Délmagyarország, 1919. április (8. évfolyam, 73-97. szám)

1919-04-09 / 80. szám

2 DELMAG YAfiÜBSZAO Szeged, 1919. április 9. Delire végül felhívta, a. társulatot, hogy az uj direktórium közvetítésével tudassa határozatát <a forradalmi végrehajtó bizottsággal. 'Kzután a kormánybiztos elvtárs eltávozott a gyűlésről. Szegő Endre elvtárs szólalt, föl ezután. Mi:'.!a Almássy nem folyik be az igazgatásba, — mondotta — azóta béke, megelégedés van ebien a színházban és mindenki örömmel és becsületesen végzi a .munkáját. Ha Almássy visszatérne, vele visszatérne az ő rezsimjének minden átka, kellemetlensége, A vidéki színészet szocializálása már megtörtént, csak a rendelet nem jöhetett meg a postamizéría miatt. Akár az állam, akár a város szocializálja a színházat, dolgozni fogunk örömmel, de Almássyval együtt isoha többé! Majtényi László elvtárs, az öttagú direktórium elnöke beszélt Szegő után. Tudott dolog, — mondotta — hogy a társulat a várost kérte föl a színház átvételére. A kérelmet a város nem teljesítette. Nem vettük tehát át önhatalmúlag a színházat. A hatalmat a Mim kástanács jóváhagyásával a színtársulat ruházta ránk. Mii a legjobb törekvésekkel szolgáltuk a színházat, a kartársaink ügyét és a közönség igényeit. Nem felel meg a, valóságnak, hogy gyön gébek lennének most az előadások, mint voltak Almássy alatt. Ami baj ós rendellenesség még most is lenne, az még az Almássy rezsimből ered. annak átka, hibája van még ina is a színházon. Javasolja, kérjék meg a forradalmi bizottságot, hogy pár napra függessze föl a határozatát. Sípos Iván elvtárs felszólalásában ifigyaljneztette a társulat tagjait, hogy a forradalmi Bizottság határozata parancs és annak mindenki engedelmeskedni tartozik. Óeskay Kornél elvtárs pályatársai egyhangú, tetszése közben jelentette ki, hogy Almássyval együtt a direktórium nem működhetik. Az ő visszatérése növelné az elkeseredést. Védelembe veszi az ötös direkt árkon működését, dicsérve annak munkásságát és eddig elért eredményeit és kijelentette, hogy már aranál is inkább nehéz dolga volt az ötös direktóriumnak, inert a szegedi színtársulatnál rosszabbul szervezett társulata nincs az országnak. (Ezt mi -többször hangoztattuk.) i És ebben — mondotta — Almássy a bűnös, 1 aki ahelyett, hogy a társulatot szervezte volna, az egész nyáron a Tátrában uraskodva passziózott. Ligeti Jenő elvtára (felszólalásában elmondotta, hogy a Forradalmi Végrehajtó Bizottságinak, amely részletesen nem foglalkozhatott a .színház kérdésével, teljesíteni kell az utasításait. Csak napokra terjedhet az 113 állapot, mert a színházak szocializálását elrendelték. Azt nem lehet elvitatni, hogy Aimássyé a fel-szerelés, ő kötött-e a szerződéseket, de az se- vitatható, -hogy ő hive lenne Almáss-ynak. Nem kell azt -hinni, hogy a ..színháznál igazgató lesz Almássy. Juhász Gyula vezetése alátt működik a három tagu direktórium. Balassa Ármin elvtárs a közóhajinak engedve szólalt fel. Azt tanácsolta* hogy a színtársulatnak egy küldöttsége utazzék fel Budapestre és tudakolja meg, hogy mi van a színház szocializálásával, de ezt a ténykedést összhangzáslsa kell hozni a Forradalmi Végrehajtó Bizottság határozatával. Major (Dezső elvtárs közvetítő indítványt tett és azt ajánlotta, hogy a szintársulat ne jöjjön összeütközésbe á Végrehajtó 'Bizottság-, gál. Kérjék fel — mondta •— a bízottságot, hogy me kelljen a társulatnak Almássyval együtt működnie. Hiszi, hogy a Végrehajtó Bizottság magáévá teszi a kérelmet. Baráti József szerint a szín társulati tagok belső •hangulata