Délmagyarország, 1919. április (8. évfolyam, 73-97. szám)

1919-04-11 / 82. szám

Ara 30 fillér. MGYARORSZAG Szerkesztősig: SZEGED, KÁRASZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség l«lelon)a: 305. 6 ILOFiZETfcSi Att*; évrt 96 K. negyedévre 24 — 'éK'vre . 48 — K »p" hónapra is,— K. Egyes szám ára 30 fillér. ttiadAbivaia): SZEGED, KARASZ-UTCA 9. SZAfii. A ki»a<.!«iv.»«» leteton-a: 305. Szeged, 1919. Yfll. évfolyam, 82. szam, Péntek, április II. Spanyol járvány. Bizonyára mindenki emlékszik még azokra a hir.api tudósitásöikra, amelyek ak­kor jelentek meg nálunk, amikor a spanyol járvány más országokban pusztított. Milyen fölemelő és érdekes olvasmány volt, amikor ar róJ olvashattunk, hogv tudós párisi, orvosok fáradhatatlan elmélyedéssel kutatják e Vesze­delmes betegség baeillusait. Elszörnyedtünk,; pedig ugyancsak 'be voltunk idegezve a :ö~ rn-eggyilkosságokra, ama pusztítások hataimas méretein, melyekkel a spanyol nátha végig­szántott az európai^népesség megritkult so­rain. Sajnáltuk a franciát, a belgát, az olaszt, aki megmenekült a harctéri golyótól és most otthonában éri orozva a halál. Rettenetes volt hallani, hogy milyen tömérdek áldozatot kö­vetelt a spanyol nátha. A veszedelmes járvány aztán európai diadalutján elérkezett hozzánk is. Jóval'előbb hallottunk beszélni róla, hogv a spanyol nát­ha, mint egyszer már régebben, ismét egt-sz Európán végig fog pusztítani. Nincs hatalom, mely bacillusainak európai körsétáját meg tudná akadályozni. A háború, akármennyire emberbarát is valaki, más a palotás város egyik komfortos lakásából és más a szellős, a kényelmetlen lövészárokból. A spanyol; jár­vány is más, amikor Norvégiában pusztít és más, amikor nálunk kezdi tizedelni az embe­reket. A kettő között közel olyan különbség van, mint mikor az egyik ember olvasvi, a másik állja a pergőtüzet. Amig hozzánk is el nem érkezett a spanyol nátha, valljuk meg, sokunk .táplálta, ha másként nem, titkon, azt a reményt, hogy esetleg bennünket elkerül. Ilyenkor nem gondol a balga ember arra, hogy a számára egyelőre kifürkészhetetlen természeti erők mért ép akkor függesszék föl vagy hagyják abba működésűket, amikor hoz­zá érkeznek. Csak hisz. Réméi. Addig az utol­só percig, amig itt nincs a — spanyol jár­vány. Az orosz bolsevizmusról, amely, . most már kétségtelen, szintén európai diadalutra in­dul, sokszor hallottuk, hogv olyan, mint a spanyol járvány. Baoillusai, mondták, meg­fertőzik az embereket, akik egyik országból átviszik a másikba. A megfertőzés örvende­tesen .terjed. Az orosz és a magyar proleta­riátus mellett most már a. bajor proletariátus is ékesszóval hívja fel a világ proletárjait egye siilésre, a felszabadulás nagyszerű müvének betetőzésére. A magyar 'proletariátus _ kitű­nően bevált szervezettségének, okos erőgyűj­tésének és helyes történelmi meglátásának kö­szönhetjük az el nem évii'ő dicsőséget, hogy az európai államok sorában a második va­gyunk, amelyben megkezdték, a kommunizá­Iás diadalmas munkáját. A magyar burzsoá több mint angol hi­degvérrel figyelte, ha egyáltalán figyelte, az orosz eseményeket. A tőke nemzetközi szo­lidaritása nagy,' ettő azonban a- magyar tö­kének nem fájt a feje, mig az orosz pusztult. A járvány akkor még csak Oroszországban lépett fel és nem hittek benne, hogv ragályos, hogy a fogoly piszkos blúza ráncaiban, a ka­tona csillogó szuronya hegyén fogja áthur­colni egyik országból a másikba. A járvány itt van, már Bajorországot is meghódította, benn van több más országban is "és nálunk még mindig hiszik, hogy el fog tönni innen anélkül, hogv a munkáját elvégezné. Azok, akik azt szeretnék, ha ugy lenne, egyre mondogatják, hogy nem lesz kommunizmus, mert nem en­gedik vagy mert nem lelhet. A magyar polgárság, egy-két kis kilen­géstől eltekintve, elég józannak mutatkozott azóta, mióta a tanácskormány megalakult. Rég mutatkozott ilyen józannak. Ezt élete utolsó óráiról szinte örömmel állapítjuk meg. Ha józansága további fenntartásához mintegy utolsó injekcióként kell az önámitás, akkor legyen., áltassák magukat, akik szüksé­gesnek látják, azzal, hqgy nem lesz kommu­nizmus. De akinek van lelkiereje a kiváltsá­gok ról 1 emondani. aki egv osztály-hazugság­nál többre értékeli az emberi boldogságot, aki­nek van munkaereje és munkaképesség© és aki a józanságot a mai bonyolult élet egész vonalán épségben tudja tartaná, az jöijjön kö­zénk, fertőztesse