Délmagyarország, 1919. május (8. évfolyam, 99-122. szám)

1919-05-25 / 118. szám

6 DÉLMAQ Y AEOBSZA Q Szeged, 1919. május 25. kársa u következő részletekben számol be, hogy az egész bonyolít:* ügy érthető lágyon r (Bakdncsból cipő.) A szövetkezet a télen szorgalmasan gyár 'tóttá a cipőket, -miáltla: lényeglesen enyhítette a lábbeli-hiányt. A szorgalmas cipőgyártásnak megvolt az oka. Azért készülitek a cipők gőzerővel, mert- a gyár abban a kivételesen szerencsés hiYyzetben -v.lt, hogy közvetlen az októberi fontlaid állom kitörése előtt nagymenynyiségü felsőbőrt és talpbőrt kapóit a bőrközponttól. Katonaii bakancsokat kelleíiti volna ebből a bőrből készíteni, közben azonban kitört • a forradUlom és a kormány feloldotta ezt a bakancsbőrí. A kormány engedélye álapján a bőrt a -polgárság részére kellett biztosítani, ínég pedig az akkori makszimális áron. A szö*vetkeze-t is maiksziimális ánon kapíha bőrt, iigv ('s kellett volna azt továbbadni, megelégedve azzal a normális és tisztességes haszonnal, a mi a nagy- és1 kiskereskedői legmagasabb ár között van. A téVjesség kedvéért megemlítjük, begy ez a makszíimávis ár ferpbőrnéil 14—15. (talpbélésnél 6—8 korona volt kilórikint. • , Ebből az anyagból készültek azok a stil.r pacipők, amelyeket a ,gy'<r.a Jílen hozott fnr..gai'ionniba,, résziéin a köz.f Junezési hivatal cipőo.szlálj'ii révén. Mintegy 30,001) pár cipő ikerült ebből az anyagból forgalomba. Még ebben az esztendőben i« gyáríolía a cipőket a szövetkezet, májns 10-én azonban. felsőbőr hiásriya miatt, beszüntette iaz üzemet. (Borkereskedők eszméje, amely a * szövetkeznek jöviUelmez.) A szegedi borkereskedők május elején orra az eszmére jutottak, hogy. Jugoszlá vitából keVene bőrt behozni. Két megbízottjukat cl is küldték Zágrábba és Temesvárra, hogy bőrt 'vásároljanak. A cipészek nagy önömmel 'fogadták az eszmét, dacára annak, hogv a Ikereskedők közölték velük, hogy a bőrt csak regi nyomású bankjegyekért fogják árusítani, mert Jugoszláviából hozzák az árut és ott •csak ezzel a pénzzel lehet fizetni. Azt is megmondták őszintén, hogy az áru drágább lö>z a makszitmlks árnál, a beszerzés és száll1!'ás különös nehézségeire való tekintettel. Alig egy bét -múlva megtud iák a kisipar trosok, hogy lehet bőrt kapni a kereskedőknél. Furcsán néztek a cipészek, akik nem olyan naivak, hogy el lehelért veiiik hite-ni, hogy ilyen rövid idő alatt megérkezett a bőr Jugoszláviából. Dacára ennek, hamarosan •szétkapkodtál; a bőrt, mtruegy hatvan mázsát. A bőr nem volt túlságosan drága, a •talpbőrért 85, a talpbélésért 60 koronát hzetItietteik a kereskedők az iparosokkal. (/(ét oldala van a bőrnek.) Köztudomásu, hogv nemcsak az éremnek van két oldala. hanem a bőrnek is. Miután minden bőrnek két oldaila van, ennek a bőrnek is annyi volt. Kívüliről jugoszláv bőnnek látszott, a másik oldalon azonban rajta volt a magyar bőrkőzponlt bélyegzője. A cipészek konstatálták ezt, akkik oly mohón és oly, drágán jutottak a bőrhöz és akik érdeklődni kezdtek, hogy milyón bőr is tulajdonképpen ez a b r. A kereskedők efekor, — amikor az lártiit már értékesitiették — bevalllotíiáik, hogy a bőr a cipőszövetkezeté volt. Kiderült ekkor az is, hogv az árdrágítást nem a kereskedők követték el, hanem a szövetkezet veliük szemben, mert a 14 koronás taiípbőrt 70 koronáért, a 6—8 koronás' bélést (pedig 50 koronáért adták a kereskedőknek, akiik csak 20 százalék hasznot számítottak ezekhez az áraikhoz. Nem írunk konnmientárt a cipöszöveíkezetnek ehhez a pénzügyi manőveréhez, amely a borkereskedőkön és a cipészeken