Délmagyarország, 1919. május (8. évfolyam, 99-122. szám)

1919-05-25 / 118. szám

s.aepNesziőségs •ZEOÉP, K£BAS7*UTCA 9. siAm. A !e5«f®n|ai 3U5. ELŐFIZETÉSÉ ÁRA: iZénz évrs 96 — K. negyedévre 24.— K. íéiéw® . t 48.— K, egvhönspre 6,— X Egyes szám ára 30 fillér. Sieged, 1019 Kldd&liivata!: SZEGED, HátóSZ-DTCft 9. SZ A Madöfclvátal Seleíosaja s 305. Párisi újságok. I VIII. évfolyam lia. szám; Vasárnap, május 25. A béke éveiben, öreg francia nyelvmes­tereik, ha w kávéházban szunyókálni akartak {Quandoci-ue dormitat Hoitnerius) az Excelsior lanka lepedőjét teritették szeanfedőiW arcuk­ra. Nagy és érdekes párisi lap az Excelsior, benne kap helyeit a legtöbb politikai és szín­házi pletyka. A politika is szinház ebben az illusztrállt újságban (van is benne valami) és a színházat is1 a maga (főleg finánc) politikája szerint kezeli. Legújabban hozzánk érkezett számaiban is takad elég csemege, ameí.v min­ket is érdek-öl, szegény magyarokat. Egvik rö.vid hitre fölött, amelynek A románok győ­zelme a cinné, bukaresti fányképföllvétellt 'kő­zöl, amelyen a román utca ünnepli a francia katonákat, abból az alkalomból, hogy a ma­gyarokon győzelmet arattak a románok. Az­.óta, .rrnifft a jugoszláv sajtóiroda jelentéseiből tudjuk, megálkrfi az előnyomulás a les Hon­íj: ais ellen, csekélység, az Excelsior megörö­kíti, ami mégörökithető. Egy másik kép a francia és angol cs:.t­^utck szemléjét mutatja be a Rajnán. Az uj Wácht am Rhein: változnak az idők, változ­nak az őrök. is, csak a változás örök! Más képek a turistákat mutatják bie,. akik a bábá­mban elpusztított és most fölszabadított vá­rosok romjait látogatják, mint ahogy annak •idején a velencei Caimpanilét és a caprit kék barlangot látogatták a különféle Guidek-kel. Most ezek a vadeimeciÉüiok dsak a Heilíyít jelzik annak, -hogv itt egy templom volt. ott egy szobor, itt az arrasi katedrális, itt Lens \áros::. Szomorú karavánokat látunk a képe­ken, amint a romok között keresgélnek, A hazájuk ezeknek mcgiis megmaradt egésze^, sőt megnagyobbodott, Az Excelsior egyik száménak efeő oldaláról1 kilenc nő -isreképe vág barátságos arcot relénk. Mind a kilenc Ml Lan'drn menyasszonya volt és -mind a kilenc el tűnt nyomtalanul. Mindez vidéken tjöíjsént. Oambaisbeh', ahol Eu-ndr-u -ur lakott; ez "a francia cmkotai ikéikszakáMu, akit világ­finalk mondanak az újságok,-noha kopasz He lés szakállas ábrázata után inkább nyárspol­gár nak nézné az-ember, aki reniieznek készül. Egy- uj szabit is nyílt Parisban-, neigv nők müvei; állítják ki benne. Pages de Gr-mdes Dames a címe,, az antant fejedelmi és arisz­tokrata hölgyisi mutatják be W, mit tudnak a szerelmen Ikiviil micsoda művészetet. Sze­repel is az iqllasz, az angol és a román ki­ráílyné mellett. Karagyorgyevics és Chiniay hercegnő. Comtesse Noaifes, a valóban 'ki­váló .költőnő és még egv sereg hires történeti név grófnőti fölfelé. A kiállított tárgyakhoz nyúlni és róluk- -szfecmt kritikát Írni: ugv lát­• ez trincien benne az t;.i szi il-ou p;\ grain­.jában, Ajrancia lapok náluk nem'szcikatlan vr, ­.kg-séggel siratják cl Steíarákot, a volt oseh­szl'ó\4k hadügyminiszter;. aki mint Prága'-;'; röviden jelezték, mikor Bratis-lera. %y ihivj k ma Pozs my: ők), fel-.1 közeledett, olasz •'szti kíséretével egvi;tt 400.méter magasból iezu hatr és szörnyet halt. A pár is: színházak többnyire klasszika sokat játszanak és az élőknek is régibb, ki­próbált darabjait. A Conudie egymásután eleveníti fö: Racine tragédiáit, a Bereriicét lés -az Andromachét adtaik 'legutóbb. lAm-i 'az irodalmát illeti, inéig mindig sóikat beszél a háiboirur'ci! és Elzászról. Az egyik nagy fran­cia újság most közi'i (kiadós folytatásokban Erenoh marsall kiadatlan háborús mom--jár­ja it 1914-ből. A brit hadvezeíl éppen a mar­nei csatánál tart nem túlságosan katonás rö­vidségii fö!je.«yzéseibc.tu Mi bizony mán- nem vagyunk kíváncsiak, például- Con-rad ciraliék­feratáira. Nekiiifc -már éffen elég -volt a h ábo­I rubel. Mi már a forradalmi memoárokat ís megírtuk . . . Es last but npt 1&ÍM;: a Le Journal május 18. száma kö/ii Magyarország uj határait. '('Remé'jiik, lesznek még ujabb határai is). E iS'zeiriirt Debrecen, Nagyvárad, Aradi Te­mesvár Romániához tartoznának, a vers-eci vonaltól délre podiig már Jugoszlávia lenne. Mit szóljunk hozzál? Hiszen ha legalább kér­deznének bennünket 1 (!. gy.) 9Maa*BS«n«aaaasHBRB8aatt*aaaasna«aaBaaeas8BSBna«a«a«B*3asaBaaaanaBaa|>eaB««asai!i <aaaaaai«sat(aM..HSsaiiMaa.