Délmagyarország, 1919. április (8. évfolyam, 73-97. szám)

1919-04-04 / 76. szám

Ara 30 fillér. I MAGYARORSZÁG Szerkesztőség: 3Z£ÖFÖ, KARASZ-UTCA 9. SZAm. A szerkesztősbe telefonja: 305. ELOfizeresí ARA : tzesz évre 96 — K. negyedévre 24 — r.. télévre . . 48 — K. hónapra 5,— K, Egyes szám ára 30 fillér. Ktad6hivalali SZEGED, KARASZ-UTCA 9. SJ-ABs. A kiadóhivatal letefon'a: 305. Szeged, 1919. VIII. évfolyam, 76, szám. Péntek, április 4. Jó hirek. Mint egy uj tavasz fecskéi, gyéren szállongva bár, különféle sorompók miatt, amelyek egyelőre még elválasztanak bennünket a testvéreink tői (bár annál erősetíben és szilárdabban összeköt az egy vágy, egy akarat, egy cél), de jönnek a lapok a fővárosból, az uj szovjetköztársaság budapesti hirmondói és uj hittel, reménnyel töltik el a szivünket mind. A győzelem napja elérkezett, csak még nem látják némelyek a ködtől, a múlt ködétől. amely megülte eddig lelküket. Mialatt itt némelyek balkörmös hit tel rémeket suttogínak és kísérteteket látnak, boszorkányokat, amelyek nincsenek és ördögöket festenek a falra, azalatt a fővárosi lapokból, amelyek gyéren bár, de idetalálnak mégis, megnyugvással olvassuk, hogv minden rendben megy. minden szépen halad előre az országban az öntudatos, szilárd akaratú, példásan fegyelmező és diadalmasan rendelkező proletárdiktatúra utján. Magyarország, amely egy csapásra, külső és belső viszonyok kényszerítő tényei logikájának engedve szovjetköztársaság lett, a rend és fegyelem szellemében, ugyancsak egy csapásra, vérontás és zavargások nélkül váltotta valóra a marxi jóslás tot, amely a kapitalista rend romjain a kommunizmus világának eljövetelét mondotta ki. A kézen-közön suttogott hióibh íreknek holmi bajokról és nehézségekről e diktatúra megvalósulása körül, semmi alapja és semmi nyoma, hire-hamva sincsen ezkben a fővárosi lapokban. sőt ellenkezőleg. Budapesten például és a vidékről érkező hírek tanúsága szerint szerte az egész országban, a meg nem szállt területeken, mindenhol a legteljesebb nyugalom uralkodik, minden megy a maga utján, pontosan, rendesen, ahogy az uj, a gyökeres nagy átalakulás megkívánja és meghatározza. Elmondhatjuk e híradások alapján és pedig büszkén és elégtétellel, magyar önérzettel mondhatjuk ezt, hogy soha még a történelem folyamán nagyobb és mélyrehatóbb, sorsdöntőbb és jelentékenyebb változás kevesebb nehézséggel és megrázkódássa! nem ment végbe, holott 'soha több veszélyt, akadályt és szorongatottságot nép nem állott ki, mint a magyar szovjetek köztársasága ezekben a valóban világbistóriai nagy és komoly napokban. Az uzsora sárkányának mind a hét fejét lecsapta a proletárdiktatura hatalmas karja — mondja az egyik budapesti estilap szerdai száma vezető helyén. Estiek az áruk: ez az első hir-cikk cime és örvendetes veleje a fővárosi estilapban. A bankok rejtelmes páncélszekrényeit a pénzügyi népbiztos rendelete értelmében felnyitották. Naponta egész sereg rendelkezés és intézkedés történik a proletárdiktatura szellemében a dolgozó munkásság, a közösség érdekében. Semmi hír rablásról, fosztogatásról, gyilkosságról, zavargásról vagy nyugtalanságról, amelyeket olyan vigan és olyan felelőtlenül terjesztettek nyakra-főre ijesztgetésül. elrettentésül, hazugul és orvul a nagyorosz átalakulás alkalmából az . orosz szovjetköztársaságró! a világsajtó fizetett bárencei. a kapitalista érdekek fullajtárai és kiszolgálói. Az üzletek leltározása az egész országban. a szociális termelés népbiztosságának rendelete szerint most indul meg, hogv az j eddigi kapitalista termelés anarkiáját a kommunizált termelés szervezettsége, öntudatos és céltudatos szociális munkája váltsa föl. A külpolitikai helyzet is napról-napra a mi javonukra és diadalunkra billenti az európai egyensúly érzékeny mérlegét. Az imperialista politika bukófélben egész Európában, tegnap a cseh proletárság forradalmi munkás gyűlésén üdvözölte magyar testvéreit, minden jel arra vall, hogy nem a békekonferencián dől el Európa és a világ sorsa, hanem, éppen ellenkezőleg, a keleti események és további fejleményeik döntik majd el a békekouferenciázók sorsát. Meue, Teke, Eáresz; ez van fölírva vörös betűkkel a falra, amelyhez állítani akartak bennünket! Az Országos Munkás-, Katona- és Földmivestánács választásáról. — A Forradalmi Kormányzótanács XXVI. számú rendelete. — népe, a város minden ötszáz lakosa után egy tanácstagot küld. A városok háromszáznál nagyobb taglétszámú tanácsot nem választhatnak. Budapesten a kerületek kerületi tanácsot alakítanak, amelybe a kerület, minden ötszáz lakosa után, egy tanácstagot küld. <A: kerületi tanács azonban legföljebb háromszáz tagból állhat. A kerületi tanácsok lakosságuk számának arányában küldenek tagokat Budapest ötszáz tagból álló központi tanácsába. 