Délmagyarország, 1919. április (8. évfolyam, 73-97. szám)

1919-04-02 / 74. szám

ftra 30 fillér. 3*tr*«»i»i|«8i SZEöED, KÁRASZ-t'TCA «- SZAA. A azeü-tseszífisén íeJeli»«»{»s 305, i ELŐFIZETÉSI ÁSÍft; ckcs* évre 96 — K. negyedévre 24 - K. félévre , 48 — K. epv ftor.apra K, Egyes szám ára 30 fillér. — - ..... ——__---..-....ji Klsdötitvat*!: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZAJ*. A «<$3Tí6iMv-fs»» i?ietonfa: 305. Szeged, 1010= VIII. évfolyam, 74. szám. Szerda április 2. Gorkij ÜÍ Eiőszcr a császárok és királyok iizentek. Többnyire háborút üzentek, halált, romlást és, pusztulást. Mindent meggondoltak és meg­fontoltak. Legalább igy gondolták ők. az isten kegyelméből valók, a félkegyelműek és ha nem is gondolták igy éppen, mindenesetre igy mondották. Népeimhez szólottak, de ugy vél­ték, hogy ez a nép nyáj, (és ők a népek pász­torai), az ő nyájuk-,a nép, amelyet oda terel­hetnek, ahova kényük, kedvük, felséges ön­kényük akarja, legszívesebben a vágóhídra.^ Félpántlikázták és leitatták a népeket, az ó hü népeiket^ hogy vígan menjenek meghalni érettük, egy tartományért, egy hóbortért, egy hatalmi őrületért. A mások profitjáért, kapi­talista és imperialista rablók érdekében. Hát igen, először a császárok és királyok üzentek. Azután jöttek sorra, rendre csavaros eszii diplomaták, a császárok és királyok lakájai. És jöttek tyukszemü sereghajtók, akik min­dig papiroson győztek és akik nem győzték ezt a sok győze.met a mappán. És ők üzen­tek, kitartásról, idegek dolgáról, amig ők is meg nem rokkantak és penzióba vagy szana­tóriumba vonultak, a sok papiros győzelem és felelősség elől, amelyet hangoztattak ugyan, de vállalni és elviselni nem mertek, nem akartak. Most már enne!.; vége. Felelőt­lenül, isten kegyeim •lő], hatalmi téboly ból, egy üzenetre nem lehet többé a népekét vágó­hídra vinni. Ma már a császárok és királyok holmi hollandiai .vagv svájci rnehed ék helyek­ről üzennek, az üzenetük rövid és velős: pénzt, pénzt, pénzt, hála Istennek, nem jó vi­lág jár uiost ezekre a ledőlt bálványokra. £Ma már más üzenet a fontos, az, arnií a népek küldenek egymásnak. Szikratáviratok mennek egyik nép szivétől a másik nép szi­szivéhez: örvendetes és testvéri - üdvözletek. A világ proletárjai egyesülnek, hosszú küz­delmek után, győzelmes harcuk pihenőjében egy-másnak. Csepel, üzen Moszkvának, a ka­pitalizmus muníciójának egykori szállítója a mosz-kovita cár-izmus egykori bástyájának. Itt Lenin elvtárs: üzeni a boldog szikra, a melytől forradalmi lángra gyúl millió mun­kás lélek és piros pünkösdje lesz a proletár­világnak. És az igazi nagy emberek üzennek, a szellem hősei, a gondolat katonái, az esz­me fejedelmei. A múltkor Henry Barbusse üzent, a nagy francia költő, a lövészárok pa­cifistája. a világ összes alkotó szellemi mun­kásaihoz fordult, testvéri jobbot nyújtva, egyesülésre híva föl minden keltőt, művészt tudóst a földön, aki az emberi közösség uj vallását vallja és hittel hirdeti. Most pedig a forradalmas Oroszország ttasrv költője, lelki vezére küldött biztató és buzdító üzenetet né­künk, az uj magyar szovjetköz-társaságnak. Gorkij Maxim üzent nékünk, aki