Délmagyarország, 1919. április (8. évfolyam, 73-97. szám)

1919-04-05 / 77. szám

[Szeged, 1919. április 5. DÜLMAGYARORSZAG 3 Hogy segítsünk a tüzeiőfa-inségen? — Szegeden is végre kell hajtani a vendéglősnagyüzemek kommu­nizálását. — Közös konyhákat kell főlállitani. — (Saját tudósítónktól.) A város tüzelő­anyaggal való ellátása a teljes esőd előtt áll. Ez nem rémlilr, hanem szomorú valóság. A tűzifa es széntelepek hetek óta, némelyik hó­napok óta üresen állanak és a városba a la­kosság részére sem tűzifa, sem szén nem érke­zik. Egy két közüzemben a franciák jóakara­tából dolgoznak még a gépek, de a lakosság helyzetén ez a naponkénti adagolás nem se­gít. A háztartásokban, különösen a szegény proletárok tűzhelyein, ugy a munkásokén, mint a tisztviselőkén, tüzelőanyag-hiány van. Nem kell sötét színekkel festeni a helyzetet, szavaknál többet mond az a. valóság, hogy az utcákon, köztereken ezerszámra vannak ki­pusztítja a fák. A város szomorúnak, elha­gyottnak, szinte lezüllöttnek látszik. Igen sok háztartásban tüzelőnek használ­nak már hordókat, teknőket, ládákat, de fa­bútorokra is rákerült a sor. Az üres telkek deszkakerítéseit, oiszlopait mintha orkán .so­dorta, volna el. Ilyen körülmények között ko­moly és sürgősen elintézni való kérdés, hogy mi fog történni; ha a háztartásokban teljes lesz a tüzelőanyag hiány. A megszállott te­rületekről nagy tusakodások árán szerezhet­nek csak az idfcgen katonai parancsnokságok is egy-két vagon szemet, vagy tűzifát. A bá­nyákból először a szerbek, románok, csehek a saját szükségleteiket biztosítják. A megszál­lott területekről úgyszólván csak a vasút­üzem fentartására engednek át hozzánk any­ny,i; szenet a csehek, szerbek és .románok, a mennyire ismét csak a .saját érdekeik szem­pontjából szükségük van. Szegeden, ahol ez­előtt sok száz vagon tatai, petrozsényi, demb­rovaii, porosz szén volt tárolva a vasúti fű­tőházak területein, most minden tárhely üres, Alinak a; mozdonyok, áll a forgalom. Arra alig van kilátás, hogy heteken, hónapo­kon belül a, tüzelő-anyag szállításában javu­lás következzék he. Kézenfekvő tehát, hogy az a terv, amelyet a D&itwgyayyrszág a há­ború alatt, különösen akkor ajánlott, amikor az inségesebb idők kezdtek jelentkezni, a kö­zös kanyhák felálillitásámalk terve most" me­gint aktuálissá vált. Száz meg száz tűzhely helyett csak néhány helyen kellene tüzelni. A tüzelőanyagot, amely fölött még a közös konyha felállítására egyesülő családok ren­delkeznek, összehordhatnák. Nem hisszük, hogy sok ezer gondokban gyötrődő anya, apa ne helyeselné, ne venné szívesen a közös el­látás megvalósulását. Egyszerű, kielégítő ebédet, vacsorát, reggelit kellene kiszolgáltat­ni a közös konyhákra társulok számára. Reg­gelire levest, avagy teát, délre levest, főzelé­ket, tésztát, hetenként kétszer 10.