százalékos fölemelését és a lakók által okozott károk megtér •lését kérik. A lakók ezzel szemben, tudomásunk szerint, semmit sem kérnek Betrix ezredesitől. Sőt. azzal sem .gondolnak, hogy a ház/tulajdonosok irjfomnáciiáival szemlén ők is. szolgáljanak a városkormányzónak némi felvilágosítással. A lakók helyett tehát elvégezzük ezt a munkát mi. A háztulajdonosok kérései közül kétségtelenül a legmerészebb, hogy a Szabad költözködés — értsd: szabad fölmondás — visz•szaállitását kérik. Ez a kérés már azért is gyanús, mert az ember sehogy sem tud rájön*ni arra, hogy a szabad fölmondás1. mivel szolgálja a 'háztulajdonosok jogos érdekeit. Nem •mindegy a háztulajdonosaknak, hogy Munkás "István, Nemes Antal, vagy Milliomos Péter lakik-e nála, ha mindegyik ugyanazt a bért fizeti? Miután a inai lakbéreknek 25 százalékos fölemelését kérik, bizonyára nem gondolnak arra, hogy a szabad fölmondás visszaállítása esetén elküldenék a lakásából Munkást, vagy a másodikat, hogy kiadhassák a harmadiknak, akii több bért fizet? Föltételezni sem merjük a háztulajdonosokról, hogv igy akarnának packázni a városkor,mányzóvai;. Gondolni. sem merünk rá, hogv föl akarnák borítani a város békéjét. Nem merjük hinni egy pillanatig sem, hogy abban a veszedelmes -tévhitben élnek, hogy visszatérhet a régi a 'háborús előtti rend. Miért kérik -mégis a szabad fölmondás jogát? Okszerűségét mi — mint mondtuk — nem látjuk, bizonyára más se tudna rámutatni. A szabad fölmondás csak veszedelmes kavarodást tteiiemüem®, anélkül, iiogy használna akár a háztulajdonosnak, akár a lakónak. Nemhogy szükség nincs tehát rá. hanem teljesen fölösleges, a társadalmi béke szempontjából pedig határozottan káros is. A lakbéremeléssel már máskép vagyunk. Ez nyílt és őszinte kérés, a háztulajdonosok a mainál- 25. százalékkal akarnak magasabb lakbért. Az az óhaj, hogv a lakbér emeltessék, általánosságban indokolt. De 'mig a háztulajdonosok egyesülete 25 százalékos béremelést kér1, addig a legtöbb háztulajdonos már -is 40—60 százalékkal emelte a lakbért. Ezt bej-efentettá-e a- városkormányzónak aháztulajdonosok küldöttsége? A kérés, ugy ahogy előterjesztették, iindokolaltlan. Az, aki tiz százalékkal magasabb emelést akar, forduljon ügyével a lakáshivatalhoz. Itt általánosítani íieími íehiet. Ahány esőt, annyiféle. Van. háztulajdonos, aki nagyon rászolgált a 25. százalékos emelésre is. Van, aki a fennforgó körülmények mérlegelései után — persze ha nem a háztulajdonos mérlege! — na* gyón meg lehet elégedve a tiz százalékos e;me léssel. A lakók által okozott károk megtérítését] is kérik a háztulajdonosok. Ez is nagyon általánosságban van tartva. Mit nevezünk a lakó által okozott kárnak? Tehet-e például arról a lakó, ha egy rosszul épített lakásban, amelyben 9 éve lakik, leszakad a menyezet? A lakó. bűne a lakás természes rongálódása?; Nem hisszük,-hogv a háztulajdonosok azt céloznák ezzel a kérésükkel, hoev a maguk kötelességét valamiképen a lakókra hántanák át. Bizonyara rosszul fejezték tvi magukat. Ép azért csak aug figyelmeztetjük őket, hogy mostanában nagyon kell vigyázni az ilyesmire. Néhány rosszul alkalmazott szó sok 1 félreértés és baj forrása tehet. R Tisza vize kilenc méteren fölül emelkedett. Az eddig ismert legnagyobb áradás. — megalakult a vészbizottság. — (Saját tudósítónktól.) A Tisza áradása1 neim csökken. A Stefánia-séta téren állandóan sok a nézője a hatalmasan megduzzadt folyónak, amely soha még ilyen magasságot el nem ért. Szombaton délben- 9 m. 2 cm. volt a vízállás. A pénzügy-igazgató-sággal szemben leásott mércéről aggodalmasan olvasták le ezt a számot. 