Délmagyarország, 1919. április (8. évfolyam, 73-97. szám)

1919-04-02 / 74. szám

2 DE LM1AG YAKOSSZÁÖ Szeged, 1919. április 2. párhuzamosan a munka alól mentesitendök lesznek. Budapest, 1919. március hó 28. — A Forradalmi Kormányzótanács. Garbai, a Forradalmi. Kormányzótanács elnöke. Lukács György, 'közoktatásügyi népbiztos-helyettes. Munkások betegségi és baleseti biztosításának kiépítése (XXI. számú rendelet). I. §. Betegségi és baleseti biztosítás hátáivá alatt áll minden munkás (földmivesmunkás is). 'Munkás mindenki, aki köz- vagy fnagánszolgálatbam munkabér vagy fizetés fejében dolgozik. A íöldmivesmunkások biztosításának módozatairól a munkaügyi és népjóJéti biztosság külön rendelettel fog intézkedni.'— 2. S. A betegségi segélyekre való igényjogosultság a betegség kezdetétől számított egy évig tart. — 3. §. Táppénz az első négy hétben az átlagos napibér 60 százaléka, az első négy hét' lejártától az átlagos napibér 75 százaléka, családfentartóknak a huszonhatodik hét lejártától kezdve az átlagos napibér teljes összege. — 4. §. A gyermekágyi segély az átlagos napibér teljes összege. A nem biztosi tett családtagok részére szülés esetében napi 3 .korona gyermekágyi 'segély fizetendő. -— 5. §. A biztosított nő a terhesség utolsó négy hetében átlagos napibérének teljes öszszegét kapja terhességi segély gyanánt, ha mege őzőleg egy esztendőn 'belül három hónapig a pénztárnak tagia volt. —; 6. ,§. Az átlagos napibér ötféle: öt korona, akiknek keresete nincs vagy keresete legfeljebb öt koronáig. terjed; tíz korona, akiknek napibére öt kor.-tól tíz kor.-ig terjed; tizenkét kor:na, akiknek napibére tíz koronától tizennégy koronáig terjed; tizenhat korona, akiknek napibére tizennégy koronától tizennyolc koronáig terjed; husz korona, akiknek napibére huszonkét koronánál .nagyobb. — 7. §. Baleseti .sérülteknek a táppénz mindaddig .jár. amíg gyógykezelésre szoruló betegük.— 8. §. Baleseti sérültek kártalanít isárak alapjául a keresetet évi négyezernyolcszáz koronáig kell számításba venni és teljes munkaképtelen:-ég esetén 60 és kétharmad százalékkai, részleges munkaképességvesztélég esetén pedig ennek megfelelő arányban kell kártalanítani. — 9. S. Tanoncok, gyakornokok és oly egyének, akik be nem fejezett kiképzésük miatt fizetést vagy bért egyáltalán nem, vagy csak a szokásosnál csekélyebbet kapnak, baleseti sérülés esetén kártalanitásukat koruk emelkedésé vei emelkedőeii olyan javadalmazás alapján kapják. amely eléri az ugyanabban vagy hasonló üzemben és ugyanabban az időben, hasonló munkakör-ben -alkalmazott hasonló korú munkások; átlagos legkisebb keresményét. — 10. Azokat a kedvezményeket, amelyeket a 8. és 9. §-ok elrendelnek, megkapják azok a járadékosok is. akiknek balesete korábban történt, de a kártalanítás összege még nincs jogerősen megállapítva. — 11. S- Minthogy a régi rendszer idején megállapított járadékok nem felelnek meg a rnai megélhetési viszonyoknak, rendkívüli járadékpótlékot adunk mindazoknak a baleseti sérülteknek, akiknek járadékát a jelén rendelet érvénybelépése előtt •jogerősen megállapitották. — 12. A betegségi biztosítási járulék az átlagos napibér hat százaléka. Üzemi balesetből felmerülő minden költség a sérülés első napjától kezdve balesetbiztosítási költség. — 13. §. A közalkalmazottak után a betegségi biztosítási járulékot további rendelkezésig a munkáltató fizeti. 