—10 deka husadaggal fejenként, vacsorára főzeléket, vagy tésztát. Igy sok ezer és ezer nélkülöző proletár meleg ételt kaphatna s el lehetne hosszú időre kerülni az élelemhiányt is. El legalább is addigra, amig az uj főzelék és ga­bonatermés könnyebbséget szerez majd az ellátás terén. iHa pedig az élelem-elosztást igazságosabbá fogják tenni — aminek hama­rosan be kellene következnie — akkor meg­szűnik majd az az igazságtalanság, hogy a gazdagok és a halmozók lakmározzanak és zabáljanak, mig a szegények koplalnak. Ma, amikor a teljes egyenlőség jegyébein alakul át az egész ország, senkinek sem de­rogálhat a közös íkonyha, a közös kenyér ós étel, a közös ellátás, ami ezerszerte jobb, mint az éhezés, a gond, a nyomorúság, a hi­deg tűzhely. Az illetékesek igen bölcsen ten­nék, ha a város lakosságának érdekében a legsürgősebben komunizálnák azokat a nagy konyhákat, amelyek alkalmasak arra, hogy naponta ezer és ezer család számára főzhes­senek jó olcsón, kevés tüzelőanyaggal. A vendéglős nagyüzemek liommunizálását a kormány elrendelte. Ezt a bölcs rendeletet Szegeden is végre kell hajtani, még pedig sürgősen! Szegeden mintegy 30000 munkás, 10.000 i'ejmunkás van, tehát 40000 proletár s ugyanannyi .kisiparos, kis kereskedő. Ezeken kell segíteni. OOO Április. Az áprilisi nap, amelyen világra jöttem, megint visszatért, ha más konstellációban is, mint ami akkor volt, a nyolcvanas évek ele­jén, mikor Wagner iRiehard eltávozott a föld­ről, Utáni sóhajtással, elment ez a gőgösen hatalmas léi isten, iki tudja, talán azért, hogy helyet adjon mekem, sfe alázatosan gyöngének, mint ahogy a rengeteg kidőlt tölgye helyet ad az iszalagnak. O április, sírván mosolygó hónap, amelyet komolytalannak néztek eddig a magyarok és a tavasz legszebbjének tartot­tak a franciák, szeszélyes hónapom, köszön­tetek! Gárdonyi legbájosabb verseskönyve a nevedet viseli, Sully Prudhomme a te vará­zsodról énekelt, ,a, nagy .Lándzsarázó benned született és benned halt meg ós benned .szü­letett. a^ő, aki oly kedves szivemnek, üdvözöl­lek uj forradalom hónapja, Április, amely a nagy ,Revolució kalendáriumában Germinal és Floreal havát, a csírázás és virágzás ide­jét egyesíted. Mondják, hogy Stratfordban, az Avon mellett, ahol a világ legnagyobb hattyúja énekelt, csodálatosan iszép vagy, én elhiszem. Sorsoim nem engedett soha a nyugalmas és csöndes városba, amelynek öreg fái alatt a Szenti vánéji álom ós iLear király, az álom és szenvedés költője habzó sert ivott, eldobva hattyuitollát, un int Brospero varázsvesszejét és egyedül és kizárólagosan az egyetlen ós so­ha vissza nem térő drága életnek kezdett élni. A többi itíérna csönd . . . mondotta és gondolta, az élet és .művészet harcai végén egy ikis harmóniát keresvén és találván, bo­rok zamatát, méhek zümmögését, gyermekek füzértáncát, csöndes eltűnődést régi bókokon és csókokon a kandalló parazsa mellett, elré­védezést az életen és halálon és végül el pi­henést az édes semmiben, .amelyet rettegve óhajtunk és amely mindnyájunkra vár. Mostani április, inem tudom milyen le­hetsz ma másutt, hiszen a posta olyan rit­kán téved erre, csak .azt tudom bizonyo­san, hogy a Tisza jó öreg folyóm, az idén is áradó vággyal üdvözli a tavaszt, hogy az ég kárpitja ma is kék, hiába szennyezte be annyi lőporfüst és átok, hogy a fellegek ma is olyan rejtelmesen .szépen .ballagnak végig rajta, hogy némely nő szemében ma is ott játszadozik az egek és tengerek kéltsége és haja szőkeségében tavaszok és nyarak napjá­nak aranya és melegsége csillog. Április, ne csalj meg bennünket, ha mosolyogsz és ne ' ijessz meg, ha elborulsz, hiszen annyit csa­lódtunk és annyit busultuink, háború és for­radalom szegény hősei, emberek. -r- Betrix ezredes utasitásai a francia vonalokon való közlekedésre. Betrix ezredes a záró vonalon álló francia csapatok parancs­nokához, Malwulrin ezoedeshez, a francia vonalon való közlekedésre a következő uta­sítást adta: 1. Este 7 órától reggel 7 óráig semmiféle átlépése a vonalnak, se be, se ki. 2. Autón se ki, se be, se éjjel, se nappal. 