keresztül az amúgy is kiuzsorázott fogyiasztáközör^ /get sebezte meg'súlyosan, csak az esetet tártuk kötelességszer'en a nyilvánosság elé, (hogy m^idenki a saját érzése szerint bírálhassa el. , Tamás Rezső, nem lehet építkezni. Nagy az anyagdfágaság. — Nincsen mész a városban. (Saját tudósítónktól.) A sok értekezlet, szilárd elhatározás után még mindig nem indult meg az építkezés, pedjg: a ,kívánalmakat szinte la végsőig csökkentették le. Nem akar|ják már fölépíteni a .munkástelepet, nem akarnak egyikét bérpalotát semt emelni, csak tatarozni a legszükségesebbeket. Hogy az építkezés nem indult meg és előreláthatóan sokáig nem is fog megindulni, annak együk oka a tőke félelme a bizonytalan jövőtől, - továbbá a drágaság, de legfőképpen az anyaghiány A legelső óikról nem iké-11 itt hosszasan értekezni. A másik okról építészeiktől szereztük a következő információkat: A város 'a szamétfuvarozó-telepen építtet egy szerény munkásházat. Fiz .áil negy egyszoba-konyhás lakásból. Az anyag nagyrésze 'megvolt a város birtokában, neirn keF •lett tehát pénzt adni érte. A külsőfalakat téglából. a ivaiasztafalalkat, vályogból építik. Az Ijpitkezés belekerüli körülbelül 60,000 koronába, de persze inkább többe, irniii.i kevesebbe, ha ugyanezt a házikót vásárolt tléglából s más, pénzen vett anyagbeli építik, akkor t-erm.:szetesen jócskán emelkednék az építkezés UA'sé&e is. A háború előtt pl. 1000 drb. tégla 42—50 korona vo;t, most az ár 150—200 Cvorcnáv de vJt eset, hogy 500 koronát is élIkiérlek érte. Az oltott mész köbmétere 500 kotorna. Az áremeílkedés a hübor-u kezdetétől mostaniig, hasonló arányú. Ez az ár azonban Csak arra a mészre vonaikozíik, ami még a városban volt, mert most egyáltalában nem tehet meszei kapni. Egy köbméter fái építése, kétoldalú vakolással, háromszoros .meszeléssel a békeidőben belekerült 18 20 koronába, ez most 300 koronánál! is 'többe'kerül. A munkabére maga 90 korona, a háború nőtt vakoxa*saaBaBseaBBB*B*aBMBaimitftaaEa*aaEaa»aBeKa»»a«CBa9RKE3aMi!>n«seasa!i*KSBaaUBBic aaasaaaaaaaaaaasaaacaaaatuii fással együtt volt 9 korona. Hasonító arányban emelkedett a földműn1 lka ára is. Építkezni tehát alig lehet, legföljebb J.yauoknak, akik saját használatúikra .magánházat emelnétek, tégla helyett betonból, vagy a téglának valami o-sóbb surrogáuumátói. Átjtói'ag egy kétszobás kis magánbá zakót ilyen ^építkezéssel 25—30—35 ezer koronáért lehetne megépíteni. 1 >e a legnagyobb baj. hogv mész nincsen. 1 öbb száz olyan házigazda van, akii a maga térdekéből kijavíttatná elit anyagólt, évek óta nem tatarozott házát, de. .meszet Kimmi pénzén sem tud szerezni. Meszet hánán iirányb.1 hoztak ezelőtt Szegedre, az Aradhoz közén bányákból, Nagyvárad vidékéről és HerkuOesíiiirdő környékéről. Mi-ndezck a mészbányáik most román kézen vannak. Ez megírta; igyarázza azt, hogy miért' rum.,. most mész Szegeden, ah dl: a' régi készletek -már ki íogyftaik.. Vannak nálunk kereskedők, akik nagy táron is szívesen importál'.nánalk meszet, de • Vfgy nőm képesek kellő energiával utáiXiiárjni a, dolognak, vagy, ami való ziniibb és még nagyobb baj, nem utálnak kellő táimogatásra. Ezt a támogatást kelyene megszereznie a városi hatóságnak. Homok hiányáról is panaszkodnak az építési vállalkozók, de ez nem leküzdhetetlen akadály. A Tisza," ha -késed ölmcsen is, le fog apadná, akkor lesz homok bőven. Bár osak ezredrészben annyi mész Kenne majd akkorára a városban! Mert ha. lépi tik ezésről iV/tg lehet is beszélni, a javítási munkákról, ami annyiüa/ elkelne kereset nélküli 'való munkásainknak, -ismételjük, volna mérni vállalkozási kedv. Középiskolai tanulók szünidei foglalkoztatása. — Munka műhelyekben és a szabadban.