Délmagyarország, 1919. április (8. évfolyam, 73-97. szám)

1919-04-04 / 76. szám

2 D*LM &GYA&ORSZA9 Szeged, 1919 április 4. veken intézésére legföljebb negyven tagból álló intéző bizottságot választ. 15. §. A falusi, járási és megyei tanácsok kötelesek a felettes tanácsok rendeleteit végrehajtani, a területükön élő dolgozó népesség gazdasági és kulturális' jólétét mindenkép előmozdítani és a területükön fölmerülő összes helyi ügyekben intézkedni. 16. §. Az intéző bizottságok azoknak a tanácsoknak felelősek, amely tanácsok a bizottságokat kiküldöttek. A falusi tanácsot és a. falu intéző bizottságát ellenőrzi a járási tanács és intéző bizottsága. Ez utóbbiakat a megyei tanács és intéző 'bizottsága. A városi tanácsokat és intéző bizottságaikat közvetlenül a tanácsok országos gyűlése ellenőrzi. . 17. §. Budapesten a kerületi tanácsok és bizottságok fölött az ellenőrzést a központi tanács és annak intéző bizottsága gyakorolja. 18. A fölöttes tanácsnak vagv intéző bizottságnak jogában áll az alárendelt tanács határozatait megváltoztatni. A választói jog. 19. §. A Tanácsköztársaság csak a dolgozó népnek adja meg a választói jogot. Választók és tanácstagokká választhatók nemre való tekintet nélkül mindazok, akik tizennyolcadik életévüket betöltötték és a társadalomra hasznos munkából élnek, mint a munkások vagy alkalmazottak stb., vagv Olyati háztartási munkával 'foglalkoznak, amely az^ előbb emiitett munkásoknak, alkalmazottaknak munkáját lehetővé teszi. Választók és választhatók továbbá a vörös hadsereg katonái. valamint a Tanácsköztársaságnak azok a hasznos munkából élő munkásai és katonái, akik munkaképességüket egészben vagy részben elvesztették. 20. §. Választók és választhatók más állam polgárai is, ha az előbbi §-ban említeti föltételeknek megfelelnek, 31. §. Nem választók és nem válasz-hatók azok: a) akik nyereség szerzése céljából bérmunkásokat alkalmaznak, b) akik munkanélküli jövedelemből élnek, c) kereskedők, d) lelkészek és szerzetesek, e) elmebetegek és gondnokság alatt állók, f) akiknek politika? jogai aljas indokbői elkövetett bűncselekmény miatt föl vannak függesztve, annak az időnek tartamára, amelyet az ítélet megállapít. Választási eljárás. 22. A Forradalmi Kormányzótanács minden városban választási bizottságot állit föl a városi tanácsi választások intézésére. A falusi és járási választások intézésére a forradalmi kormányzótanács a megyei székhelyen állít föl külön választási bizottságot, a melynek joga van nagyobb községekre vagy egész járásokra külön választási bizottságokat kinevezni. 23. A szavazás a szavazatszedő bizottságok előtt titkosan, a jelöltek nevét tartalmazó liszták leadásával történik. Azokat a jelölteket kell megválasztottaknak tekinteni, akik a legtöbb szavazatot kapták. 24. §. Azokban a falvakban és városokban. ahol a választók száma ez*t megköveteli. több szavazatszedő bizottságot kell fölállítani. 25. A szavazatszedő bizottságok tagjait a választási bizottság kiidi ki. 26. §. A szavazásról kettő példányban jegyzőkönyvet kell felvenni. A szava/.átszedő bizottság összes tagjai mindkét példányt aláírják. 27. Minden szavazásról szóló jegyzőkönyvet az illetékes választási 'bizottságnak kell megküldeni. 28. A választási bizottságok* megállapítják a tanácsi választások eredményét. Az eredmények megállapításáról két példányban jegyzőkönyvet vesznek föl. A jegyzőkönyv , egy példányát megküldik a kormányzó tanácsnak, a kormányzó tanács felülbírálja a választási eredmények megállapítását és a szabálytalan választásokat megsemmisítheti. 