14. Az országos és kerületi munkásbiztosító pénztárak önkormányzatában, a választott bíráskodásban mindkét fokon kizárólag csak a biztosításra kötelezett munkások vesznek részt. - 15. A vállalati és dohánygyári betegsegélyző pénztárak megszűnnek. — .'16. Az állami munkásbíztositási hivatal eddgi hatásköre, a bírói; és 'biztosítási tanácsai elé tartozó ügyek kivételével, a munkaügyi és népjóléti népbiztosság hatáskörébe megy át. — 17. Éz a. rendelet 1919. március 30-án lép érvénybe'. A rendelet végrehajtása érdekében a munkaügyi és népjóléti néppbiztos intézkedik. Budapest, 1919. évi március hó 29. napján. A Forradalmi Kormányzótanács: Garbói, s. k. a Forradalmi Kormányzótanács elnöke, Bokányi 'Dezső s. k., Fiedler Rezső s. k„ Guth Antal s. k.. munkaügyi és népjóléti^ népbiztosok. Az ékszerüzletek igénybevétele (XV]. számú rendelet). 1. §. Felhata maztatik a szociális termelés népbiztosa, hogy az aranytárgyak és mindennemű ékszerek elárusitásával foglalkozó üzleteket igénybe vegye olyképpen, hogy kiküldöttei utján átveszi az ezen üzletekben levő mindazokat az aranytárgyakat és zsebórák kivételéve- mindazokat az aranyba vagv más anyagba foglalt vagy 'foglalat nélküli ékszereket és drágaköveket, melyeknek jelenlegi értéke 500 koronát meghalad. A szociális termelés népbiztosa kiküldöttei az átvett értéktárgyakat a Magyar Általános Hitelbanknál Budapesten a beszolgáltató felek szerint elkülönítetten letétbe helyezik, és azután a pénzügyi népbiztos által kijelölendő becsüsök utján az érdeke t fél vagy megbízottjának jelenlétében felbecsültetik. — 2,.§. Ha a Fprra'ki'lmi Kormányzótanács az üzletek tői beszolgáltatott és beszedett értéktárgyakat akár eladás utján, akár más módón értékesíteni fogja. az igénybevett értéktárgyaknak -< felbecsülés. a ka-mával megállapított ellenértéke a Magyar Általános Hitelbanknál 'Budapesten, vagy a jogosult kívánságához képest valamely más tanácsi ellenőrzés alatt'ál'ő pénzintézetnél a beszolgáltató fél javára folyószámlán helyeztetik el. A fo yószám'ák felett a folyószámla-betétekre nézve) fennálló rendelkezések értelmében lehet rendelkezni.' - 3. Forradalmi törvényszék ítél azok felett, akik (\Sajót tudósítónktól.) A szegedi orvosok j szakszervezete dr. Wolf Ferenc tisztifőorvos i előadást t,.rto!1, amelyben fi város modern közegészségügyének adta. részletes programját. A niagyti rjecleknü előadást kivonatosan a •következőkben ismertetjük: Közegészségügyünk sivár állapotának főoka az egészség kultúrájának teljes hiánya és az a. fatális közöny, amely ugy törvényhozó, mint a végrehajtó testületekben, a sajtóban, sőt az orvosi karban is megnyilvánult. Csak a világháború nyomában járó nagy átalakulás ébresztette föl a nép szociális igényei fejlesztésének a szükségességét. Megalakult az orvosok szakszervezete, amelynek (igyák főcéljául a- város közegészségügyének reformját tűzték ki. Az -előadó most csak arra szorítkozik, hogy a szükséges reformok keretét és méreteit- állapítsa meg. Programjának főbb elvei a következők: I. Higiénikus lakások, csatornázás, vízzel való ellátás, utcák kövezése, befásitása, •1 i sztá ntartása. II. F>zt a kiilső keretet élvezhesse mindenki. osztály különbség nélkül. Erre szükséges a pauperízmus megszüntetése — az általános népbiztositás, a baleset, a munkanélküliség ellenes, az anyasági, rokkant- és aggkori biztosítás utján. Csak a fönn ebinek megvalósítása fogja csökkenteni a hal and óságot és növelni a szaporodást, meghosszabbítaná az általános életkort. '' ) III. Az orvos- és bábaképzés reformja és kit,erjesztése. , IV. Az egészségkultúra uj ideológiájának fejlesztése. Az egészségkultúra fogalmában foglaltatik olyan föltételek és tehetségek teremtése, amelyeknél