'Méregetik szemmel, -mekkora a magasság, amelv a viz színétől a Stefánia téglakerítését, följebb a csupasz föld-töltési elválasztja. Majd másfél métert keltene még -áradnia a Tiszának, hogy ezt a szintet elférje s ez mégis csak megnyugtató. Az esőzés talán már a Felvidéken is megszűnt, másfél méteres áradás bizonyosan nem lesz. Egyébként! nem is annyira a város mel'ett tartják olyan- veszedellmesmek az áradást. hanem a környéken. Bokor Páli h. polgármester szombaton kijelentette, hogv téves az ai hir, mely szerint a lúdvári töltés megosuszamlott. Reök Iván ármentesitő társulati igazgató társaságában önmaga is megszemlélte a töltést s tapasztalttá, hogy semmi baj sem történt. A védőgát teljesen ép, sértetlen. Azt az elterjedt hirt sem'tartja valószínűnek, hogy a Felsőtorontáli Ármentesitönek -egv bosszú szakaszán nincs még mérnök. A mostani körülmények között kizártnak tartható, hogy ezt az illetékes hatóságok tétlenül tűrnék. Kétségtelenül komoly helyzet, hogy a Tisza az idén az eddig kimutatott legnagyobb magasságot is {elhaladta, de veszedelemtől nem kell tartani, mert a megújított védtöltés mindenütt erős és kifogásteüaü. _ _ Szomory Dezső: II. József császár. í—• Tölgyes (}yuta konferansza a szinmü szegedi bemutató előadása, előtt. — Történelmi] drámát játszanak m» ezen a színpadon, Szomory Dezső II. József csámáarát. A kalapos király alakját állítja a deszkákra a költő, s bár a .színpad nem jó talapzat, plasztiknsabbat képzelni som lehet ennél a drámai szoborműnél. Ne tűnjék föl senki előtt különösnek, hogy amikor Budiapesten ledöntik a Habsburg ősöket, e függöny mögött föltámasztanak eg'y Habsburgot, egy császárt a vastagajkak dinasztiájából. Ez a császár, 11. József, .forradalmi alaki, forradalmi a gondolkodásában, a hangjában, a ténykedéseiben. Egy Habsburg, aki ronggyá té-pi a „szent" hagyományokat, megalázza a pápát, eltöröl szerzetesrendeket, közcélokra elkoboz egyházi javakat, -egy monarkikus államfő, aki ,a főnemesek osztály érdeké vei veimben a nép érdekét védi, egy császár, aki •az egyenlőség elvét, a nép minden rétegének íboldogulását hirdeti, egy szoeiális érzékű uralkodó, akiben van bátorság és- önállóság — ,£-/ II. József, nem egy banális szinmü főhőse, hanem történelmi alak, a maga elő valóságában és nagyszerűségében. Aki ismeri Szomory Dezső írói egyéniségét, tisztában van vele, hogy nem a történelmi realizmus látószöge az, ahonnan iarah,ia n. egirásóban kiindul. Szomory szenvedélyesen regényes hajlamú iró, a szavak (» színe-1' kápráztató művésze. E történelmi drámáját is, — a Habsburg trilógiában harmadikat, — a. regényesség csillogó .szálával hímezte, anélkül azonban, hogy sértené vele a történelmi stílust. A stílus1 . . . Félreismerhetetlenül és me?kiüömböztetően egyéni ebben a Szomory írás művészete. A magyar irodalomban külön stílust jelent Szomory, sajátságosan egyéni és eredeti írásmódot Valami különös ize, zamata, vagy nkább illata, meleg, kábító illata van az Írásának és ezt főként, a. stílusa, teszi. Perzselő bujaság árad az írásaiból, egy lázasan lobogó költői képzelet színes vetitéiei a kepei. A gyönyört hajszolja Szomory elfúló epekedéssel, exaltált rajongással minden szépségek iránt. Nem kötik drámai formák, átröpüli a technikai korlátokat egy mély költői lélek rendkívüli erejű szárnyalásával. Kéjes érzések hevítik, a vér vörös és forró lángolásával. ügy tűnik fel egy'-egy Szomory novella, mint a vörösen izzó égbolt, amely alatt elszikkad a test a tüzelő forróságban, eleped a száj a vonagló vágyakozásban. Vagy jártatok már dúsan virágzó kertben áprilisi aLkö« nyon, az „Isteni kert"-ben, ahol a virágait mámorító illatot lehelnek, a bokrok szexelmet; sóvárogva zizegnek s a szökőkút körül, a pázsit zöld selymén bontotthajn, csudás asz* szonyok árnyai libegnek . . . Ez a Szomory költészete! Buja szépségű és melegségü, erotikus, de kifejezési formáiban mindig a legművészibb, Ki az a botor, aki megtagadná ezektől az írásoktól a művészi értelmet, aminthogy a Zichy Mihály erotikus rajzaiban nem látna többet a cudar testiségnél?! Aki a nyelvnek és formának olyan tökéletes művésze, mint Szomory, az megengedhet magának bizonyos érzéki kilengéseket. Az elmondottak vitán italán fölösleges hangsúlyoznom, hogy Szomory a francia iskola, a nagy gall romantikusok hatása alatt fejlődött. Szomory sokat csatangolt nyugaton. Különösképen szerette és szereti Párifit. Az első könyve francia nyelven jelent meg, Daudet előszavával. Francia hatás, a d'ekadeusok hatása, mondaná a® elfogultság. Igen, a. dekadeusek! De milyen, rendkiviili kincsekkel ajándékozták meg ezek az úgynevezett dekatleuBek a világirodalmat. Nekik Ady