— (Saját • tudóntónktól.) Dr. Regdon Ká roly orvos és Mayer Dezső tanár -egy részben már megvalósult tervvel jöttek a polgármester elé. A középiskolai tanulok szünidei foglalkoztatására vonatkozik a terv, amelyet az ipartestületben fartot*t értekezleten beszéltek meg. Középiskolai tanulókat akarnak a liosz. szu szünidő alatt szórakoztató, edző munkával foglalkoztatni s őket.állandó erkölcsi felügyelet alatt tartani. IE végből, mint a Délmagyarország már megírta, nagyobbszabásu ipartelepeit létesítenek, tanulókat iparosokhoz adnak munkára s végül külső, a szabadban való munkát és sporttal való foglalkozást nyújtanak nekik. .Nekünk a terv legutolsó pontja a legrokonszenvesebb. Abból áll, hogy például a Lec.hner.teret feltöltik maguk a tanulók, a kivágott fa térségét kiegyengetik s ott gyermekjátszótelepet készítenének. Nyilvánvaló, hogy ez edző, felüdifő munka és szórakozás, mert a fölügyelet bizonyára gondoskodik arról, hogy a serdülő gyerekek ne erőltessék tul magukat merő virtuskodásból s mert a növendékek dolgozva folyvást szabad levegőn lesznek. A Lechner-park helyén télen koreso. lyapályát akarnak berendezni. Kevesebb elismeréssel nyilaik ózhatunk a terv első részéről a műhelyekben való foglalkoztatásról. Az időt rövidnek tartjuk arra,,hogy a tanulók nem hogy valami mesterséget, de csak a kézügyességet ás elsajátítsák, a kevés rátermettek kivételével, akik akár mindjárt az iparospályáu maradhatnak. De a eél az volna, hogy a szünidő végeztével a fiuk ismét beüljenek az iskola padjaiba, a nehéz levegőjű tantermekbe. — a műhelyek, bői, amelyekben valóban nem lehet. olyan frissítő és a fejlődő testet erősítő a levegő, mint a szabadban. Aggályaink vannak, nem | tagadjuk, azért is, mert ani különben is azt I óhajtanok, hegy gyermek-, ta nőnem un kasok j helyett inkább több felnőtt munkást foglalkoztatnának ipartelepeink. Általában azonban dicséretet érdemel az, a nálunk meglehetősen ritka ügybuzgalöm egy szép és hasznos eél érdekében, amivel a kezd-emén yezők el j á rnak. A tanulók már is igen sokan, százan fölül jelentkeztek. Egy megalakított bizottság veszi föl a további jelentkezőket. Ez a Iázott, ság a városházán minden pénteken délután 4 órakor tárgyalt a szünidei telep szükségleteiről. Iparosok jelentkezését, akik tanulókat fogadnak el, Bózsó János ipartestületi titkár jegyzi a hivatalában. Jelentkezni lehet a tanulóknak kertészeti munkára, amelynek vezetői Szabó Kálmán városi főkertész és Mayer Mariska tanárnő. Erre a munkára, ille. tőiéig tanfolyamra, amelyet mi legbaszno sabbnak és legszebbnek tartunk, eddig negyvenen jelentkeztek már. Famunkás-tanfolyam a Szlavonia.ipartelepen és Körmendy Mátyás műhelyében lesz. Id© eddig 10 tanuló jelentkezett. A vasmunkás-tanfolyam megkezdődött már Kecskeméti Antal zárgyárában és Bugyi Mihály műhelyében. Cipészmunkára a Vásárhelyi-sugárut 31. sz. alatti ipartelepen nyílik tanfolyam Orkonyi Ede kúriai bírónál is jelentkezhetnek azok a szülők, akik gyermekeiket még a tanfolyamokra fölvétetni kívánják. Dr. Eegdon és Mayer tanár a polgár, mester támogatását kérték az ügyhöz, aki azt természetesen készségesen megígérte. De meg adja a városi mérnökségnél való közbenjárást is arra, hogy a mérnökség tanácsot, útbaigazítást. adjon a diákmunkásoknak a Leebner.tér feltöltéséhez, egyengeleséhez, árkositásához s egyéb ilyes munkákhoz. Bizonyos, hogy a szünidei foglalkozásra uiég sok tanuló fög jelentkezni.