Délmagyarország, 1919. április (8. évfolyam, 73-97. szám)

1919-04-09 / 80. szám

Ara 30 fillér. Sz«rhe»2tdseg: SZEGED, KARASZ-UTCA 9„ SZAm. A szerkesztőség telefonja: 305. fLOFÍZETESl AKA; egesi evre 96 - K. negyedévre 24 — r,. íív.tvre , . 48— K. epviiónanr* K. Egyes szám ára 30 fillér. fttaéóhlwatal: SZECjfcÜ, KABASZ-UTtA 9. SZrtflft. A kiadóhivatal teleíon'a: 305. Szeged, 1919. VIII. évfolyam, 80. szám. Szerda, április 9. Ritmusúk. ü A TiszaparUw halkan ballagok És hallgatom, mit simák a habok? E partok méla fordulóinál 'Állt egyszer gőgös Atilla király. E tájon, hol a két viz összeér Áldozott egykor dús Ajtony vezér. Ott fönn, ahol most vén harang dalol, Dugonics András búsult valahol. Mert búsulásra volt itt mindig ok, ügy-e bajtársuk, ügyre magyarok? Itt Tömörkény, ott Gárdonyi lakott, Pétöti Zoltán erre ballagott. Megállok felhős tavaszig alatt S mig megy a viz és az idő szalad, Érzem, hogy az öreg Tisza felett Az örök élet csillaga remeg. A végeken, hol a magány zeng Vihar karfáján éneket, Kárpátokon zokogva átment, Magyarország, A költőd voltam én neked! Virrasztottam és fölzokogtam És daloltam száz árva dalt, Remélve csöndes elbukottan Magyarország Neked egy végső diadalt. Voltam remetéd és szegényed És száműzötted messze én, Te voltál nékem álom, élet, Magyarország Ha haldokolt minden remény! •<<{ ijí.f ÍM'; Mose1, én anyám, hogy élsz nyomorban, Egészen koldus, fél halóit, Soha még igy tied nem voltam, Jövő napjától piros orcád. Szabad ország, Én a te költőd maradok! Juhász Gyula. Üdvözlet a magyar és orosz fanácsköitársaságofcnak (Saját tudósítónktól.) Luther városából, Augsburgból, ahonnan a nagy reformátor izzó lelke megindította fölforgató és gyökeresen átalakító forradalmát, uj, hatalmas és erős mozgalom forgataga zúgott föl e .napokban, visszhangjaképpen az orosz és a magyar proletariátus diadalmas fölemelkedésének. S a visszhang, egyre harsogóbban, egyre hódítóbb erővel, Augsburgból végi-grobajlott egész bajor földön, mint ahogy bizonyosan végigorkán lik majd az egész megzilált, megtépett de még mindig nagy Németországon. Az ősi Augsiburgiban, amely napjainkban körülbelül akkora vidéki város, mint Szeged, a tokosság nagy része gyári munkás proletár. Az ő körükből — az orosz példát követő magyar események hatása alatt — az a lebírható tton erejű követelés támadt, hogy az öszszes forradalmi szocialista pártoknak egyesülniük k^ll s meg keli valósítani — most vagy soha — a szocialista államot. München, a bajor főváros behódolt s ezzel egész Bajorország. A Délmagyarország magánúton szerzeit értesülése szerint megalakult a bajor tamcsköitársaság. Erről hivat akkuin is értesítették a magyar Forradalmi Kormányzótanácsot. Az értesítés Münchenből Budapestre szikratávíró utján történt. A távirat szövege a következő: Bajorországban kikiáltották a szovjet-köztársaságot. Üdvözlik a magyar és orősz tanácsköztársaságokat. Teljesen szakítottunk Potsdammal és Weimarral. Fölhívjuk az egész világ proletariátusait a csatlakozásra. Dr. LIPP, ' külügyi népbiztos, München. A nagyszerű fordulat jelentőségét talán nem kell bővebben fejtegetni. Sokan ismerik Kautsky írását a proletárdiktatúráról, amelyben —el keit ismerni — súlyos érveket sorakoztat föl amellett, hogy csak demokrácia és nem a diktatúra teremtheti meg a szociális társadalmat. Azt bizonyítja, hogy a proletárdiktatúra semmire sem mehet; a gazdaságilag elmaradott, letört Oroszországban s hogy éppen nem ad buzdító példát a haladott, kapitalista nagyipari államoknak, sőt az a •szemléltető oktatás", amit nyújtani akar, inkább elriasztó. De a bajor esemény talán meggyőzi a tudós Kautskyt és minden hívét s hívőjét abban, hogy Lenin és Trockij szemléltető oktatása nagyon is hathatós. Csak a gyáva kishitűség kételkedhetik még. Mert nincs az a Scheidemann-bölcseség és mérséklet, amely a proletárdiktatúrát föltartóztassa most már az egész Németországon át száguldó' diadalutjában. S akárhány gépfegyvert és ágyút tudnának még fölsorakoztatni a pislákoló feudális militaristái tűzfészekből, Potsdamból, akárhány ukázt, halálos ítéletet bocsátanának is ki a kormányszocialisták székhelyéről, Wei-marbói a Spartacusok ellen: Német-országban győzni fog a proletárdiktatúra s megindul, gőzerővel indul meg a haladás a szociális, a kollektív-állam felé. háromtagú direktórium a színtársulat élés. Juhász G«jula, Baróti Jó?sef és Ocskai Kornéi a direktórium tagjai. — A színészek nem akarnak ASmássyval működni. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi szintár- j Juhász .Gyula, Baráti József és Qeskrti/ Kor t kedden a déli órákban társulati gyűlést , nél által alkotandó háromtagú direktórium sutát tartott a színpadon, amelyen nemcsak a tár veszi át, amely Almáiss,y -Endrével együtt ve•sulat valamennyi tagja jelefit meg, de a saj- j zeti- a sziuház Legyeit a kommunizálásig. A tó képviselőin kiviil Dettre János kormány- szintársulati tagok az előző direktórium m biztos elvtárs is. A viharos lefolyású társulati gyűlésről a következőkben számolunk be: Déli tizenkét órakor Szetjő (Endre a direk tórium nevében megnyitotta a társulati gyűlést. és átadta, a szót Bettiének, aki közölte a társulattal a Forradalmi Végrehajtó Bizottság határozatát, amely szerint az öttagú direktórium, miután az ügyek vitelére képtelennek bizonyult, helyét elhagyja, és azt a megszüntetésének a bejelentését zajongva é.s- tiltakozással fogadták. Az izgalmak leesillapulása után Dettre János elvtárs k-ijelentette, hogy A lmá>.synak havi összjövedelme nem lehet több 3000 koronánál, de miután öve a sziuház felszerelése, ő szerződtette a tagokat, a -zinháztól nem lehet eltávölitani. EiTít a bejelentést, ujabb vihar fogadta. FLI