meg magát. Szükség 'van minden tervező és termelő fejre, minden épi­tő kézre. Tévedés azt hinni, hogy a szocia­lista állani is osztályállam lesz. A néhai bur­zsoának, ha dolgozni akar, ugyanolyan elhe­lyezkedést biztosit, mint bárki másnak. A szocialista államot minden ember boldogsá­gára és boldogulására építik fel. E munka el­j végzése a gazdasági és történelmi "érettség j fókán elodázhatatlan és elháríthatatlan. A spanyol járvány is ide ért. Itt is elvégezte a I dolgát. A Forradalmi Kormányzótanács rendeletei. Az önhatalmú fellépök ellen (XLIl. sz. rendelet.) A proletárság csak akkor számíthat győ­zelemre a kizsákmányolók ellen folytatott élet-halál harcában, ha ezt a harcot egysége­sen és vállvetett erővel vívja meg. Ezért te­hát mindenki, aki önhatalmúlag cselekszik és erőszakkal vagy fenyegetéssel lép föl akár magánosok, akár egyes csoportok érdekében, a proletariátus egységét boh^a meg és ezzel a proletariátus győzelmét veszélyezteti. A proletárdiktétufu nem egyes emberek vagy csoportok diktatúrái<&t jelenti, hanem azt, hogy az egész proletariátus a maga egységé­ben kényszeríti rá akaratét a kizsákmányoló osztályokra. Ezt az akaratot a proletariátus addig is. amig a tanácsok országos kongresz­szusa megalakul, a Forradalmi Kormányzó­tanács utján gyakorolja. Aki tehát szembe­helyezkedik a Forradalma Kormányzótanács akaratával vagv a Forradalmi Kormányzó­tanács felhatalmazása nélkül önhatalmúlag erőszakos intézkedéseket túsz, magával a pro­letárdiktatúrával száll szembe és <1 proleta­riátus ügyének árulója. Elrendeli tehát a For­radalmi Kormányzótanács, hogv a forradalmi törvényszék elé kell állítani mindazokat, akik önhatalmúlag intézkednek oly ügyekben, ame­lyek a Forradalmi Kormányzótanácsnak, az egyes népbiztosságoknak, vagy az alájuk ren­delt hatóságoknak intézkedési, körébe tartoz­nak. Különösen súlyos büntetés alá esnek azok, akik jogosulatlanul fegyveres erőt (őr­séget vagy katonaságot) vesznek igénybe. A forradalmi törvényszék hdálbiintéitéSt szab­hat ki. Budapest, 1919. április 7. A Forrudai mi Kormányzótanács. Közellátási Népbiztosság (XLIII. száma rendelet.) A Közélelmezési Népbiztosság ^átalakul Közellátási Népbiztossággá. A Közellátási Népbiztosság hatáskörébe tartozik a rendel­kezés mindet; élelmiszer és a közvetlen fo­gyasztás céljaira szolgáló minden egyéb köz­szükségleti cikk felett. Az ily áruk forgalomba hozatalával foglalkozó intézményeket a Köz­ellátási Népbiztosság felügyelet alá veszi, Élt­nek a felügyeletnek részleteit külön rendelet ha íározza meg. E rendelkezések kibocsátásáig az eduigi hatáskörök érintetlenül :feumarad­nak. Budapest, 1919. április 5. A Forradalmi Kormányzótanács. Április 15-in kezdődik a nyári időszámit ás (XLIV. szánni rendelet.) A Forradalmi Kormányzótanács a követ­kezőket rendeli: A Magyarország területén jelenleg -használatos egységes „középeurópai" időszámítás 1919. évi április hó 15-ik nap­jatói Kezdve 1919. évi szeptember hó 15-ik napjáig akként módosul, hogy az. uj időszá­mitás a jelen.cg általánosan használt egysé­ges „középeurópai" időszámításhoz képest 1 órával (60 perccel) előbbre tesz. Az uj idő­számítás az 1919. évi-április hó 15-ik napjának a jelenlegi időszámításban kifejezett délelőtti íreggeli) 2 órájától veszi kezdetét, amely eh­hez képest már 3 óraként jelölendő meg és az 1919. évi szeptember hó '15-ik napjának az uj időszámításban kifejezett délelőtti (reggeli) 3 órájával er véget. E szerint az 1919. évi szeptember hó 15-ik napján a délelőtt; (reg­geli) 2 óra megjelölés kétszer fordul elő, miért is az elsőt, amely az uj időszámítás 2 órájának fog' megtelelni, 2 A-val, a másodikát pedig, amely'a jelenleg érvényes időszámítás t óráiának fog megfelelni, 2 B-vel kell meg­jelölni. Budapest, '1919. április 7. — A For­radalmi Kormányzótanács. A forradalmi rendeletek megszegése (XLV. - sz. rendelet.) 1. §. Aki a Forradalmi Kormányzótanács vagy a népbiztosok rendeletét megszegi, vagy azok elien bármi módon vét, forradalmi tör­vényszék elé állítandó. A forradalmi törvény­szék a büntetést az eset súlyához képest szab­ja ki, — .2. §. A forradalmi törvényszék \ Ta­nácsköztársaság érdetói védelmében sürgős szükség cselén eljárhat olyan bűnügyekben is. amelyeket a Forradalmi Kormányzótanács külön rendelet lel nem utal t hatáskörébe. — 3. Ez a rendelet ki Hirdetése napján lép élet

Next

/
Thumbnails
Contents