Délmagyarország, 1919. május (8. évfolyam, 99-122. szám)

1919-05-25 / 118. szám

6 DÉLMAQ Y AEOBSZA Q Szeged, 1919. május 25. kársa u következő részletekben számol be, hogy az egész bonyolít:* ügy érthető lágyon r (Bakdncsból cipő.) A szövetkezet a télen szorgalmasan gyár 'tóttá a cipőket, -miáltla: lényeglesen enyhítette a lábbeli-hiányt. A szorgalmas cipőgyártás­nak megvolt az oka. Azért készülitek a cipők gőzerővel, mert- a gyár abban a kivételesen szerencsés hiYyzetben -v.lt, hogy közvetlen az októberi fontlaid állom kitörése előtt nagymeny­nyiségü felsőbőrt és talpbőrt kapóit a bőrköz­ponttól. Katonaii bakancsokat kelleíiti volna eb­ből a bőrből készíteni, közben azonban kitört • a forradUlom és a kormány feloldotta ezt a bakancsbőrí. A kormány engedélye álapján a bőrt a -polgárság részére kellett biztosítani, ínég pedig az akkori makszimális áron. A szö*­vetkeze-t is maiksziimális ánon kapíha bőrt, iigv ('s kellett volna azt továbbadni, megelégedve azzal a normális és tisztességes haszonnal, a mi a nagy- és1 kiskereskedői legmagasabb ár között van. A téVjesség kedvéért megemlítjük, begy ez a makszíimávis ár ferpbőrnéil 14—15. (talpbélésnél 6—8 korona volt kilórikint. • , Ebből az anyagból készültek azok a stil.r pacipők, amelyeket a ,gy'<r.a Jílen hozott fnr­..gai'ionniba,, résziéin a köz.f Junezési hivatal ci­pőo.szlálj'ii révén. Mintegy 30,001) pár cipő ikerült ebből az anyagból forgalomba. Még ebben az esztendőben i« gyáríolía a cipőket a szövetkezet, májns 10-én azonban. felsőbőr hiásriya miatt, beszüntette iaz üzemet. (Borkereskedők eszméje, amely a * szövetkeznek jöviUelmez.) A szegedi borkereskedők május elején orra az eszmére jutottak, hogy. Jugoszlá vitá­ból keVene bőrt behozni. Két megbízottjukat cl is küldték Zágrábba és Temesvárra, hogy bőrt 'vásároljanak. A cipészek nagy önömmel 'fogadták az eszmét, dacára annak, hogv a Ikereskedők közölték velük, hogy a bőrt csak regi nyomású bankjegyekért fogják árusítani, mert Jugoszláviából hozzák az árut és ott •csak ezzel a pénzzel lehet fizetni. Azt is meg­mondták őszintén, hogy az áru drágább lö>z a makszitmlks árnál, a beszerzés és száll1!'ás különös nehézségeire való tekintettel. Alig egy bét -múlva megtud iák a kisipar trosok, hogy lehet bőrt kapni a kereskedők­nél. Furcsán néztek a cipészek, akik nem olyan naivak, hogy el lehelért veiiik hite-ni, hogy ilyen rövid idő alatt megérkezett a bőr Jugoszláviából. Dacára ennek, hamarosan •szétkapkodtál; a bőrt, mtruegy hatvan má­zsát. A bőr nem volt túlságosan drága, a •talpbőrért 85, a talpbélésért 60 koronát hzet­Itietteik a kereskedők az iparosokkal. (/(ét oldala van a bőrnek.) Köztudomásu, hogv nemcsak az éremnek van két oldala. hanem a bőrnek is. Miután minden bőrnek két oldaila van, ennek a bőr­nek is annyi volt. Kívüliről jugoszláv bőnnek látszott, a másik oldalon azonban rajta volt a magyar bőrkőzponlt bélyegzője. A cipészek konstatálták ezt, akkik oly mohón és oly, drá­gán jutottak a bőrhöz és akik érdeklődni kezdtek, hogy milyón bőr is tulajdonképpen ez a b r. A kereskedők efekor, — amikor az lártiit már értékesitiették — bevalllotíiáik, hogy a bőr a cipőszövetkezeté volt. Kiderült ekkor az is, hogv az árdrágítást nem a kereskedők követték el, hanem a szö­vetkezet veliük szemben, mert a 14 koronás taiípbőrt 70 koronáért, a 6—8 koronás' bélést (pedig 50 koronáért adták a kereskedőknek, akiik csak 20 százalék hasznot számítottak ezekhez az áraikhoz. Nem írunk konnmientárt a cipöszöveíke­zetnek ehhez a pénzügyi manőveréhez, amely a borkereskedőkön és a cipészeken keresztül az amúgy