Délmagyarország, 1919. április (8. évfolyam, 73-97. szám)

1919-04-05 / 77. szám

2 DISLMAGYABORSZA® Szeged, 1!M9. április 5. azonos. Élelmezés helyett a megállapított váltságösszeg jár. — 4. Ezt a rendeletet az igazságügyi népbiztos hajtja végre. Buda­pest, 1919. április 2. — A forradalmi Kor­mányzótanács. Á ruiizletek köztulajdonba vétele (XXXI. számú rendelet) I. §. A Magyarországi Tanácsköztársa­ság feladatának tekinti annak biztosítását, hogy a rendelkezésre álló áruk az igazán rá­szorulóknak jussanak. E célból a Tanácsköz­társaság köztulajdonba veszi és a munkás­ság (üzleti alkalmazottak) ellenőrzése alá he­lyezi: 1. azokat az üzleteket, amelyek nagy­ban (továbbeladók ^részére) árusítanak; 2. azokat az üzleteket, amelyek kicsinyben (közvetlenül a fogyasztó részére) való eladás mellett nagyban is árusítanak; 3. azokat az üzleteket, amelyek csak közvetlenül fogyasz­tóknak árusítanak ugyan, de 1919. március hő 22-én 10 vagy több munkást foglalkoztat­tak. — 2. §. A köztulajdonba átvett üzleteket a szociális 'termelés népbiztosa által kineve­zett üzleti biztosok .a volt tulajdonosok bevo­násával a szociális termelés népbiztosának utasítása szerint vezetik. Egy üzleti biztos alá több üzletet is lehet rendelni. — 3. §. A köztulajdonba vett üzlet munkásai ellenőrző •munkástanácsot választanak, amelynek fel­adata a munkásregyeem megteremtése, a nép tulajdonának védelme és az üzletvitel el­lenőrzése. A munkások, ha számuk kettőt meghalad, de tiznél nem több, az ellenőrző munkástanácsba maguk közül három tagot választanak, minden további 10. munkás után még 1—1 tagot, de legfclebb összesen .7 ta­got. Ha az üzletnek nincs munksa, vagy azok száma kettőt meg nem halad, a szakmabeli munkások szakszervezete küld az üzlet ellen­őrzésére megbízottat. Az kzlet volt tulajdo­nosa tartozik a szakszervezetet ez iránt meg­keresni. \z 'üzlet minden alkalmazottja mun­kás. — 4. §. Az ellenőrző munkástanácsot e rendelet megjelenése után haladéktalanul meg kell alakítani és a megalakulást a cégnek, az özilct nemének, telephelyének, a foglalkozta­tott munkások számának s az ellenőrző mun­kástanácsi tagok, illetőleg a szakszervezeti megbízott nevének megjelölésével be keli 'Je­lenteni szociális termelés népbiztosának. — 5. §.*Ha az zzieti biztos és az ellenőrző mun­kástanács között nézeteltérés meralt föl. a munkások nem intézkedhetnek önhatalmúlag, hanem panasszal fordulhatnak a szociális ter­melés népbiztosához, aki a panaszt sürgősen -..megvizsgálja és haladéktalanul dönt. Döntése Kötelező. Amig nem döntött, az üzleti biztos rende cezéseit követni kell. — 6. §. A szociá-* l-is 'termelés népbiztosa időnként kiküldött el­tenőrök utján gondoskodik minden köztulaj­donba vett üzlet legfőbb ellenőrzéséről. — 7. §. Ez a rendelet azonnal életbe lép. Végrehaj­tása a szociális termelés tiépbizitosságának feladata. Budapest, 1919. április 2. A Forra­dalmi Kormányzótanács. A száz koronát mez nem haladó zálogtárgyakat visszaadják (XXXII. számú rendelőt) 1. §. Azokat a zálogtárgyakat, amelye­ket bármely zálogházban (zálogházi közvetí­tőnél) 1919. évi március hó 22-ike előtt 100 koronát meg nem haladó kölcsönösszegért elzálogosítottak, $19. évi április hó 15-éig a zálogjegyek átadása ellenében minden fizetés nélkül vissza kell adni. Az elzálogosító a ka­pott kölcsönösszeget visszafizetni nem tarto­zik. Aki a zálogtárgyak visszavétele végett 1919. évi április hő 15-ike után jelentkezik, a kedvezményben nem részesül. — 2. §. Ez 'a rendéet kihirdetésének napján lép életbe. Végrehajtása a szociális termelés népbiztosá­nak