*i a Szegedre kőszenet. Megindul a nagyüzemek munkája, — fóegnyiSik a városi gőzfürdő. — (Saját iudósMónktól.) Közölte legutóbbi számában a Délmcúgyaror\szág, hogy a szén­beszerzésre alakult -szindikátus szenet kapott 'áruikért, a, románoktól. A belgrádi fmincla va­isutigazgatóság kirendeltsége azonban le-f fialta áz érkezett készletet és. a kiosztást nem engedte meg. A pénitelken éhben. az ügyben karfott értekezlet után Dardel 'francia száz dos táviratozás és telefon utján érintkezésbe lépett a belgrádi igazgatósággal, amelyet föl­világosított arról, hogv a szenet magánosok •szerezték be és w, a szegedi ipari üzemek föntartására nélkülözhetetlenül szükséges. Er­re az igazgatóság csak az érkezett szénnek körülbelül felét foglalta le, födözetére annak a szénmetinyiségneik, amelyeit á városi köz­üzemek föntialrtására eddig kölesönképpen adott. A közüzemeik. tehát a vizmütelep, a szi­vattyútelep, vágóhid, a gázgyár, és a villamos részére ezután is folyósítja a francia parancs­nokság a szükséges napi szénadagot, isimét kölesönképpen s majd fokozatosan -levonta a szindikátus részére éiikezö következő román sz/énküldeményhől. A szegedi magániizemek összesen 50 va­gon.-szénét kapnak. Ez 668 tonna, mert a vá­gónak nem mind 10 tonnások, vanneík köztük 15 tonnásak is. A .menny-iseg 67 vagonnak fe­llel meg, ha rendes tiztonnás teh@rkoc.dkra számítjuk. A kiosztást már megkezdték. A kend eAfonó gyár hétfőn már megkezdi az üze­mét. A részére kiutalt kés/let 20 vagon, a Badk,- a Mahrer-, az Eszes-mulloni, a Pálív- . -gyár s a gyufagyár 3—3 vagon szenet kap­tak. A Lichteniegger-malomnak, a Wagner­.'iürdőneik, a kiskovácsoknalk 2—2 vagon szén '•jutott. A Szlavónia faipari telepnek és a Hus­pé.nztá.rnak 1—1 vagon szenet adtak. A városi gőzfürdő 4 vagon Szenet kapott. tEz még különösen is örvendetes hír. Mert a gőzfürdőt régóta nélkülözi ia közönség. A Wagner-fürdő is hasznos szolgálatot tett és lesz, amikor van szene, de ott is többször nem volt fürdőzőnap, mint1 ahányszor lehe­tett. Azonkívül a Wagner-fürdő kicsi s nem pótolhatja a városi gőzfürdő tágas meden­céit. A gázgyár kapóit egyszerre 13 vagon szenet, holott eddig 1—1 vagonos adagokkal kel let t szüiköliködmie. A gyár vezetősége, mint a Délmagyarország hírrovatában ol/vasáialtó, bejelenti most, hogy hétfőn, 26-án, már eíőre­láthiXódn a délelőtti órákbén ll-től fél kettőig főzési célra a fogyasztóközönScgnek lég­szeszt fog rendelkezésére bocsáiúini, perszíe e mellett a közönséget ia legnagyobb taka­rékosságra inti. A kisebb ipa'i üzemek yd' szinüleg villamosámmot is kapna z. A villamosvasutnak június 2-áig való kész­letet utal ki a francia parancsnokság. Igen örvendetes, hogy a szegedi ipari­üzemek hosszú és kínos szünetelése után vég­re megindulnak s hogv megindul már a ter­melő munka, aminek lannyíra éreztük eddi:', a hiányát és a kárait. aaaaeBBBaaaaaaaaMaBBaBaaBBsaaBaaaBBaaBaaBaaBBaaBaaaBSBaaaaaaaBBaBBaaaaaaaaBaBtaBBaaBaaaaaaaaaaaaaaaaBaaaa (Vliért drága a cipő Szegeden. — Amíg a bőr eljut a fogyasztóhoz. — (Saját tudósít ónktól) Nem mondunk veíle ujat. ha megállapítjuk, hogy eleddig nagy bőrhiámy volt Szegeden, sőt azt is leszögez­hetjük, hogy még . mindig méregdrága a bőr és következésképpen a cipő Szegeden. Volt olyan idő is. amikor a bőrinség üzemük meg­szüntetésére kényszeritette a bőriparosokat, cipészeket; Csak azok dolgoztak, akiknek a rendelők bort vitték. Az utóbbi időben különö­sen a délvidéki határzár megszüntetése óta, enyhült a borhiány, az árak azonban még mindig a. régiek, • még mindig százakat kdil cipőért kiadnia annak, akinek van ml; ki­adni. . OöndöiMiuk, nem lesz teljesen .érdektelen' megtudni, kik azok, akik a szegedi cipők árát mesterségesen srófolják felídlé, utánajártunk hát az Első Szegedi Cipő-, Csizma- és Pa­pucsíermeíő Szövetkezet egyik legutóbbi bör­üzletének. ;. mely élteink dokumentuma annak, miért nem járhat normális viszonyok közi olö ember olyan lábbeliben, amelynek egyik ol­dalán sem folyik be a viz. Az üzletiül a Délmagyarország munka-

Next

/
Thumbnails
Contents