is kiuzsorázott fogyiasztáközör^ /get sebezte meg'súlyosan, csak az esetet tár­tuk kötelességszer'en a nyilvánosság elé, (hogy m^idenki a saját érzése szerint bírál­hassa el. , Tamás Rezső, nem lehet építkezni. Nagy az anyagdfágaság. — Nincsen mész a városban. (Saját tudósítónktól.) A sok értekezlet, szilárd elhatározás után még mindig nem in­dult meg az építkezés, pedjg: a ,kívánalmakat szinte la végsőig csökkentették le. Nem akar­|ják már fölépíteni a .munkástelepet, nem akar­nak egyikét bérpalotát semt emelni, csak tata­rozni a legszükségesebbeket. Hogy az építke­zés nem indult meg és előreláthatóan sokáig nem is fog megindulni, annak együk oka a tő­ke félelme a bizonytalan jövőtől, - továbbá a drágaság, de legfőképpen az anyaghiány A legelső óikról nem iké-11 itt hosszasan értekez­ni. A másik okról építészeiktől szereztük a kö­vetkező információkat: A város 'a szamétfuvarozó-telepen épít­tet egy szerény munkásházat. Fiz .áil negy egyszoba-konyhás lakásból. Az anyag nagy­része 'megvolt a város birtokában, neirn keF •lett tehát pénzt adni érte. A külsőfalakat tég­lából. a ivaiasztafalalkat, vályogból építik. Az Ijpitkezés belekerüli körülbelül 60,000 koroná­ba, de persze inkább többe, irniii.i kevesebbe, ha ugyanezt a házikót vásárolt tléglából s más, pénzen vett anyagbeli építik, akkor t-er­m.:szetesen jócskán emelkednék az építkezés UA'sé&e is. A háború előtt pl. 1000 drb. tég­la 42—50 korona vo;t, most az ár 150—200 Cvorcnáv de vJt eset, hogy 500 koronát is él­Ikiérlek érte. Az oltott mész köbmétere 500 ko­torna. Az áremeílkedés a hübor-u kezdetétől mostaniig, hasonló arányú. Ez az ár azonban Csak arra a mészre vonaikozíik, ami még a városban volt, mert most egyáltalában nem tehet meszei kapni. Egy köbméter fái építése, kétoldalú vakolással, háromszoros .meszelés­sel a békeidőben belekerült 18 20 koronába, ez most 300 koronánál! is 'többe'kerül. A mun­kabére maga 90 korona, a háború nőtt vako­xa*saaBaBseaBBB*B*aBMBaimitftaaEa*aaEaa»aBeKa»»a«CBa9RKE3aMi!>n«seasa!i*KSBaaUBBic aaasaaaaaaaaaaasaaacaaaatuii fással együtt volt 9 korona. Hasonító arányban emelkedett a földműn1 lka ára is. Építkezni tehát alig lehet, legföljebb J.ya­uoknak, akik saját használatúikra .magánházat emelnétek, tégla helyett betonból, vagy a tég­lának valami o-sóbb surrogáuumátói. Átjtó­i'ag egy kétszobás kis magánbá zakót ilyen ^építkezéssel 25—30—35 ezer koronáért lehet­ne megépíteni. 1 >e a legnagyobb baj. hogv mész nincsen. 1 öbb száz olyan házigazda van, akii a maga térdekéből kijavíttatná elit anyagólt, évek óta nem tatarozott házát, de. .meszet Kimmi pén­zén sem tud szerezni. Meszet hánán iirány­b.1 hoztak ezelőtt Szegedre, az Aradhoz kö­zén bányákból, Nagyvárad vidékéről és Her­kuOesíiiirdő környékéről. Mi-ndezck a mészbá­nyáik most román kézen vannak. Ez megírta; igyarázza azt, hogy miért' rum.,. most mész Szegeden, ah dl: a' régi készletek -már ki íogy­ftaik.. Vannak nálunk kereskedők, akik nagy táron is szívesen importál'.nánalk meszet, de • Vfgy nőm képesek kellő energiával utáiXiiár­jni a, dolognak, vagy, ami való ziniibb és még nagyobb baj, nem utálnak kellő táimogatás­ra. Ezt a támogatást kelyene megszereznie a városi hatóságnak. Homok hiányáról is pa­naszkodnak az építési vállalkozók, de ez nem leküzdhetetlen akadály. A Tisza," ha -késed öl­mcsen is, le fog apadná, akkor lesz homok bőven. Bár osak ezredrészben annyi mész Kenne majd akkorára a városban! Mert ha. lépi tik ezésről iV/tg lehet is beszélni, a javítási munkákról, ami annyiüa/ elkelne kereset nél­küli 'való munkásainknak, -ismételjük, volna mérni vállalkozási kedv. Középiskolai tanulók szünidei foglalkoztatása. — Munka műhelyekben és a szabadban.