a háború alatt sebesült magyar katonákat ápolt és vi gasztalt, Tolsztoj utóda, aki, mint Oroszor­szág intellektuálisainak vezetője nemrégen­csatlakozott Leninhez, szolidaritást vállalva a forradalommal, amely egy világot akar meg­váltani a fehér rabszolgaságtól. Gorkij lelkes és örvendetes üzenete a magyar szellemi munkásoknak u,i erőt ad a további küzdelem­re a .proletariátus végső diadaláért. Petőfi utódai, a világszabadság pirosló zászlaja akut rendületlenül megyünk előre az igazság szebb és jobb világa felé. A Koroiáíiyzólaiiács rendeletei, A vidéki muiqkás-, katona- és jninaszttimácsok hdtásköne (XXVII. számú rendelete). A Budapesten és vidéken ez ideig meg­alakult munkás-, katona- és paraszttanácsok és direktóriumok a legtöbb helyen beigazolták a várakozásokat, amelyeket a Forradalmi Kormányzótanács a proletariátus érettségé­hez fűzött, mégis, mivel egyes helyeken olyan dolgok is előfordultak, amelyek a forradanri rendet és fegyelmet veszélyeztetik, szüksé­gét látjuk annak, hogy az általános elvek te­kintetében a tanácsok és direktóriumok ré­szére a következő rendeletet kiadjuk: A kormányzótanács csak azokat a taná­csokat és direktóriumokat ismeri e' ideiglene sen is, amelyeket a forradalmi. proletaráNs választott meg. A legszigorúbban meg fogjuk torolni, ha egye^K önmagukat tolják íe! a muri kassá g vezetőjének és ezen cmen Intéz­kedéseket tesznek. A szabályszerűen megalakított tanácso­kat és direktóriumokat figyelmeztetjük, hogy a kormányzó tan áccsá1 és a belügyi népbiz­tossá! való legteljesebb egyetértés-ben kell mü­ködni-ök, mert csak a legridegebb fegyelem tarthatja fenn a pro'etariátus diktatúráját. Részletes, mindenre kiterjedő utasítást arra. hogy e céíí hogyan teremtsék meg, adni nem akarunk, itt csak a legsürgősebb teendőket jelöljük meg: 1. A meglévő karhatalom feletti rendel kezest azonnal vegyék át és a rend fentartá sát az állásában megerősített vagv uionnan megválasztott parancsnokkal egyetértően vé­gezzék. 2. A tanácsok és direktóriumok minden községben kezükbe veszik a közigazgatás ve­zetését. A Községi pénztárat is átveszik és szigorú felelősséggel kezelik további utasítá­sig. Zár alá veszik az összes bankokat és ta­karékpénztárakat, de egyetlen fillérhez nyír­ni a belügyi népbiztosság felhatalmazásai.? nem szabad. 3. Amennyiben tisztviselőket elmozdíta­nak és azok helyébe ideiglenes megbízatással ujakat neveznek ,ki, e'sősorban politikai meg­bízhatóság és hozzáértés tegyen a főszerm pont. A' belügyi .népbiztosság! az elmozdítá­sokról és kinevezésekről azonnal értesítendő. Az uj tisztviselőknek meg kell magyarázni, hogy megbízatásuk ideiglenes. 4. Ahol nagyobb é'dmiszerkészletek van­nak, ezeket leltározhatják, szigorúan meg­hagyjuk azonban, hogy ezeket rekvirálni nem lehet 5. A kastélyok elfoglaland-ók. A bennük levő tárgyak pontosan összeirandók és laká­sul a cselédség vagv mások számára csak akkor használhatók föl, ha ezt a legsürgősebb szükség kívánja. .6. Az ellenforradalmi jelenségeket ponto­san és körültekintően figyeljék, arról azonnal tegyenek a belügyi népbiztosságnak jelentést. Ha komolyabb jelenségek merülnek föl, azon­nal eszközöljék a szükséges előzetes letartóz­tatásokat. Az e'őzetes letartóztatásnál rnesz­szebbmenő intézkedéseket azonban ne foga­natosítsanak mindaddig, arnig az illetékes népbiztosságokai meg nem keresik. 