feladata. Budapest, 1919. április 2. — A Forradalmi Kormányzótanács. A szállodák és penziók köztulajdonba. vétele (XXXIII. száma rendelet) 1. §. A szállodák és penziók minden be­rendezésü'kicei, felszerelésükkel és készletük­kel együtt a bennük foglalkoztatott munká­sok létszámára tekintet nélkül köztulajdonba mennek át. - 2. ü A köztulajdonba vett szál­loda vagy penzió üzemének folytatásával já­ró összes szerződéseket és egyéb jogügyle­teket a termelési biztos köti tneg. Egyébként az üzem vezetésére és ellenőrzésére nézve a Forradalmi Kormányzótanács IX. számú ren-, delete irányadó. — 3. §. Az ellenőrző mun­kástanácsot a Forradalmi Kormányzótanács IX. számú rendelete értelmében a jelen ren­delet megjelenése után haladéktalanul meg kell alakítani és a megalakulást az tizem ne­vének, telephelyének, a foglalkoztatott mun­kások számának és az ellenőrző munkásta­nács tagjai nevének megjelölésével be kell je­lenteni a szociális termelés népbiztosságána.í. — 4. S. Az ellenőrző munkástanács megala­kítása után az üzem berendezéséről és kész­leteiről azonnal leltárt ke?l felvenni. A terme­lési biztos e leltárt, melyet az ellenőrző mun­kástanács minden tagja aláír, a szociális ter­melés népbiztoságűínak 'haladéktaílanul meg­küldeni köteles. — 5. §. A termelési biztos hetenként két ízben a mindenkori üzemi be­vételt a Pénzintézeti Központnál köteles fo­lyószámlára elhelyezni. Az elhelyezett össze­gek feletti rendelkezéshez a termelési biztos és az ellenőrző munkástanács egv tagjának aláírása szükséges. A pénzkezelésre a Pénz­intézeti Központ által kinevezett ellenőr fel­ügyel. — 6. §. A leltár felvétele és a pénzke­zelés körül visszaélést elkövető felett a forra­dalmi törvényszék ítél. — 7. §. E rendelet hatálya gyógyfürdőkben és fürdőhelyeken levő szállodákra és penziókra, továbbá bár hol levő szanatóriumokra nem terjed ki. — 8, ,§, Ez á rendelet kihirdetése napján lép életbe. Végrehajtása a szociális termelés népbizto­sának hatáskörébe tartozik. Budapest, 1919. április 2.'— A Forradalmi Kormányzótanács. A szocializált üzemek tisztviselőinek helyükön kell maradni (XXXIV. száma rendelet) 1. §. A szocializált és ezután szocializá­landó üzemek eddigi vezetői, igazgató; és összes tisztviselői, amennyiben 1919 évi már­cius helyükön voltak vagy szolgála­tuk betöltésében önhibájukon - kivül akadá­lyozva voltak, kötelesek helyükön maradni és minden erejükkel és tudásukkal az üzemet tovább szolgálni. Fizetésük nem lehet több annál a jövedelemnél, amelyet a vállalattól eddig húztak, de semmi esetre sem haladhat meg havi 3000 koronát. Szolgálati helyükről csak az illető üzem termelési biztosa távolít­hatja el őket a szociális .termelés népbiztosá­nak hozzájárulásával. 2. §. Forradalmi tör­vényszék itél azok fölött, akik e rendelet sza­bályait megszegik. — 3. §. Ez a rendelet azonnal életbe lép. Végrehajtása a szociális termelés népbiztosálnak feladata. Budapest, 1919. április 2. — A Forradalmi Kormány­zótanács. Az antant Smufs tábornokot Magyarországba küldte. Budapest, április 4. Parisból jelentik: Simíts tábornak Magyarországra utazik. Fel­adata az, hogy a fegyverszüneti szerződés kö­rül felmerülő néhány kérdés megvizsgálja, a melyekre nézve a szövetségesek legfőbb ts­náesa további felvilágo#tást kér. — London­ból jelentik: Smvts .tábornok, aki nton van Magyarország felé, azt a megbízást kapta, hogy a fegyverszüneti szerződés kérdéseit vizsgálja meg ,s jelentése a legfőbb haditanács tájékoztatására fog szolgálni. Már Simíts tábornok küldetése a* lerom­bolja azoknak a reménykedését, akik az an­tant