— (Saját • tudóntónktól.) Dr. Regdon Ká ­roly orvos és Mayer Dezső tanár -egy részben már megvalósult tervvel jöttek a polgármes­ter elé. A középiskolai tanulok szünidei fog­lalkoztatására vonatkozik a terv, amelyet az ipartestületben fartot*t értekezleten beszéltek meg. Középiskolai tanulókat akarnak a liosz. szu szünidő alatt szórakoztató, edző munká­val foglalkoztatni s őket.állandó erkölcsi fel­ügyelet alatt tartani. IE végből, mint a Dél­magyarország már megírta, nagyobbszabásu ipartelepeit létesítenek, tanulókat iparosokhoz adnak munkára s végül külső, a szabadban való munkát és sporttal való foglalkozást nyújtanak nekik. .Nekünk a terv legutolsó pontja a legro­konszenvesebb. Abból áll, hogy például a Lec.hner.teret feltöltik maguk a tanulók, a ki­vágott fa térségét kiegyengetik s ott gyer­mekjátszótelepet készítenének. Nyilvánvaló, hogy ez edző, felüdifő munka és szórakozás, mert a fölügyelet bizonyára gondoskodik ar­ról, hogy a serdülő gyerekek ne erőltessék tul magukat merő virtuskodásból s mert a nö­vendékek dolgozva folyvást szabad levegőn lesznek. A Lechner-park helyén télen koreso. lyapályát akarnak berendezni. Kevesebb elismeréssel nyilaik ózhatunk a terv első részéről a műhelyekben való fog­lalkoztatásról. Az időt rövidnek tartjuk ar­ra,,hogy a tanulók nem hogy valami mester­séget, de csak a kézügyességet ás elsajátítsák, a kevés rátermettek kivételével, akik akár mindjárt az iparospályáu maradhatnak. De a eél az volna, hogy a szünidő végeztével a fiuk ismét beüljenek az iskola padjaiba, a nehéz levegőjű tantermekbe. — a műhelyek, bői, amelyekben valóban nem lehet. olyan frissítő és a fejlődő testet erősítő a levegő, mint a szabadban. Aggályaink vannak, nem | tagadjuk, azért is, mert ani különben is azt I óhajtanok, hegy gyermek-, ta nőnem un kasok j helyett inkább több felnőtt munkást foglal­koztatnának ipartelepeink. Általában azonban dicséretet érdemel az, a nálunk meglehetősen ritka ügybuzgalöm egy szép és hasznos eél érdekében, amivel a kezd-emén yezők el j á rnak. A tanulók már is igen sokan, százan fölül jelentkeztek. Egy megalakított bizottság ve­szi föl a további jelentkezőket. Ez a Iázott, ság a városházán minden pénteken délután 4 órakor tárgyalt a szünidei telep szükségletei­ről. Iparosok jelentkezését, akik tanulókat fogadnak el, Bózsó János ipartestületi titkár jegyzi a hivatalában. Jelentkezni lehet a ta­nulóknak kertészeti munkára, amelynek ve­zetői Szabó Kálmán városi főkertész és Ma­yer Mariska tanárnő. Erre a munkára, ille. tőiéig tanfolyamra, amelyet mi legbaszno sabbnak és legszebbnek tartunk, eddig negy­venen jelentkeztek már. Famunkás-tanfo­lyam a Szlavonia.ipartelepen és Körmendy Mátyás műhelyében lesz. Id© eddig 10 tanuló jelentkezett. A vasmunkás-tanfolyam meg­kezdődött már Kecskeméti Antal zárgyárá­ban és Bugyi Mihály műhelyében. Cipész­munkára a Vásárhelyi-sugárut 31. sz. alatti ipartelepen nyílik tanfolyam Orkonyi Ede kúriai bírónál is jelentkezhetnek azok a szü­lők, akik gyermekeiket még a tanfolyamok­ra fölvétetni kívánják. Dr. Eegdon és Mayer tanár a polgár, mester támogatását kérték az ügyhöz, aki azt természetesen készségesen megígérte. De meg adja a városi mérnökségnél való közbenjá­rást is arra, hogy a mérnökség tanácsot, út­baigazítást. adjon a diákmunkásoknak a Leebner.tér feltöltéséhez, egyengeleséhez, ár­kositásához s egyéb ilyes munkákhoz. Bizo­nyos, hogy a szünidei foglalkozásra uiég sok tanuló fög jelentkezni.

Next

/
Thumbnails
Contents