29. §. A 'falusi és városi tanácsok megválasztása után történik a járási, a járási tanácsok megválasztása után a megyei, a megyei tanácsok megválasztása után az országos tanács tagjainak megválasztása. Mindennemű választás eredménye fölött végső fokon a tanácsok országos gyűlése dönt. A tanácsok egyelőre hat hónapra alakulnak. 30. S. A választók ugyanazon a módon, ahogy a tanácstagokat választották, visszavonhatják azok megbízatását. 31. Külön rendelettel szabályozza ma.id a kormányzótanács a választás napját. Külön rendelettel szabályozza továbbá a kormányzótanács azoknak a bizottságoknak a megalakítását. amelyek a vég'eges alkotmány életbeléptéig egyes nemzetek ügyeinek intézésében döntenek. A biztosító intézetek szocializálása/ — A Forradalmi Kormányzótanács XXV. számú rendelete. — 1. A Forradalmi Kormányzótanács elhatározza ia biztositó intézetek szocializálását. A szocializálás munkáját azzal kezdi meg, •hogy fölhatalmazza a pénzügyi népbiztost az Összes biztosító intézetek vezetésének átvételére és ellenőrzése alá helyezésére. A tanácsköztársasági vezetés és ellenőrzés alá helyezett biztosító intézeteket a Pénzintézeti Központ, pénzügyi és gazdasági irányítása és felügyelete mellett a pénzügyi népbiztos által kinevezett ellenőrző •meglázottak vezetik a pénzügyi népbiztos utasításainak megfelelően. 2. 'Kárbiztosit ás esetén n biztosító .intézetek eddig vállalt és esedékessé vált fizetési kötelezettségeinek akkép teszneik eleget, hogy a 2(100 koronáig terjedő biztosítási öszszegeket a jogosultnak kifizetik, a 2000 koronán felüli biztosítási összegeknél az egész esedékes összeget a Pénzintézeti Központhoz utalják át. Ha azonban ,a kár oly dolgot ért, mely köztulajdonba ment át (például köztulajdonba vett lakóház, ipari üzem, ékszer stb.), a biztosított részére fizetést teljesíteni nem lehet, hanem a szabályszerűen megállapított teljes biztosítási összeget be kell fizetni a Pénzintézeti Központhoz. 3. A megrongálódott vagy mégsemmisült tárgyak helyreállítására vagy azok helyett ujaik beszerzésére a pénzügyi népbiztos az esedékessé vált biztosítási összegből megfelelő összeget folyósíthat. 4. Az életbiztosítási kötvények alapján esedékessé váló, a biztosítási összegekből havonkint 2000 koronánál többet kifizetni nem lehet. A 2000 koronát meghaladó biztosítási összegeknél az egész összeg a Pénzintézeti Központhoz utalandó át, ahol afelett a fél a Forradalmi Kormányzótanács XII. sz. rendelete értelmében rendelkezhet. Életbiztositási kötvényekre kölcsönök és visszavásárlási összegek nem folyósíthatok. J áradék biztosítások alapján a jogosult részére havonkint legfeljebb 2000 koronát lehet folyósítani. Az ezt meghaladó összeget a Pénzintézeti Központhoz kell átutalni. 5. Ha a biztosított félnek valamely pénzintézetnél folyószámlája vagy betétje van. az előbbi §-okban megállapított 2000 koronás összegeket sem veheti föl teljesen, hanem csupán akkora összeget, hogy a Forradalmi Kormányzótanács XII. számú rendelete értelmében havonkint kifizethető összeg és a biztosítási összeg együttvéve 2000 koronát meg ne haladhasson. Ezért tehát 'a fél a biztosítási összeg felvétele előtt köteles bejelenteni, hogy van-e valamely pénzintézetnél folyószámlája vagy betétje, mekkora annak összege és hol van elhelyezve. A biztosító