teljesen A.lmássy ellen irányul. Juhász Gyula szintén kijelentette, hogy csak a .narancsnak engedve vállalja a direktóriumi" tisztét, egyebekben pedig két direktóriumi társával azonosítja- magát. Több felszólalás niem történt. Szegő Endre feltette a kérdést, hogy a társulat kit kíván Budapestre kiküldeni, hoey a tanácskormánynál érdeklődjék a színház szocializálása iránt. Egyhangúlag Szegő Endrét és Majlhényi Lászlót- bízták -meg a kiküldetéssel. Az uj direktórium tagjai a Forradalmi Végre• hajtó Bizottsággal közölni fogják a szín társulat abbeli kérelmét, hogy mintán Almássyval 'együtt működni nem ki vámnak, megállapított fizetésének élvezése -dacára se folyhasson be a szinházi vezetés ügyeibe. Ujabb bonyodalmak a diákmozgalomban. — flk tantestületek véleménye. (Sajói tudósítónktól.) A kulturbizottság, mint ismeretes, április 10-étől 28-áig szünetet rend-e-.t el az iskolákban. A szünet elrendelésére tudvalevően azért volt szükség, hogy a -diákok, akik a megszállott területen lakó szüleiktől el vannak zárva, hazautazhassanak. A diákok azonban, mint értesülünk, nincsenek megelégedve ezzel az intézkedéssel. Ők azt akarják, hogy .már most zárják be a -tanévet és adják ki nekik a bizonyítványt. Azzal érvelnek, hogy hazulról nem hozhatnak magukkal elegendő pénzt, esetlég 'visszautazásuk is nehézségekbe fog ütközni, élelmezésük pedig a húsvéti szünet után is olyan rossz lesz — és talán még rosszabb — mint most. Segítségül érkezett a diákok részére a közoktatásügyi népbiztosság rendelete, amely szerint a megszállott területeken, ha a tanítás szünetel, a fél évi -értesítő alapján a magasabb osztályba kell fölvenni a következő tanévben ű- tanulókat, azoknak pedig, akik a Vörös Hadseregbe -be éptek, ki kell adni az osztály. illetőleg az érettségi bizonyítványt. ' •Bár nyilvánvaló, hogy a közoktatásügyi népbiztosság rendelete nem vonatkozik a szegedi iskolákra, a diákok azt hiszik, hogy a rendeletet a szegedi viszonyokra.is alkalmazni kell, miért az -ismert okok miatt itt is fennforognak oly kényszerítő körülmények, amelyek 'ehetetlenné 'teszik azt, hogy a tanulást zavartalanul folytathassák. A diákok megbízottai. mint már jelentettük. Budapestre uraztak, hogy- a közoktatásügyi .népbiztosság előtt tolmácsolják a szegedi diákságnak azt a kívánságát, hogy a tan-évet korábban bezárják és a bizonyítványokat kikapják, hogv nyugodtan és minden kockázat nélkül hazautazhassanak. Mindezekből megállapítható. hogv a kuiturbizöttság határozata, amellyel a húsvéti szünetet elrendelte, nem oldotta meg a helyzetet és nem-nyugtatta meg a forrongó ií.injságot. A kuítu-rbiz-ottság határozata széVint ugyanis azok a diákok, akik a. megállapított időre nem térnek vissza, nem kaphatnak bizonyítványt. Ezt a határozatot a diáko< sérelmesnek tartják, mert szerintük ők nem tehetnek róla, ha nem engedik őket vissza. A helyzet egyébként is bonyolódóit, mert egyikmásik iskola addig nem hajtja végre a kulturbizottság határozatát, amíg a diákság megbízottai Budapestről visszaérkeznek. Ha ugyanis a közoktatásügyi népbiztosság a tanév •korábbi bezárását és a bizonyítványok kiadását rendelné el, ezt azt intézkedést nem lehetne végrehajtani, ha a diákok hazautaznak. A diákok viszont, függetlenül attól, hogy megbízottaik miiyen eredménnvel érkeznek viszsza Budapestről, ragaszkodnak ahhoz, hogy a szünetet megkezdjék. í v körülmények közt — bármily fontos kulturális érdekek ellen való lenne is — az egyedül célravezető megoldás alig -lehet más, mint a tanév korábbi bezárása és a bizonyítványok -kiosztása. Más