fogva az élet a társadalom minden rétegei számára egyformán kivánatos fegyen. „Az egészségkultúra a társadalmi kultúrának legyen olyan koloritja, a mellyel az élet értékének és az egészségnek megbecsülése ugy az egyén, mint a, társadalom és az állam előtt általánossá válnék." Kívánatos volna, hogy Merbergeruek ezt a dee rendelet szabályait megszegik. Budapest, 1919. évi március hó 28-án. — A Forradalmi Kormányzótanács. Garbai s. k„ a Kormányzótanács enlöke. fíöhm s. k, szocializálás! népbiztos. Az aranytárgyak és ékszerek beszolgáltatása. A Forradalmi Kormányzótanács XXV. számú remielete. 1. §. Azokat az aranytárgyakat, ékszereket es drágaköveket, melyek jelenlegi értéke darabortkmt 2000 (kettőezer) kormát meghalad, a szociális termelés népbiztosa által kijelölendő helyen és napon eisrnervénv ellenében'be kell szolgáltatni. A beszolgáltatása kötelezettség azokat is terheli, akik másnak tulajdonát képező ily értéktárgyakat tartanak birtokukban. Az érték megállapítása végett az aranytárgyakat. ékszereket, vagv drágaköveket a szociális termelés'népbiztosa által kiielölendő becslő helyeken be lehet mutatni. E becslő" helyek a 'becslés eredményéről tanúsítványt adnak. A beszolgáltatott értéktárgyakért megtérítés nem jár. 2. §. Ez a rendelet nem terjed ki az aranytárgyak, ékszerek és drágakövek'elárusitásával foglalkozó üzletekre. 3. §. A forradalmi törvényszék ítél azok felett, akik e rendelet szabályait megszegik. Budapest, 1919. március 30. A Forradalmi; Kormányzótanács. Garbai s. k„ elnök. Böhtn s. k„ szocializálási népbiztos. j frnicióját minden orvos megáévá tegye, Szükséges, hogy népünket tanítsuk meg egészségesen élni és ébresszük föl benne az erre való igényt. Ez volna az általános program. A részletes program foglalkozik: D a tanyával, mint különálló. különleges komplexummal, 2) az egészségügyi közigazgatással, 3) a népegészségügyi intézmények csoportjával. A tanyára vonatkozóan szükségesnek tartja az előadó, hogy a meglevő orvoskörzetek uj beosztásával két uj gondozó orvosállást és 11 nj lába-állást szervezzenek, a' mai viszonyoknak megfelelő javadalmazással. Ugy Alsó-, mint Felsőbányán egy-egy állandó járványkórházat kell építeni, modem fölszereléssel. Az ezek elén álló gondozó orvosok magángyakorlatot nem folytathatna, csak a nép közegészségügyi nevelését végezné s a népbetegségek — tuberkulózis, v^neria és alkoholizmus — leküzdésének, továbbá az anya- és csecsemővédelemnek szakiminká.iát végezné. Az egészségügyi közigazgatósra vonatko; zóa.íi szükséges az előadó szerint a jól képzett, jól fizetett hivatalos orvosi kar. Meg l:cll szüntetni azt a képtelen állapotokat, hugi) a hivatalos orvos — csekély fizetése miatt — nianángyakorlatot kénytelen folytatni. ami természetszerűen mindenféle i'iszszásságra vezet. A hivatalos orvosoktól, különösen a tiszti főorvostól meg kell követelni a külön szakismereteket. Az egészségügyi közigazgatással kapcsolatban szólt ezután az előadó a fertőző betegségek leküzdéséről- a betegek izolálásának módjáról. Szükséges egy baktero-seriologíai laboratórium és prosektura, egy jól felszerelt járványkórház és fertőtlenít ő-intéze':, egészségügyi ren dőrség. Beszélt ezután a mentésiígyről, amelynek élén orvosnak kell állania. -A kórházügyről szólva részletesen megokolja, hogy régebbi állásfoglalásával szemben miért lett- ellenzője a Korb-féle kórház-*; i a a« • a wrttaaau «&*>«»*-. -*a*i*anBaa*»w»«anaafia!iaa«»aKaat!a«3i«a*aaisa*aaBaaaaaRD».tiaa:MM*awaaai«i(aaaaBaa Programm Szeged közegészségéről — D*. Wolf Ferenc előadása. —