intézet a bejelentés alapján megállapítja, hogy a félnek az itt foglaltak értelmében mekkora összeg fizethető ki. a többletet pedig átutalja a Pénzintézeti Központhoz. fi. .A Pénzintézeti Központ gondoskodik arról, hogy a hozzá átutalt biztosítási összeg a 2. második bekezdésében foglalt eset kivételével a félnek javára, írassanak annál a pénzintézetnél, amelynél már betétje vagy folyószámlája van, feltéve, hogy ez a pénzintézet a pénzügyi népbiztos ellenőrzése alatt áll. A pénzügyi népbiztos rendelettel határozza meg, hogy a Pénzintézeti Központ milyen'eljárást kövessen akkor, ha a félnek: folyószámlája vagy egyéb betétje nincs, vagy pedig olyan pénzintézetnél van. mely nem áll a pénzügyi népbiztos ellenőrzése alatt. 7. A külföldön vagy Magyarország megszállott területein lakó feleknek járó biztosítási összegeket a Pénzintézeti Központhoz csonk itatlanul át kell utalni. 8. A 2., 3., 4., 5„ 6. és 7. §-ok rendelkezései nyugdijiidézetek re, nyu gd i j pénztárakra és biztosítással foglalkozó egyesületekre is alkalmazást nyernek. Ezek tekintetében a pénzügyi népbiztos külön rendelettel intézkedik. 9. A biztosító intézetek alkalmazottai, beleértve az igazgatókat i,s, ezentúl 3000 korona havi fizetésnél nagyobb fizetést nem kaphatnak. Mindazok, akiket a pénzügyi 'népbiztos utasítására el nem mozdítottak, kötelesek munkájukat az intézetben rendszeresen tovább is végezni. Az elmozdított alkalmazottak is kötelesek a pénzügyi népbiztos utasítására az intézetben megjelenni, felvilágosításokat ós tanácsokat adni. Az itt meghatározott fizetésen felül az alkalmazottak semmi más címen nem kaphatnak illetményt. 10. A pénzügyi népbiztos hozzájárulása nélkül a biztosító intézetek alkalmazottainak eddig élvezett jövedelme nem emelhető fel. 11. §. A pénzügyi népbiztos <• rendelet intézkedései alól szükség esetén kivételeket engedélyezhet. 12. §. Azok felett, akik e rend-elet .szabályait megszegik, a forradalmi törvényszék ítél. 13. Ez a rendelet kihirdetése napján lép életbe.' Budapest, 1919 március 30-án. — A Forradalmi Kormányzótanács. G-arbai s. k. elnök, Varga s. k. pénzügyi népbiztos. Leltároznak a faipari kisüzemekben is. — A szociális termelés népbiztosának VII. 1919. Sz. T. N. számú rendelete. — Valamennyi famegmunkáló és faipar! kisüzem, aii^lv busznál kevesebb munkással dolgozik, tartozik április hó 5-ig a szociális termelési népbiztosság íaszakosztályához: (Nádor-idea 21.) üzemi leltért benyújtani. A leltár magában foglalja az Összes üzemi igtépeket, termelő eszközöket, anyagoka*, a munkások létszámát, azok szakmaszerinti megjelölésével. Leltározás alatt az üzem nem szünetel. Hamis leltárok benyújtója a forradalmi törvényszék elé állíttatik. Budapest, 1919. március 21. Böhm Vilmos s. k. a szociális termelés népbiztosa. - yGyőz a szovjethadsereg. Az orosz szovjéthadsereg hivatalos íeentései szerint a szovjetcsapatok megközeitették Pinega városát, amely mintegy 120 cilométerre van Arehangelszktől. A kovnói kormányzóságban Ponvevjezstől keletre • és Vilkoniirtő! hat versztnyire nyugatra állanak. Március 25-én elfoglalták Baranovicsit, ezt a ontos vasúti csomópontot. Az odesszai arcvonalon a berdicsevi térségben harcolnak és a volt monarchia határán levő MoiiOcsiszka \s Kíimenyecpoáolszki irányában üldözik az ellenséget. A Don-medencében a vörös hadsereg csapatai elfoglalták Krindacsevka állanríst és néhány falut Sterofkától 12 versztnyíre délre. 1-