kérdés viszont, mi az oka annak, hegy a tanügyi állapotok Szegeden ennyire efaju!tak. de ennek a. megállapítása most már nem segítene a helyzeten. A baj meg van, tehát föltétlenül orvosolni kell. fis ha nem flehet máskép, be keli zárni az iskolákat. Vagv pedig a közoktatásügyii -népbiztosság intézkedését kell kikérni oly irányban, hogy a diákok pontosan megállapíthassák azt á helyet, amelyet az uj állami rendben el kell fogilalniok. Á tantestületek véleményét — a külső hatásokkal szemben — a diákok nem fogadják e! ebben a kérdésben. Szükséges tehát, hogv népbiztcsi intézkedés' vessen véget a vitás helyzetnek. * (Meghallgattuk ebben az ügyben több iskola igazgatóját, akiknek felfogását a következőkben összegezzük: Az igazgatók szerint, ha kívülről jövő hatások nem bolygatnák meg a diákok nyugalmát, rendben -menne minden. A diákok most egyre-másra fordulnak különböző körödhöz. Ha felvilágosítanák őket és magukra maradnának szertelen kívánságaikkal, végeznék a dolgukat. Hiszen a kérdés megoldása — .mondják az igazgatók — egyáltalán nem nehéz. Kilátás van arra,, hogy áz é'elmezési viszonyok javulnak — ezt a polgármester a kulturbizottság1 ülésén kijelentette —* nincs okuk tehát a diákoknak a nyugtalanságra. A város könnyen megteheti azt is, hogy a diákoknak előlegezi az ellátási dijat. Hiszen, ha a zárlatot feloldják, a szülők megfizetik az előlegezett összegeket. A diákok azonban lön féle jogcímeket keresnek arra, hogy a milás alól kibújjanak, ami épen.most. a munka korszakában, helytelen -és veszedelmesirányzat. A tantestii etek' semmiesetre sem hajlandók alátámasztani- a diákoknak ezeket a törekvéseit. A háborúban amúgy is w: bizonyítványt adtunk ki a méltányosság alapján, hogy különösebb ok nélkül nem tanácsos ezt a biz.onyitványgyár-tást szaporítani. Az egyik igazgató a következő jellemző epizódot említette előttünk: A városi felsőkereskedelmi iskoában történt. Egy diák előállott és fájdalmasan panaszolta. hegy az internátusban borzasztó rossz ellátáson -él. A tanár megkérdezte a diáktól, melyik internátusban van elhe'yezve. Erre a diák zavartan azt.felelte, hcey ő nincs .internátusban. Szegedi fin. Kiderüli, hogy éppenséggel nincs rossz ellátáson a szüleinél. Ez az eset is mutatja - mondotta az igazgató — hogy a diákok mindenféle ürügyet felhasználnak arra, hogy a tanév korábbi bezárását kierőszakolják. Az igazgatók szerint csak ugv lehet orvosolni az áldatlan tanügyi viszonyokat és helyreállítani a fegyelmet, ha azok a körök, ahova a diákok biztatásért fordulnak, a kulturális érdekeknek megfelelően igyekeznek leszerelni a mesterségesen elmérgesitelt diákmozgalmat. Szigorú határzár Újszeged felé. — Újszegeddel ismét megszűnt minden összeköttetés. — (Saját Íudósitónktól.) A szerbek felsőbb parancsnoksága ismét szigorú határzárt rendelt el. A nem elsőizben történő intézkedés okát ez idő szerint nem tudhatjuk, ellenben annyit megállapíthatunk, hogy a franciák előzékeny közbenjárása dacára Újszeged ismét teljesen el van vágva Szegedtől. Hogy. meddig fog ia szoros határzár tartani, azt illetéke'S helyen is bizonytalannak jelentették ki. Szeged tehát ismét el van vágva egyik élelmezési forrásától, ami —• ha csak napokig tartana is — igen súlyosan érintené a város közönségét. Végre is április és május hónap élelmezés szempontjából a legnehezebb két hónapja az esztendőnek. -Hus méregdrága áron, száraz főzelék alig kapható a városban, a francia megszállással kapcsolatban pedig a tanyákkal való piaci forgalom igen erősen megcsappant. Most egyszerre megszűnt azt