beavatkozását várták. Hogy az antant­nak ez esze-ágában sincsen, azt megerősíti egy másik párisi jelentés is, amely szerint a szövetségesek abban állapodtak meg. hogy mindaddig nem lépnek fel fegyveresen Ma­gyarország ellen, amig magyar csapatok nem támadnak a volt monarchia területén ala- l kult uj nemzeti államok ellen. Erről ]>édig szó- sem lehet, mert hiszen a magyar tanács­kormány tagjai mindig hangsúlyozták, hogy a Vörös iHadseregneik nincsen támadó szán­déka. Hiába volt tehát az angol és francia háborús uszító lapok mesterkedése, az antant számolt a körülményekkel és a Magyarorszá­got környékező államokból érkező jelentések­kel, amelyeknek tudatában le kellett tennie a fegyveres beavatkozás tervéről. Osztályharc és forradalom Oroszországban. Irta: Fordította: Bucharin Nskoláj. Szamuely Tibor. 8 A munkásosztály és a kispolgárság ..ön­tudatos" vezéreinek nem volt annyi vakmerő­ségük. hogv a „fizikai erőt nem tekintve", a köztársaság kikiáltását követelte volna. De a népszövetség kétszínű védelmezői elég szem­telenek voltak arra, hogv másnap, a győze­delmes forrada'om után, a Romanov-monar­chia helyreállítását merjék követelni! Az oktobrista üucskov, az ideiglenes kor­mány tagja és Sulgin, a Duma-bizottság tag­ja, a fekete huligán, már el is indultak Mi 1­jukov áldásától kisérve a vezérkarhoz, hogy „a hazát megvédjék az anarchiától", tudni­illik, hogy szerződést kössenek a cárizmus banditáival, elárulják a forradalmat és elad­ják a népet. De Romanov Mihály nem mutat­kozott "olyan nagy vitéznek, mint Miljuköv Pável. Neki mégis csak láthatólag imponált az a „fizikai erő" amely a Tanács mellett ál­lott. Nem jött létre az üzlet a jog birtokában lévő burzsoázia és a Romariovok kéj tanyájá­nak lakói közt. A Tanács és az ideiglenes kormánv közti egyezség — a kormányzat irányára vonat­kozó pont törlésén kivül — még a következő nyolc pontból állott: az amnesztia, a szó, a sajtó, az egyesülés, a gyülekezés és a sztrájk szabadsága; az alkotmányozó nemzetgyűlés­re vonatkozó azonnali intézkedések; a rend­őrségnek választott milíciával való felváltá­sa; a helyi önkormányzatok; az összes szár­mazási, nemzetiségi és vallási korlátozások eltörlése; a pétervári forradalmi helyőrségié nem fegyverezhető és el nem szállítható és végül a hadsereg önkormányzata. Az ideiglenes kormány kiáltványt tett közzé ebben a szellemben. De a kormán\ tag­jai már akkor megkezdték a taktikázást, a szabotázs taktikáját, amely aztán meghozta pompás virágait. Az intéző-bizottság hama­rosan észrevette, hogy a miniszter urak ko­rántsem sietnek ismert programjukat megva­lósítani. Erre két követeléssel álltak elő: azonnali törvényt követeltek az amnesztiáról és rendeletet a reakciós tábornokok ellen, kik az ellenforradalmat nyíltan, készítették elő. Az amnesztiáról szóló törvényt hamaro­san közzétették. Még maga Miljuköv ur sem merte ezt nyíltan a lomtárba tenni. Hiszen ezt a követelést még az első birodalmi du­mában a gyermekkorukat élő kadet tok állí­tották tel! Hiszen mégsem lehetett mindjárt foiyatm annak a Pavlov ügyésznek a poli­tikáját, akire már az' első duma szabad egv szivveHé'ekkel kiáltották: „Le a hó­hérral!" Apolitikai „gonosztevők" kegyelmet kap­tak, Az crnigránsokiv.rk az állam költségén kellett volna az uj Oroszországba vís- /atér­ni ök. De a mi időnkben az orosz imperializ­mus aljasságának felül kell múlnia a nemzet­közi imperializmus aljasságát. Z sineg, s sák, ponyva k5téláni Hesser és Buchwald cégnél, (TiszaLajos-körut, az uj ref. palotában) a legjutányosabban szerezhetők be.

Next

/
Thumbnails
Contents