7. Egyik legfontosabb kötelességük vi­gyázni arra, hogy a termelés zavartalanul folyjék. 8. A fosztogatásokkal, rablásokkal és a proletárok vagyonának megrongálásával szemben a legnagyobb kíméletlenséggel ke!! eljárni. Ez akkor is áll, ha véletlenül a tanács megbízásából eljárók vetemednének a prole­tárdiktatúra tiltó rendelkezésével szembe-5­ilyen cselekedetre. Ki kel! tanítani az embe­reket, hogy az ilyen cselekedetek éppen ugy veszélyeztetik a -proletárdiktatúrát, mint m'as ellenforradalmi tény. Ezek mellett a rendelkezések mellett ál­talaiban még a> következők tartandók: szem előtt: Mindaddig, amíg a végleges alkotmányt meg nem állapítjuk, ami igen rövid időn- betű' megtörténik, a helyi tanácsok a forradalmi kormányzótanácsnak az egész országra kiter­jedő rendelkezéseit pontosan és haladéktala­nul hajtsák végre. Senkinek ezekkel szembe­helyezkedni nem szabad. Ti ós a már meglevő néptörvénvekke' el­lenkező rendelkezés, például kisüzemek szo­cializálása, az üzletekből áruk önkényes bk­toiíbavéteie. lakások és üzletek önkényes el­foglalása, é e'njisze-rrekvirálás, adók és járu­lékok önkényes kivetése, a forradalmi Kor­mányzótanács rendelkezéseinek a nyilvános­ság elől való elrejtése, vagy a f-orradalmi kor­mányzótanács által kiadott törvényekhez és rendeleteKhez fűzött önkényes magyarázat a forradalmi törvényszékek önkényes alaki t-Ua es ilyenformán való Ítélkezés a vádlott felett, a munkásoknak belügynépbiztosok tudtán ki­vül való felfegyverzése, mert mindezeknek rendszertelen végrehajtása felborítja a forra­dalmi rendet- és nagymértékben elősegíti az ellenforradalom 1 elie tőségei t. A budapesti már eddig megalakult taná­csok es direktóriumok összes ténykedéseit az illetékes riépbiztosságokka! egyetértésben vé­gezhetik, esetrőlrésetre ezeknek Írásos meg­hatalmazásával. Elvárja a kormányzótanács a proletár­állam kezdő építőitől, a magyarországi pro­letároktól, hogy a proletárállam rendjét fe­gyelemmel megőrizzék. Mindazok, akik a kormányzótanács eddigi rendeleteivel szem­ben, vagy -ezen rendelet utasításaival szem­ben .cselekednek, a forradalom ellenségei, a kikkel szemben a forradalmi proletárság min­den kímélet nélkül fog eljárni. — A forradal­mi kormányzótanács: Garbói. Sándor s k„ elnök, Landler Jenő s. k., Vágó Béla s k., belügyi népbiztosok. Munkásegyetemek (XVIII. számú rendelet). A Kormányzótanács kimondotta, hogy a szocializmus állami propagandájának cél.iai­ía munkásegyetemeiíet és a középfokú okta­tás keretében előkészítő tanfolyamokat létesít s ennek megszervezésére biztost minőségben Szabados Sándort küldötte ki. A Kormányzó­tanács kimondotta, hogy az ifjúmunkások ne­velési és oktatási ügyei a közoktatásügyi nép­biztosság hatáskörébe tartoznak. A Kormány­zótanács utasította a közoktatásügyi népbiz­tost, hogy a 16 éven aluli, ifjúmunkások ré­szére oktatási alkalmakat létesítsen. Az ifjú­munkások az oktatásba való bevonásukkal

Next

/
Thumbnails
Contents