9. §. A falusi és a városi tanács az ügyek közvetlen intézésére intéző bizottságot alakit. Az intéző bizottság a falvakban legfeljebb, öt, a városokban és Budapest kerületeiben legfeljebb húsz tagból állhat. A budapesti központi tanács nyolcvantagu intéző bizottságot alakit. A központi tanács intéző bizottságának tagjai egyúttal tagjai a munkás-, katonaés földmivestanácsok országos gyűlésének is. 10. §. A falusi és városi' tanácsok alakítják meg a járási-, munkás-, katona- és földmivestanácsokat. A járási tanácsba ugy, a falvak, mint a határos városok tanácsai minden ezer lakos után egv-egv tagot küldenek. A városok küldöttei azonban a járási tanács tagjainak legföljebb relét tehetik ki. Azok a városok, amelyek ugyanazon vármegye több járásának területével határosak, minden járási tanácsba küldenek ki tagokat, de a városok :iItal a járási tanácsnak küldött tagok száma együttvéve nem lehet több a tanács'felénél. A járási tanács tagjainak száma hatvannál nagyobb nem lehet. 11. §. A járási tanácsok tagjait a városi tanács tagjai és a falusi tanácsok választási megbízottai választják. Minden falusi tanács egy választási megbízottat választ. A választást olyan járásban, amely várossal nem határos, a járás székhelyén, olyan járásban pedig, amely egy vagv több várossal határos. a szomszédos legnagyobb városban kei megejteni. . 12. A járási tanács ügyeitek közvetlen intézésére legföljebb tizenöttagu intéző bizottságot választ. 13. §. A megyei munkás-, katona- és íoldmivestanácsokba a megye területén levő törvényhatósági jogit városok is küldenek tanács tagokat. Minden ötezer lakos után egr megyei tanácstag választandó. A megyei választási bizottság határozza meg, hegy egyegv város, illetőleg iaras hanv tanácstagot küld a megyéi, illetőleg a városi tanácsba. A megyei tanács tagjainak száma nem' lehet háromszáznál több. 14. §. A megyei tanács ez ügyek köz1. fc. A Magyarországi Tanácsköztársaság célja: a kapitalista termelési és társadalmi rend megszüntetése s a szocialista termelési és társadalmi rendszer megteremtése. E cél megvalósításának eszköze: a dolgozók uralmának biztosítása a kizsákmányolók felett. A munkás-, katona- és földmivestanácsokban a dolgozó nép hozza a törvényeket, hajtja azokat végre és bíráskodik azok megszegői felett. A tanácsok országos gyűlése. 2. §. A legfőbb hatalmat a munkások-, katonák- és földmivesek tanácsainak országos gyűlése gyakorolja. A magyarországi tanácsköztársaságban minden nemzet, ha összefüggő, nagyobb területen él, külön nemzeti tanácsot és intéző bizottságot alkot. A különböző nemzeti tanácsok alakítását, egymáshoz való viszonyát, a föderaiisztikus alapon álló Magyarországi Tanácsköztársaság végleges alkotmányát a tanácsok országos gyűlése fogja megállapítani. 3. §. Az állami élet összes döntő fontosságú kérdéseinek szabályozása és irányítása a munkás-, katona- és földmivestanácsok országos gyűlésének hatáskörébe tartozik. A magyarországi proletariátus diktatúráját a ra: nácsok országos gyűlése a helyi munkás-, katona- és földmivestanácsokkal együtt gyakorolja. 4. §. A tanácsokat első izben a Forradalmi Kormányzótanács hívja össze. 5. §. A munkás-, katona- és földmivestanácsok országos gyűlésének tagjait a megyei és városi tanácsok választják. A megyei és városi tanácsok minden ötvenezer lakos után egy tanácstagot küldenek a tanácsok országos gyűlésébe. A helyi tanácsok. 6. §. A falvak és városok ügyeit a munkások. katonák és földmivesek helyi tanácsai intézik. Általában abban a kérdésben, hogy valamely község falu-e, vagy város, a régi közigazgatási beosztás irányadó. Minden hatezer lakosnál kevesebbet számláló község azonban falunak, minden huszonötezer lakosnál több lelket számláló község városnak számit még akkor is, ha a régi közigazgatási" beosztás máskép rendelkezik. 7. §. pe minden száz lakos után egy tanácstagot küld. A tanács azonban nem állhat háromnál kevesebb és- Ötnél több tagból. 8. §'. A városi tanácsba a város dolgozó 7. §. A falu tanácsába a falu dolgozó né-