3. Letartóztatni ugy a ki- mint a bejöveteleknél minden gya­nús személyt. Elküldeni őket a rendőrségre, 4. Lássa újból március 29-iki jegyzékemet, mely másolata annak, amelyet a város kor­mányzatához! cimeztjem (vonatkozik anya­gokra, fegyverekre stb.) A rendeletet közzé­tétel végett a francia parancsnokság megküld­te a városi hatóságnak is. — Károlyi Mihálynénak leánya született. Budapestről Írják: Károlyi Mihályné An­drássy Katinka kedden este 'leánygyermek­nek adott életet. A volt elnök felesége élet és halál közt volt, gl kellett altatni. A narkózis, ugy látszik, mérgező hatással volt szerveze­tére, mert érverése kimaradt és az orvosok­nak oxigénbelélegzóst kellett alkalmazni ok. Már lemondottak a fiatal anya életéről, de szivó? szervezete legyőzte a bajt ós a beteg már tul van minden veszedelmen. — Rendkívüli cukoradag húsvétra, Fodor Jenő, a közélelmezési hivatal vezetője pénte­ken hirdetményt adott ki, amelyben azt közli, hogy a húsvéti ünnepekre rendkívüli, cukor­kiosztásban részesiti a közönséget. (Miután a közélelmezési hivatal nagyon, kevés cukorral rendelkezik, egy negyed kilogmmmdt kap mindenki rendkívüli adag gyanánt. A pilé cukor kilogrammját 3.60 koronáért, a kristály­cukor kilogrammját ugyancask 3.60 koroná­ért, a nyerscukor kilogrammját 3.50 koroná­ért kapja a közönség. — A megszállott területen is korlátozzák a bankforgalmat. Dr. Filipov délvidéki szerb főispán a következő rendeletet adta ki: > Annak meggátlására, hogy a forgalomból bankjegyek illetéktelenül ki ne vonassanak és evvel a gazdasági életnek normális mene­te megaikasztassék, elrendelem a következő­ket: A folyószámla- vagy más betétekből a pénztár-állomány arányában havonta a ren­delet kibocsátása napján fennálló tószeg legfeljebb 10 százalék, azonban oem több mint 2000 (kettőézer) korona, vehető fel. 10.000 ko­ronán aluli követeléseknél havonta legfeljebb 1000 (egyezer) korona folyósítható. Egy tu­lajdonosnak birtokában levő több betétkönyv vagy folyószámla, egy követelésnek (tekinten­dő. Munkabérekre, tisztviselők fizetésére, üz­leti célokra és pénzintézetek szükségleteire ugyancsak a .pénztárállomány, arányában na­gyobb összeget is tehet felvenni, ha annak szükségessége hitelt érdemlő .adatokkal iga­zoltatik és a szükségességét az Osztrák—Ma­gyar Bank itteni fiókjának főnöke és az ál­talam mellé rendelt kiküldött együttesen igazolják. E .rendeletem nem vonatkozik azon betéteikre, amelyek ezen rendeletem ki­bocsájtása után helyeztettek el. .Ezen rendele­tem pontos betartásáért a pénzintézeteket, il­letőleg azok vezetőit személyesen teszem fe­lelőssé. lEfeen rendeletemmel a korábban a .betétfizetések korlátozására kiadott rendele­temet hatályon kivül helyezem. n m • 1 • i érdekébe áll szivarkapapirokat, szivarkahiivelyeket a M 1 TI ÍI Pfl llIÍIPIÍ M^DÍ SPÉCI A LITE hygienikus szivarkahüvely főrak­ÍTIIUUVHIVIIIUIV tárában vásárolni. 219 Szeged, Jókai-utca 11. szám. Telefon 15—20. • •••••••• Eladás ugy nagyban, valamint kicsinyben.

Next

/
Thumbnails
Contents