Délmagyarország, 1919. május (8. évfolyam, 99-122. szám)

1919-05-29 / 121. szám

Ura 30 fillér. SZSeStt, KÁRÁSZ-UTCA SZkfiu. A »zérkeaztft»4a telelnwfB! 305, EÍ.OF12ETCS8 esess évr* 96 — K. negyedévre 24.— K. félévre . . 48.— K. egv hónapra 8,— K. Egyes szánt ára 30 fillér. K1« dóh1w s 8 a 11 SZEQEÖ, KÁRÁSZ-UTC^ 9. A fcSadéhhotai telefonja: 305. Szeged, 1919, V3IS, évfolyam. 121. szám. Csütörtök, május 29. A városkormányzó Szeged váras lakosságának együttműködéséről. Az ezredeskormányzó minden lehető ki- j fiérletet megtett, hogy ugy politikai, mint közigazgatási és kereskedelem-ipari téren, a polgári, földmives. és munkásosztályt egy­máshoz közelebb hozza. Ebbeli törekvései, a munkások szilárd el­zárkózása folytán, meghiúsultak. iUj irányban fog az ezredeskormányzó kísérleteket tenni, amelyek gyakorlati alkal­mazását a polgármesterrel egyetemben fogja tanulmányozni és nem csügged el. hogy Sze­ged városának segédkezet nyújtson, akarata ellenére is. Szeged város kormányzója: Betrix ezredes, s. k. A béke uíja. A világháború szörnyű szenvedése és mér hetlen keserűsége kirobbantotta azon — ed­dig csak lappangó — osztálygyülöletet, mely a munkásság és a polgári osztály között, kétségtelenül, már régóta, fennállott. Wimmer gyárigazgató ur, tiszteletremél­tó őszinteséggel és ön beismeréssel, ezen el­lentét előidézésének okait — a munkaadó polgári osztály nevében is — egyrészt magá­ra vállalja. Ezen gyűlölködés természetes és egyetlen oka — az érdekellentét. lA munkaadó és tőke­birtokos vállalkozásának és tőkéjének lehető­leg magas kamatozását óhajtva elérni, le­nyomta a munkabéreket számbeli kisebbsége mellett is a tényleges hatalom birtokában lé­vén — a munkásság minden mozgolódása, nyugtalansága és sztrájkok rendezése dacá­ra is — sokszor a létminimum alatt tartotta. Természetes, hogy a munkásság sok év­tized óta minden szenvedésének és nyomoru­ságának okát a polgáraságban találva, midőn az erőviszonyok eltolódása folytán felülkere­kedett, bosszúját és nehéz kezét a polgárság­gal éreztette is. Ez természetes és az emberi lélekből logi­kusan következik. A munkásság — felelőtlen s a müveletség s erkölcsi érzés igen alacsony színvonalán ailló tömegek által a végletek felé sodortatva — mindenekelőtt a birtokot és tő­két, (mint minden szenvedéseinek kutforrását támadta meg. Itt. sajnos, történt számos visz­szaélés, mert a tömegek, sok helyen a va­gyont és tőkét nem szent, köztulajdonnak te­kintették, hanem rombolták és megsemmisí­teni törekedtek. Ezen kihágásokat a józan és céltudatos munkásság ítéli el a legerősebben. Szegeden, r->. a polgári osztály látszólag ismét túlsúlyba ju­tott, szervezkedni igyekezett, békejobbot nyújtott, a munkásságnak s naiv csodálko­zással és erős mél t atl ankod áss a 1 tapasztalja a rideg visszautasítást, mellyel a munkásság, közeledéséi macától elhárította. Jtei érvényesek még az átmeneti gáz- és villanyárak. — Ujabb szakértői vizsgálat. — (Saját tudósítónktól.) A gázgyár közölte a minap annak a tanácsülésnek lefolyását, a melyben a gáz- és villanyfogyasztás árai­nak fölelmelését, szerinte elhatározták, Kö­zölte ezt azzal a hozzáadással, hogy ezentúl tminden fogyasztó a magasabb egységárakat fizesse, mert különben elvonják helységeiből a gáz- és villanyáramot. Föltűnt, hogy az áremelést ilyen szokatlan módon hozzák a közönség tudomására s hogv magának, a gyárral szerződéses viszonyban álló városi­nak illetékes hatósága nem szól bele a do­logba. A tanács nem közölt semmiféle érte­sítést a közönséggel, hagy vájjon csakugyan beleegyezett-e az egységárak fölemelésébe, hogy valóban hozzájárult-e ahhoz a drágítás­hoz, amely magasságával főképpen a fix-fize­tésüeket keseríti el. Szerdán tudakozódtunk ennek oka után s> dr. Szekerke Lajos tanácsnoktól a követ­kező fölvilágosítást kaptuk: — Az, ami a gázgyár közleményében foglaltatik, megfelel a valóságnak, de a kö­zölt megbeszélés nem rendes tanácsülésen folyt le, hanem csak a tanácsnak külön érte­kezlete volt, még mindig csupán informatív céllal s határozatát azon nem hoztak. Azokat a magasabb árakat, amelyeknek átmenetileg való érvényesítését kivánja a gázgyár, addig: is, amig pöregyezsége a várossal el nem dől, nem szentesitette még a Hnáes hozzájárulá­sa. A városi főügyésznek előbb irásba kell foglalnia javaslatát, . amelyet a gázgyárral való megállapodás és a tanács értekezletén elhangzott kívánalmak alapján készit. Ha ezt a javaslatot a tanács elé terjesztette s azt a tanács elfogadta, akkor válnak csak érvénye­sekké a gázgyár átmeneti magasabb egység­árai. Mielőtt azonban a főügyész előterjeszti a maga javaslatát, az értekezleten történt meg állapodás szerint a városnak egv ujabb, kü­lön szakértője, Raffay Lajos, újból fölülvizs­gálja, hogy vájjon méltányosan követeli-e a "tetemesen drágább egységárakat a gázgyár. Ha majd a tanács hozzájárul a főügyész ja­vaslatához, akkor az ujabb egységárakat hi­vatalosan is közzéteszik. Ebből az információból kitűnik, hogy a gázgyárnak egyelőre még mindig nincs joga magasabb gáz- és .villanyárak szedésére. Megtörténhetik; hogy az -uj szakértő nem te­szi magáévá az előző szakértők véleményét s a mostani szénárakhoz mérten is tul maga­saknak fogja találni az uj egységárakat. A gázgyár tehát legyen türelmesebb, ne fenye­gesse a fogyasztóikat a gáz- és villany meg­vonásával, erre ráér imajd akkor is, ha áraft a tanács már elfogadta. A lehetőség egyelőra még mindig megvan arra, hogy a közönséget mérsékeltebben adóztassák meg a gáz- és vil­lany árával. Ebben a kis lehetőségben bizunk még, bár jól tudjuk, iogy a fogyasztók kény-

Next

/
Thumbnails
Contents